Nemzetközi

Konföderációnk, a SZEF-en keresztül lehetőségünk volt részt venni a Szociális Jogok Európai Pillérével kapcsolatos nemzetközi, háromnapos képzésen Brüsszelben. A kurzus alapvető célja az volt, hogy még jobban megismerjük a szociális pillér alapelveit, valamint vizsgáljuk meg azt, hogy a szakszervezetek miképpen játszhatnak aktív szerepet a megvalósításban.

Az ETUI szervezésében és finanszírozásában megvalósult rendezvény 2018. október 9 - 12. között került megrendezésre több ország (Lettország, Csehország, Szlovákia, Olaszország és Magyarország) szakszervezeteinek résztvevőivel.

A képzés során feladatunk volt, hogy egy valódi megvalósítható cselekvési tervet állítsunk össze, amelyet hazahozva, mint szakszervezet meg tudunk valósítani. A cél egy olyan részletes program kidolgozása, mely ismertebbé teszi a szociális pillér 20 alapelvét Magyarországon is, tudatosítja a munkavállalókban, hogy nekik is tenniük kell a saját jövőjük érdekében.

Az akciótervet, melyet közösen dolgoztunk ki, nemzeti és európai szinten is megterveztük, rövid- és hosszú távú megvalósítási terveket készítettünk. Természetesen ezeket próbáltuk a realisztikus, azaz a „magyar valóságba” helyezni és olyan elemekkel megtölteni, amely nem csak papíron mutat szépen. 
Itt említeném meg, hogy a résztvevő két magyar konföderáció képviselői sikeresen tudtak ezen együtt dolgozni. Olyan anyagot sikerült létrehozni és bemutatni, mely elnyerte a jelenlévők és a trénerek tetszését is.

A kidolgozott terv megvalósítását elkezdtük, remélhetőleg találkozhatnak vele Önök is hamarosan.
A képzésről való részletesebb beszámoló a bejegyzés címére való kattintás után érhető el.

 

Szűcs Viktória BDDSZ elnöknek máltai tartózkodása során váratlan lehetősége adódott, hogy udvariassági látogatást tegyen Marie-Louise Coleiro Precánál, Málta köztársasági elnökénél, hivatalában. Ez a találkozó azért volt különösen érdekes, mert a máltai köztársaság elnök nő, és pályafutását szakszervezeti vonalon kezdte, majd politikai pályára lépett. Marie-Louise Coleiro Preca 40 éves politikai karrierje alatt számos fontos tisztséget töltött be a Munkáspártban.
Köztársasági elnökként hivatali munkája mellett az egyik legfontosabb tevékenységének tartja, hogy jótékonysági rendezvényeket szervezzen, illetve támogasson, különösen azoknak a gyermekeknek, akik különféle kihívásokkal küzdenek.

Rövid bemutatkozás után, Szűcs Viktóriának lehetősége nyílt megvitatni számos témát Marie-Louise Coleiro Preca köztársasági elnökkel:

Mindketten egyetértettek abban, hogy fontos a nők munkaerőpiacra való visszatérésének támogatása - a szülési szabadság után -, ebben az nyújtana segítséget, ha a tagországok minden szükséges erőfeszítést megtennének, hogy teljesítsék a barcelonai célokat. 

(A barcelonai célkitűzések megvalósulásával kapcsolatban korábban itt írtunk.  A 2010-re meghatározott célok megvalósulását vizsgáló Európai Bizottsági jelentés megállapította, hogy az EU-28-ak átlagban elérték ugyan a 33%-os célkitűzést a 0-3 éves gyermekek bölcsődei ellátásának biztosításában, de a fejlődés ellenére is nagy különbségek vannak az egyes tagországok között. A magyarországi bölcsődei hozzáférés a 2016-os összesített (bölcsőde, családi napközis) adatok alapján 15,6%.)

