• 2020 januári szabályok változások

Bölcsődéket érintő szabályok 2020. január 1-i összefoglalója

Bölcsődéket érintő szabályok 2020. január 1-i összefoglalója

2020.01.06. h - 10:33
Posted in:

Szakágazatunkat (bölcsődei ellátást) érintő fontosabb új szabályok és változások 2020. január 1-jétől 

Tartalom:  
I.       A minimálbér és a garantált bérminimum 2020. évi összege

II.      Közalkalmazotti illetménytábla 2020
II/A). Szociális ágazati összevont pótlék 2020
II/B). Kisgyermeknevelők, szaktanácsadók, bölcsődei dajkák bölcsődei pótléka (segédtáblákkal) 2020

II/C). Az ágazati pótlékok jubileumi jutalomba való beszámítása
II/D). Gyógypedagógiai pótlék emelés

III.     Pedagógus Életpálya
IV.     Bérkompenzáció 2020
V.      Bölcsődei dajka munkakör
V/A.) Mini bölcsőde, bölcsődei dajka

VI.     Bölcsődei finanszírozási támogatás - 202 évi költségvetési törvény

VII.    A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése
VII/A) Térítési díj
VIII.    
A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetésének kiegészítő támogatása
IX.     Összefoglaló táblázat a bölcsődei bérezési szabályokról

------------------------------------------------------------------------

A 20 oldalas összefoglaló pdf. formátumban elérhető itt!
------------------------------------------------------------------------

Részletek:

Szakágazatunkat (bölcsődei ellátást) érintő fontosabb új szabályok és változások 2020

                                                        BÉRÜGYEK

I.       A minimálbér és a garantált bérminimum 2020. évi összege
A Magyar Közlöny 2019. évi 222. számában (2019. december 30-án) megjelent a Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról.

A rendelet hatálya kiterjed 2020. január 1-től minden munkáltatóra és munkavállalóra. (Ideértve a költségvetési szervet és az azzal közalkalmazotti jogviszonyban állókat is.)
Ahol a rendelet alapbért említ, azon közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt kell érteni. (Kjt. 85/A. §)

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől:
- havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, (nettó: 107 065 Ft)
- hetibér alkalmazása esetén       37 020 forint,
- napibér alkalmazása esetén        7 410 forint,
- órabér alkalmazása esetén             926 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől:
- havibér alkalmazása esetén 210 600 forint, (nettó: 140 049 Ft)
- hetibér alkalmazása esetén       48 420 forint,
- napibér alkalmazása esetén        9 690 forint,
- órabér alkalmazása esetén          1 211 forint.

Minimálbér esetében a bruttó összeg 12.000 Ft-tal, azaz nettó 7.980 Ft-tal (8 %),
a garantált bérminimum esetében 15.600 Ft-tal, azaz nettó 10.374 Ft-tal (8 %) emelkedik a 2019 évihez képest.

---------------------------------------------------------------------------------

II.      Közalkalmazotti illetménytábla 2020.
A közalkalmazotti illetménytábla első fizetési fokozatai, illetve a szorzószámok végeredményeként kapott garantált illetmények havi összege forintban 2020-ra továbbra sem változnak. (A közalkalmazotti illetménytábla alapilletményei 12 éve(!), 2008-óta változatlanok!) A közalkalmazotti illetménytáblát - változatlanul - a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 6. sz. melléklete tartalmazza.

Kihirdetve: Magyar Közlöny 2019. évi 128. számában 5068.sz. oldalon (a közlöny 168. oldalán!)

A Kjt. 66. § (9) bek.-e szerint a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a kötelező legkisebb munkabérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.

A garantált bérminimumhoz kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet egy fontos változásra is, aminek szabályozási szükségességét évek óta jeleztük a jogalkotó felé: A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9.§-a egy új (4) bekezdéssel egészült ki 2020. január 1. hatállyal, mely szerint, ha a közalkalmazott a „B”-„E” fizetési osztályba kerül besorolásra, a pótlékok nélküli illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.

A 2020 évi minimálbérre és garantált bérminimumra felhozott közalkalmazotti illetménytáblát itt találhatja.

