A BDDSZ Tiszteletbeli Elnökének Köszöntője az oldal olvasóihoz

Szeretettel köszöntöm a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) honlapjának olvasóit! Megkülönböztetett tisztelettel a bölcsődék dolgozóit, a szakszervezet tagságát!

A BDDSZ alapítójaként kötelességemnek és egyben megtiszteltetésnek is éreztem, hogy a honlap bevezető gondolatait megírhatom. Írhatok arról, hogy mit jelent számomra a bölcsődei mozgalomban részt venni, a bölcsődék ügyét szolgálni.

Több mint 50 évvel ezelőtt kerültem kapcsolatban a bölcsődékkel és azokkal a személyiségekkel, akik a szakma legnagyobb egyéniségei voltak, mint Akócsi Sándorné (Ági), Dr. Polónyi Erzsébet, Kabainé Huszka Antónia, Keresztúri Mária, Forrai Katalin. Ők voltak azok, akik nemzetközileg is ismert és elismert kisgyermeknevelő intézmények alapjait lerakták. Megtisztelő volt számomra abban a munkában részt venni, velük együttműködni, szerepet vállalni a bölcsődék ügyének szolgálatában.

Munkám során azt tapasztaltam, hogy hiányzik a rendszerből egy láncszem, egy szakszerűen és hatékonyan működő érdekképviseleti szerv. Erre különösen akkor döbbentem rá, amikor megkezdődött a bölcsődék nem kellően átgondolt megszűntetése. Mivel a szakszervezeti mozgalomban is részt vettem, mint az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Megyei Bizottságának tagja és öt évig elnöke, kézen fekvő volt, hogy az érdekképviseletek szervezését, a szakmai szakszervezet alapításával kell kezdeni. Ennek 1989-ben az Egyesülési törvény teremtette meg jogi alapját és lehetőségét is. Személy szerint azt láttam célravezetőnek, hogy a monolit szervezetként működő OEDSZ-ből szakmai szakszervezetek alakulnak. Ezt a kezdeményezést a központi vezetés támogatta. Én a BDDSZ alapítását vállaltam, mert a szolnoki Bölcsődei Igazgatóság vezetőjeként, biztosítani tudtam a szervezési feltételeket. Munkatársaim közreműködésével megkezdtük a szervező munkát, mely igen nagy feladatot jelentett számunkra.

Felhívást tettünk közzé a csatlakozásra, melyet megküldtünk az akkor már több városban működő Egyesített Bölcsődék, Bölcsődei Igazgatóságok vezetői és az egészségügyi alapszervezetek számára azzal a céllal, hogy szervezzék a csatlakozást és a csatlakozni kívánók névsorát küldjék el számunkra. Ezek feldolgozása után meggyőződtünk arról, hogy a bölcsődei dolgozók mintegy 80 %-a tagja kíván lenni az alapítandó szakszervezetnek. Ez felhatalmazást jelentett számomra ahhoz, hogy megkezdjük a kongresszus előkészítését. Legfontosabb feladat volt a szakszervezet tisztségviselőinek, elsősorban titkároknak a felkérése. Az általam elképzelt alapszabály és szervezeti struktúra figyelembe vételével kerestem fel a jelölteket, főtitkárnak Mester Jánosnét kértem fel – aki a XIII. kerületi Egyesített Bölcsődék vezetője volt -, aki a felkérést elfogadta. Az alapító kongresszust 1989. november 7-8-ra hívtuk össze az Egészségügyi Szakszervezet csopaki üdülőjébe, ahol egyhangú szavazással döntöttünk a Bölcsődei Dolgozók Szakszervezetnek megalakulásáról. Óriási volt az érdeklődés és a lelkesedés, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 12.600 dolgozó kérte a felvételét a szakszervezetbe. A megalakuló szakmai szakszervezetek közül a BDDSZ-nek volt a legnagyobb arányú a szervezettsége (80%-os). Ez a nagyarányú felhatalmazás nagy felelősséget jelentett a vezetőség számára, de kellő súlyú hátteret is jelentett az érdekképviseleti munkához.

Erre szükség is volt, hiszen az 1983-ban elkezdett - nem kellően átgondolt – bölcsőde bezárások a rendszerváltás után felgyorsultak, a bölcsődei dolgozók létbizonytalanságba kerültek. Bölcsődeellenes hangulat volt kialakulóban. Ideológiai megfontolásból is támadták a bölcsődéket.

Az érdekképviseleti munka során arra törekedtünk, hogy elfogadtassuk a bölcsődék létének fontosságát, mint a családok gyermeknevelési támogatásának fontos eszközét. Azt is el kellett fogadtatni, hogy a gyermekközpontú intézményekben a szakmai munka tudományosan megalapozott és a gondozónők magas színvonalon látják el gondozási-nevelési feladataikat. Olyan nevelési módszereket alkalmaznak, amelyek biztosítják a gyermekek kiegyensúlyozott testi-lelki fejlődését.

Tárgyalási partnerként fogadták el szakszervezetünket a jogalkotás folyamatában, melynek ma is érzékelhető eredményei vannak. Ezek közül néhányat megemlítenék:

Törvényi szintre emelték a bölcsődéket, mint a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formáját. 1997-től normatív támogatást kapnak a bölcsődék. Végrehajtási rendeletek szabályozzák a bölcsődék működését. Nem lebecsülendő, hogy a gondozónők munkáját nevelői munkának ismerték el, így nevelői pótszabadság illeti meg őket. A kötelezően munkahelyen töltendő - idő – napi 7 óra.

Tárgyalásaink során felgyorsult a szakdolgozó képzés. Megvalósult a szakirányú főiskolai képzés. A Bölcsődék Napjának elismerése, jogi szabályozása a bölcsődei dolgozók erkölcsi elismerését jelenti.

Ma már a bölcsőde, támogató intézménynek minősül. Ezt biztosítják a felgyorsult bölcsődei fejlesztések. Egy szebb jövő van kialakulóban, ha a szakszervezet kellő támogatottsággal bír a dolgozók részéről. Ha reprezentatív szervezet marad, akkor kellő eredményességgel fogja képviselni a bölcsődei dolgozók érdekeit elsősorban az anyagi megbecsülés tekintetében. Ehhez legfontosabbnak tartom a taglétszám jelentős növelését. Be kell látni a bölcsődei dolgozóknak, kellő háttér nélkül a BDDSZ sem tudja eredményesen képviselni a dolgozók érdekeit.

Szolnok, 2014. december

Dr. Koncz József
tiszteletbeli elnök