Abban is egyetértettek, hogy a nemek között még mindig fennálló bérszakadék hátrányosan különbözteti meg a nőket; ezért azt fel kell számolni. Emellett fontos lenne, hogy több nő vállaljon közszereplést, ezzel is elősegítve az egyenlőség biztosítását. Mindketten elismerték, hogy támogatni kell a nők jogait; azonban a köztársasági elnök határozottan hangsúlyozta, hogy az emberi jogok feltétel nélküli biztosítása mindenki számára létfontosságú.

 

2018. június 12-én Brüsszelben tanácskoztak az Európai Uniós szociális parnerek (Munkaadók - Munkavállalók -  EU Bizottság) képviselői, amely eseményen Magyarországról egyedül Szűcs Viktória (SZEF ügyvivő, BDDSZ elnök) vett részt.
A tanácskozáson a 22 országból érkezett 80 résztvevőnek lehetősége volt a 8 fős EU-s intézményi képviselőkkel eszmét cserélni.

A szeminárium keretén belül  bemutatásra került, hogy a nemek közötti bérszakadék az EU átlagában 16 %-os. A bérkülönbség állandó, a fizetésbeli diszkriminációk miatt, továbbá az üvegplafonhatás, a munkaerőpiacról való kirekesztettség, a munka- és a családi élet egyenletlensége, az aláértékelt női munka, a tradíciók ill. sztereotípiák okán.

A  nemek közötti bérkülönbség kezelésére az Európai Bizottság 2017-2019-re egy holisztikus megközelítésű akciótervet fogadott el, amely nyolc intézkedésből áll (részleteket ld. a csatolmányban). A szociális partnerek fontos szerepet játszhatnak a végrehajtásban, amelyek segítik a Gender Pay Gap (nemek közötti bérkülönbség) megszűntetését.
A szeminárium keretében betekintést kaphattak a résztvevők a belga, a német, a dán és a finn intézkedésekről, jó gyakorlatokról, amelyek a nemek közötti bérkülönbség leküzdését szolgálják.

Országonként változó a gyermekek és más eltartottak (idősek, fogyatékosok) gondozása és a munkában való részvétel, ezért a nemek közötti egyenlőség kezelése nem csak egy fontos érték, hanem egyben gazdasági szempontból is fontos. A magas színvonalú gyermekgondozási intézmények elérhetősége és megfizethetősége javíthatja a nemek közötti egyenlőséget, és segítheti a nőket a munkaerőpiacra való bejutáshoz és előrelépéshez.  

Az Európai Bizottság képviselője több ponton idézett a legfrissebb, Barcelonai célok megvalósulását vizsgáló jelentéséből
A jelentés megállapítja, hogy az EU-28 átlagában elértük ugyan a 2010-ben megfogalmazott 33%-os célkitűzést a 0-3 éves gyermekek bölcsődei ellátásának biztosítására, de a fejlődés ellenére is nagy különbségek vannak az egyes tagországok között. Itt kell megemlítsük, hogy a magyarországi bölcsődei hozzáférés a 2016-os összesített (bölcsőde, családi napközis) adatok alapján 15,6 %; azaz a lefedettségi adataink az EU átlagának kevesebb mint felét, mutatják.

A jelentésben foglaltak szerint a gyermekgondozás igénybevételét 3 tényező határozza meg, ez pedig a megfizethetőség, hozzáférhetőség és a minőség. 
Megfizethetőség: A gyermekgondozási költségek terén maximum a nettó családi átlagjövedelem 15% -a lenne elfogadható, a tényleges kiadások viszont országonként igen eltérőek.
A hozzáférhetőség ismérvei: nyitvatartási órák/napok száma, távolság az otthontól, nyelvi azonosság, speciális szükségletű gyermekek befogadása. 
Magas minőségű gyermekgondozás biztosítása a gyermekek szempontján túl meghatározó abban, hogy a szülők eldöntsék, hogy gyermekeik részt vehetnek-e egy kora gyermekkori gondozásban.

Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi az országjelentéseit és az ajánlásait. A magyarországi jelentés elérhető itt!

Az Európai Tanács egy megfizethető és magas színvonalú gyermekkori oktatás és gondozás biztosítását ajánlja, mindezt elérhető áron és magas színvonalon. Álláspontja szerint fontos lenne egy minőségi keret létrehozása, hogy ösztönözze a tagállamokat a stratégiai gondolkodásban. A minőségi keret ismérvei: jó kormányzás, adekvát alapok, szakmailag jól képzett munkaerő, jó munkahelyi kondíciók, gyermekközpontú ellátás, rendszeres értékelés, monitorozás, megfelelő hozzáférés, elérhetőség, megfizethetőség és befogadás.

A délután folyamán Máltáról,  Malmőből,  Olaszországból, és belgiumból érkezett előadók ismertették az országuk gyermekgondozási (bölcsődei) tapasztalatait, problémáikat és jó gyakorlataikat.

Az esemény zárásaként megfogalmazásra került, hogy 370 milliárd eurót költött az EU a bölcsődékre. Továbbá, hogy jelen idősödő társadalmunkban szembe kell néznünk a demográfiai kihívással is, ami kihat az idősgondozásra és a gyermekgondozásra egyaránt. A szociális terület egy munkahely-létesítő szektor minden értelemben, ezért az ágazatba történt befektetések többszörösen megtérülnek.  A munka-, és a családi élet egyensúlya az OECD országokban globális témaként kezelendő.  Fel kell ismerni, hogy a női egyenlőség kulcsa a gyermek-, és az idősgondozás biztosítása. Ezért a gyermekgondozási ellátások fontosak, de önmagában a gondozás nagyon fontos téma, a Barcelonai célok felülvizsgálata szükséges a következő években, amit be kell illeszteni a munkaprogramba.

Többször is kihangsúlyozásra került, hogy tisztességes fizetés, jó munkafeltételek szükségesek a (bölcsődei) gondozásban dolgozók számára, illetve, hogy elérhetőek, megfizethetőek legyenek az ellátások. Továbbá javasolt, hogy több férfi bölcsődei dolgozó legyen a szektorban, ami egyelőre nagy kihívás. Illetve, hogy a holisztikus és integrált megközelítése a gyermekellátásoknak kiemelten fontos lenne minden tagállamban.

Az előadások, tanulmányok linkjeit is tartalmazó részletes, képes beszámoló elérhető a csatolmányból.
 

 

Az EPSU évente megrendezésre kerülő két napos regionális ülésének első blokk női szeminárium részében a prágai nyilatkozatból ihletettek a szakszervezeti vezetők, akik támogatták a nemek közötti bérszakadék kezelését a közép-európai országokban. Élénk vitát folytattak a különböző helyzetek elemzésével, és megtárgyalák, hogy a legjobban hogyan lehet a szakszervezeti ügyeket kezelni. Az EPSU-tól Richard Pond gazdagítva a vitát, bemutatta az EPSU kutatási projektjének főbb eredményeit az egyenlő bérezésről. Ezek a lesújtó eredmények is megerősítik annak fontosságát, hogy a politikai és a szakszervezeti életben napirenden kell legyen a férfiak és a nők közötti egyenlőség témája. „Szakítsunk a múlttal”.

A régió szakszervezeteinek helyzete az autoriter szélsőjobb pártok által számos országban továbbra is nehézségekbe ütközik a szakszervezetek és a munkavállalók jogainak megkérdőjelezésével és a közszolgáltatások alulfinanszírozásával, például a kulturális szolgáltatásokban, a gyermekgondozásban és a közigazgatásban. Az EPSU álláspontja a nyugat-balkáni EU-stratégiára vonatkozóan közös iránymutatással szolgál kormányaink és munkáltatóink befolyásolására. A kollektív tárgyalások erősítése ágazati szinten is közös igény. A legtöbb szakszervezet jelezte a nehéz kapcsolatát a kormányokkal. A résztvevők elismerték, hogy a szakszervezetek töredezettsége és az együttműködés hiánya akadályozza hatékonyságunkat a szakszervezetek erejének megteremtése és a célok elérése érdekében. A partnerek beszámoltak arról, hogy a bosznia-hercegovinai helyzet nehéz a különböző entitások között.