Külön megjegyezzük, hogy a 170 fizetési fokozatból álló közalkalmazotti illetménytáblából 2020-ben immár 139 fokozatot fed le a minimálbér és a garantált bérminimum. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazotti illetménytáblát, benne az előmeneteli rendszert 81,7 %-ban annullálta a minimálbér és a garantált bérminimum!
Megjegyezzük továbbá azt is, hogy a szociális terület dolgozóinak több mint 95 %-át érinti a minimálbér-, garantált bérminimum emelés! (Ez azt jelenti, hogy az alapilletmény összege ’A’ fizetési osztálynál teljes egészében minimálbér; ’B -E’ fokozatig teljes egészében garantált bérminimum, továbbá a diplomások esetében ’F’-nél 45 év, ’G’-nél 42 év, ’H’-nál 33 év, ’I’-nél 24 év ’J’-nél 18 év szolgálati időig megegyezik a garantált bérminimummal.)

---------------------------------------------------------------------------------------

II/A). Szociális ágazati összevont pótlék:
2020. január 1. után is változatlanul szociális ágazati összevont pótlék illeti meg a Kjt. szerinti alapilletményen felül a szociális területen dolgozókat (fenntartótól függetlenül).
Kivéve: a bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelő, szaktanácsadó, pszichológus, pedagógus, bölcsődei dajka (új kivétel!), és a középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelő, emellett a gyermekvédelem területén pedagógus munkakörben (12 pedagógus munkakör) foglalkoztatottakat.

Ez azt jelenti a bölcsődék esetében, hogy szociális ágazati pótlék jár az élelmezés, az adminisztráció és a bölcsődei háttértevékenység munkaköreiben foglalkoztatott dolgozóknak.

Jogszabályi háttér: Az 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 15/A. §-a, illetve a rendelet 5. sz. melléklete.

Segédlet az új minimálbér és garantált bérminimumra megemelt közalkalmazotti illetménytáblára vetített szociális ágazati összevont pótlékot is tartalmazó illetmény meghatározásához:
            Bruttó kalkuláció / Nettó kalkuláció

A garantált bérminimum emelés miatt szükséges, hogy a jogalkotó 2020. január 1-jétől a szociális ágazati összevont pótlék összegeiben több diplomás besoroláshoz tartozó fizetési fokozat esetében azonnali korrekciót hajtson végre, a tábla összecsúszásának kijavítása miatt!

A szociális ágazati összevont pótlék kifizetésnek támogatását a 2020. évi költségvetési törvény III. sz. mellékletében „A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai” cím alatt, a 12. pontban és a és VIII. sz. melléklet IV. fejezete alatt találjuk meg a következő szövegezéssel:

12. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék

ELŐIRÁNYZAT:                                                   16 941,1 millió forint

A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti, 2020. január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok szociális hozzájárulási adójához.

A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak és az egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr. 5. és 7. számú mellékleteiben meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

A támogatás havi összege a helyi önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi pótlékok szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása - a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján - havonta történik.

A támogatást a települési önkormányzat kizárólag a 2019. évi január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra és azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra használhatja fel.

(Az összeállítás készítése során figyelünk fel az első bekezdésben lévő 2020. jan – dec. időszak, és a negyedik bekezdésben lévő 2019. jan. – dec. közötti időszak 2020. évre vonatkozó koherencia zavarára, amit a jogalkotónak - szintén - sürgősséggel javítani szükséges!)

Ktv. tv. 8. sz. melléklet: IV. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék

A központi költségvetés támogatást biztosít a Kjtvhr. szerinti, 2020. január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, az egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok közterheihez, ha a fenntartó

a) a 41. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a 41. § (6) bekezdés szerint támogatásban részesül, vagy

b) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján támogatásban részesül és érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik arra az időszakra, amelyre támogatást igényel, vagy

c) család- és gyermekjóléti szolgáltatás ellátására valamely települési önkormányzattal 2020. évre érvényes - a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti - ellátási szerződéssel rendelkezik, az érvényességének időtartama alatt.

A 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 2. pont c) alpontja szerinti, települési önkormányzattól történő feladat-, illetve intézményátvétel esetén a fenntartó a tényleges átadás-átvétel időpontjától jogosult a támogatásra, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel.