Ezt követően, a szakszervezeti vezetők megvitatták a Jan Willem Goudriaan főtitkárral a jövő évi EPSU-kongresszus előkészítését. A programterv: „Küzdelem mindenki jövőéért” cselekvési terv széles támogatást kapott. Majd a kongresszuson való részvétel, az EPSU-státuszok finanszírozása és módosításai is megvitatásra kerültek.

A találkozó Szarajevóban, 2018. június 26-27. között zajlott. A "közép-európai régióba" Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Csehország, Magyarország, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia szakszervezetei tartoznak. A találkozót a Friedrich Ebert Stiftung Alapítvány támogatta.
 
 
 
 

Mellékletek:
Az ülésről készült részletes beszámoló
A magyar országjelentés prezentációja
A magyar országjelenés doc. formátumban
Az EPSU összefoglaló (angol)

 

EPSU (Közszolgálati Dolgozók Szakszervezeteinek Európai Szövetsége) szolidaritását fejezi ki a BDDSZ, KKDSZ és a HVDSZ2000 tagjaival a béren kívüli juttatások megreformálása elleni tiltakozásuk kapcsán.

Penny Clarke EPSU főtitkárhelyettes levele itt olvasható.

 

 

A mai napon Budapesten találkoztunk a svéd VISION szakszervezet képviselőivel, akiknek beszámoltunk a magyar szakszervezetek helyzetéről, a szervezkedés módjáról, a hazai érdekegyeztető (két- és háromoldalú) fórumokról, az azokban folyó tevékenységről. Betekintést adtunk a hazai helyi kollektív szerződés-kötési problémákba a közszférán belül, illetve érdekelte őket a hazai nyugdíjszabályozás, a nyugdíj melletti munkavégzés lehetősége és díjazása, a találkozó végén pedig bemutattuk a közszféra, azon belül a szociális/bölcsődei terület bérhelyzetét, amit döbbenten hallgattak. A legtöbb téma kapcsán megállapították, hogy olyan mintha Magyarország nem előre, hanem visszafelé lépegetne a múltba.

A találkozó során a vendégeink véleménye szerint, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjon a szakszervezet és az érdekegyeztetés. Kiemelték, hogy a jelenlegi helyzeten (beleértve a bérezést is) egy magasabb szakszervezeti szervezettség sokat segítene. Fontosnak tartották, a tisztségviselői képzéseken túl a tagok képzését. Ezek náluk olyannyira biztosítottak és elérhetők mindenki számára, hogy a képzés idején jelentkező távollétet is a munkáltató fizeti.

 

 

EU-szabály készül a gyermekgondozásról

A legfrissebb fejlemények: 08/03/2018

Egy készülő uniós irányelv mindkét szülő számára lehetővé tenné, hogy gyermekük 12 éves koráig összesen négy hónap gondozási szabadságot vehessenek ki.

Séverine Picard jogtanácsos. Első gyermeke megszületése után úgy döntött, hogy csökkentett munkaidőben fog dolgozni. Hetente egy napot otthon tölt. Séverine szerencsés, mert a belga törvények ezt lehetővé teszik. A munkaadója is megértő. De olykor nehézségekbe ütközik. Például, amikor ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt és kevesebb pénzért kell elvégeznie. 

"Újítás, hogy legalább 120 napig az apák is kimaradhatnának a munkából."

Vera Jourová EU-biztos
"Nyilvánvaló, hogy ha férfi volnék vagy nem lennének gyerekeim, akkor felelősebb pozíciókra pályázhatnék" - mondja. "De a karrieremet most zárójelbe teszem, mert a részmunkaidő miatt nem is gondolhatok a szakmai előmenetelre."

Séverine problémája nem egyedülálló. Egy dán kutatás kimutatta, hogy az első gyerek megszületését követően, a nők bére csaknem 20 százalékkal csökken a férfiakéhoz képest.

Az Európai Bizottság egy olyan uniós jogszabálytervezeten dolgozik, amely mindkét szülő számára biztosítaná, hogy gyermekük 12 éves koráig négy hónap gondozási szabadságot vehessenek ki.

Vera Jourová uniós biztos szerint újítás, hogy legalább 120 napra az apák is kimaradhatnának a munkából, és élvezhetnék a gyermekgondozás felelősségét és örömeit.

Az európai szakszervezetek a készülő jogszabály védelmében demonstráltak Brüsszelben. A nőnapi felvonulás résztvevői emlékeztettek rá, hogy a szülési szabadság uniós szabályozása egyszer már elbukott a tagállamok ellenállásán.

Írta: Euronews 

http://hu.euronews.com/2018/03/08/eu-szabaly-keszul-a-gyermekgondozasrol

Szűcs Viktória BDDSZ elnök is részt vett 2017. december 6-án azon a Brüsszelben megtartott tanácskozáson, ahol 11 országból érkezett húsz gyermekgondozásért (bölcsődei ellátásért) felelős szakszervezeti vezető és az európai intézmények képviselői találkoztak, hogy megvitassák az ágazatban a minőségi foglalkoztatás kihívásait. A találkozó az EPSU által szervezett, az Európai Bizottság által finanszírozott projekt része volt, amely a minőségi foglalkoztatásra vonatkozó kritériumokat vizsgálja, és azt, hogy a gyermekgondozási szolgáltatások hogyan egészülnek ki e kritériumok alapján.

A találkozó kezdetén az EPSU szakpolitikai munkatársai, Richard Pond és Luca Scarpiello bemutatta a projektet és az EPSU legutóbbi, a szociális szolgáltatásokra és a gyermekgondozásra összpontosító munkáját ismertették meg a résztvevőkkel. Ezt követte Monique Ramioul, a Leuven Egyetem HIVA egységének előadása, aki meghatározta a minőségi foglalkoztatás fogalmát, majd ezt a különböző országok tapasztalataihoz kapcsolta.

Több ország részletes beszámolója után, számos kulcsfontosságú kérdés került azonosításra:

  •   alacsony fizetés, ill. egyes országokban kicsivel több, mint a törvényes minimálbér;
  •   az alacsony státusz és a munka alul-értékelése;
  •   a munka intenzitás és a más feladatokra nehezedő nyomás;
  •   egészségügyi és biztonsági kérdések az izom-csontrendszeri rendellenességek és stressz körül;
  •   a személyzet hiánya, az idősödő munkaerő, a toborzási nehézségek és a magas létszámcsökkenés;
  •   korlátozott karrierfejlesztés és a képzés és a képesítések következetlen megközelítései;
  •   nem megfelelő állami finanszírozás és beruházások; és
  •   széles variációk a személyzetnél: a gyermekek aránya, és hogy vannak-e ezekre vonatkozó előírások vagy iránymutatások.

Míg a fentiek országonként eltérőek voltak, sok közös kihívás van az ágazat szakszervezetei számára, akik szintén elismerték a munkavállalók toborzásának és szervezésének nehézségeit.
Magyarországról, Bulgáriából, az Egyesült Királyságból - különösen Angliából és Skóciából, Olaszországból és Írországból érkező munkatársak részletes prezentációkkal illusztrálták ezeket a pontokat. (A prezentációkat lásd alább).