A támogatás éves összegének meghatározása

T = Plsz*Kjtvhr. szerinti pótlék összege*12*(1+ a szociális hozzájárulási adó mértéke), de legfeljebb a kifizetett szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék, valamint azok szociális hozzájárulási adója, ahol

Plsz = a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra jogosult foglalkoztatottak száma, amely a támogatás igénylésekor a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra jogosult foglalkoztatottak éves becsült átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső - a Szoctv. 94/L. §-ában és a Gyvt. 145. §-ában szabályozott - jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembevételével; a támogatás elszámolásakor a foglalkoztatottak éves tényleges átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső - a Szoctv. 94/L. §-ában és a Gyvt. 145. §-ában szabályozott - jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembevételével.

A szociális ágazati összevont pótlék, egészségügyi kiegészítő pótlék igénylésére, pótigénylésére, lemondására, folyósítására, elszámolására, ellenőrzésére és visszafizetésére az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1-26. §-át kell alkalmazni.

Kiegészítő rendelkezések:

1. A nem állami szociális fenntartó a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. szerinti szociális ágazati összevont pótlék, egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára.

2. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak, egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr.-ben meghatározott összegén felül nyújtott összege és azok közterhei kifizetéséhez.

3. A támogatás kizárólag a 2020. évvel összefüggésben felmerült, a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra kifizetett, továbbá azoknak ténylegesen megfizetett közterheire használható fel. A támogatás terhére más jogcímen kifizetés nem teljesíthető.

4. A támogatásra a fenntartó a szociális ágazatot irányító miniszter által kijelölt diszpécserszolgálatban foglalkoztatottak után is jogosult, amennyiben az a) vagy b) pont valamelyike alapján támogatást vesz igénybe. Az igényléshez mellékelni szükséges a szociális ágazatot irányító miniszter kijelölő nyilatkozatát.

Elérés: Magyar Közlöny 2019. évi 128. száma 
Ktgtv. 3. sz. melléklet: „A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai” 12. pont. A nem állami fenntartók esetében a szociális ágazati összevont pótlék finanszírozáshoz a költségvetési törvény 8. sz. mellékletének IV. fejezete adja a jogszabályi keretet.

-------------------------------------------------------------------------------------------

II/B). Kisgyermeknevelők, szaktanácsadók, bölcsődei dajkák bölcsődei pótléka:

2017 óta változatlan az a szabály, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet. (Kjtvhr.) 6. számú melléklete tartalmazza.

2020. január 1-jétől a fenti körön kívül a bölcsődei dajkáknak (a Kjt. illetménytáblán felül, a korábbi szociális ágazati összevont pótlék helyett), illetve a diplomás kisgyermeknevelőknek, szaktanácsadóknak is - ez utóbbiaknál a pedagógus életpálya szerint számított bérükre -, bölcsődei pótlék jár a Kjtvhr.15/B (1) bek. (a) és (b) pontja alapján:

  • a) „középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján, valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza,
  • b) bölcsődei dajkát a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a 6/a. számú melléklet tartalmazza.” 

A keresetemelő intézkedés eredményeként 2020. január 1-jétől a bölcsődei pótlék összege átlagosan 21 000 Ft - amely a 2019 évi bölcsődei pótlék mértékéhez viszonyítottan átlag 50,01 %-al magasabb -, majd 2021-től további 38 000 Ft pótlékemelés kalkulálható. Átlagosan a bölcsődei dolgozók keresete két év alatt 2021-ig a garantált bérminimum emeléssel együtt mindösszesen 30 %-al emelkedik.

Az intézkedés országosan az összesen kb. 11 500 bölcsődei foglalkoztatottból 7500 szakdolgozót és 2000 bölcsődei dajkát, összesen 9500 főt érint.

(A bölcsődei szakdolgozókat elérő novemberben bejelentett keresetemelkedésről korábban itt írtunk részletesen!)