A vita után Mathias Maucher (az EPSU szakpolitikai csoportjától) rövid áttekintést adott az EPSU munkájáról a szektorban, illetve, hogy az EPSU hogyan alakította az európai szintű fejleményeket, különösen a barcelonai célokat a gyermekgondozásról, a szociális befektetési csomagot és az európai szemesztert, amely összekapcsolja az egészségügy és a szociális szolgáltatások ágazatában a személyzeti szintet, az egészség és a biztonság, valamint a szakmai képzés köré csoportosuló egyes szövetségek kezdeményezéseit. Emellett kiemelte a szakszervezetek tagszervezési munkájának fontosságát a gyermekgondozás területén.

A találkozón kicserélt információk fontos szerepet játszottak a Leuven Egyetem munkatársainak a projekt során végzett kutatásához, akik jelentéstervezetet nyújtanak be a következő, 2018. június 7-8-án Brüsszelben tartandó projekttalálkozóra.

Brüsszel, 2017. december 6. 

Az előadások anyagai  - angol nyelven - elérhetőek az EPSU honlapján itt!

Megalakult a FESE, a szociális ágazat munkáltatóinak európai szövetsége

Az európai ágazati szociális párbeszéd keretében fontos lépésként 2017. október 19-én megalakult a FESE, a szociális ágazati munkáltatók európai szövetsége (Federation of European Social Employers; továbbiakban: FESE).

A szociális párbeszédet általában nehezíti a résztvevők hiánya; legalábbis európai szinten ezen segít a most létrejövő szociális ágazatai európai munkáltatói szövetség. A FESE célja az, hogy európai szinten, az európai intézményekben a szociális munkáltatók hallatni tudják hangjukat. Munkavállalói oldalon a sok magyar szakszervezet által is jól ismert EPSU (European Public Service Unions = Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség) amelynek 2016 óta a BDDSZ is tagja, lesz a FESE egyik fontos partnere a jövőben.

A FESE hat alapítója: a német AWO (Arbeitgeberverband AWO), a cseh APSS (Asociace Poskytovatelu Socialnich Sluzeb), a spanyol CEDD (Consejo Espanol para la defensa de las personas con Discapacidad y Dependencia), a francia Nexem, az osztrák Sozialwirtschaft Österreich és a belga Union des Enterprises á profit Social.

 

A FESE várja a többi országból a jelentkezőket! A szociális ágazatban működő munkáltató – ha szeretne együttműködni a FESE-vel – a következő telefonszámon léphet érintkezésbe az új szervezettel: +32 2 233 77 20.

A FESE létrejöttét az uniós tagállamok szociális ágazatának és az ott folyó szociális párbeszédnek, az ott működő szociális partnereknek és szükségleteiknek részletes felmérése előzte meg a PESSIS projekt (PESSIS I, II és III) segítségével. Tavaly elkészült a magyarországi szociális ágazattal és az itt zajló szociális párbeszéddel foglalkozó országtanulmány, amelyet dr. Borbély Szilvia készített. Az angol nyelvű változat után most már a magyar fordítás is elérhető az érdeklődők számára itt!

Dr. Borbély Szilvia, Carla Davalas (Portugália) és Jane Lethbridge (Greenwich-i egyetem, UK) a FESE alapító konferenciáján bemutatták az alapítást megalapozó háttértanulmányok (PESSIS projekt) eredményeit.

Oldalak

Üdvözöljük! (bővebb tartalomért regisztráció után lépjen be)


Amennyiben regisztrálni szeretne kattintson a linkre: Regisztráció


Köszöntjük Jolán nevű olvasóinkat!

Szavazás (csak regisztrált felhasználók!)

Egyetért-e a szociális ágazatban dolgozók béremelésének elodázhatatlan szükségességével? (Csak regisztrált tagi felület!)
igen
97%
nem
3%
nem tudom
0%
Összes szavazat: 65

Találj meg minket a Facebook-on

Hirdetés