A keresetemelő intézkedést bemutató segédtáblákat elkészítettük munkakörönként, figyelemmel a különféle iskolai végzettségen alapuló besorolásokra nettó és bruttó összegben egyaránt:

 

SEGÉDTÁBLÁK KISGYERMEKNEVELŐ ÉS SZAKTANÁCSADÓ MUNKAKÖRRE:

- Középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szaktanácsadók 2020. évi bruttó illetményének megállapításához. (A számítás, a Kjt. bértábla vonatkozó fizetési fokozatainak megfelelő bölcsődei pótlék változást (is) mutatja 2019-2020 év vonatkozásában.)
   Bruttó kalkuláció / Nettó kalkuláció

-Felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szaktanácsadók 2020. évi bruttó illetményének megállapításához, alapfokozat (BA diploma) esetén. (Főiskolai végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szaktanácsadók bölcsődei pótlékkal megemelt illetménye, azaz a pedagógus bértáblához kalkulált bölcsődei pótlékos segédtábla)
     Főszabály szerinti (Nktv. 65.§ (1a) bek.): Bruttó kalkuláció / Nettó kalkuláció
     Nktv. 65.§ (2) bek. alapján (értékelési rendszer alapú): Bruttó kalkuláció/ Nettó kalkuláció

- Felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szaktanácsadók 2020. évi bruttó illetményének megállapításához, mesterfokozat (MA diploma) esetén. (Azaz egyetemi végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szaktanácsadók bölcsődei pótlékkal megemelt illetménye, azaz a pedagógus bértáblához kalkulált bölcsődei pótlékos segédtábla).
   Főszabály szerinti (Nktv. 65.§ (1a) bek.) Bruttó kalkuláció / Nettó kalkuláció
   Nktv. 65.§ (2) bek. alapján (értékelési rendszer alapú): Bruttó kalkuláció/ Nettó kalkuláció

Felhívjuk a figyelmet, hogy a bölcsődei és mini bölcsődei magasabb vezető, vagy vezető megbízással rendelkező kisgyermeknevelőknek, szaktanácsadóknak is jár a bölcsődei pótlék, tekintettel arra, hogy a bölcsődei pótlék az alapmunkakör alapján illeti meg a közalkalmazottat, a vezetői megbízás alapján járó vezetői pótlékra való jogosultság változatlansága mellett.

SEGÉDTÁBLA BÖLCSŐDEI DAJKA MUNKAKÖRRE:

-  Segédtábla a bölcsődei dajkák 2020. évi bruttó illetményének megállapításához. (A számítás, a Kjt. bértábla vonatkozó fizetési fokozatainak megfelelő bölcsődei pótlék változás eredményeként kapott illetményt mutatja 2019-2020 év vonatkozásában, figyelemmel a 2020. évi garantált bérminimumra. 
       Bruttó kalkuláció / Nettó kalkuláció

A bölcsődei pótlék megállapításának szabályai:
A rendelet szerint a Kjtvhr. 15/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"A bölcsődei pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazottnak a 6. és 6/a. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása annak a tárgyévnek az első napján történik, amelyben a Törvény 65. § (1) bekezdése szerint magasabb fizetési fokozatba lép.” - Ez azt jelenti, hogy - a bölcsődei pótlék mértékének meghatározása esetében - közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni, azaz a Kjt. 78/A.§-ban foglaltak szerint kell eljárni! Továbbá, hogy a 2019-ben alkalmazott évenkénti bontásban feltüntetett pótlék összegek, amelyek az egyes fizetési fokozaton belül azonosak, más esetben pedig eltérőek voltak, 2020. január 1-jétől az egyes Kjt. szerinti fizetési fokozaton belül azonos összegben került megállapításra, azaz a soros előre lépéssel megegyező időben - három évente - fog az összeg változni, a tárgyév első napján.

Az első emelt bölcsődei pótlék kifizetést, a 2020. január hónapra tekintettel, 2020. február hónapban kell kifizetni.

Változatlan továbbra is az a szabály, hogy:
a bölcsődei pótlékot, azonosan az összevont szociális ágazati pótlékhoz - nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében!

Az emelt összegű bölcsődei pótlékhoz a 2020. évi központi költségvetés céltartaléka nyújt külön fedezetet.
A többletfinanszírozás támogatásával kapcsolatban az összeállításunk elkészítéséig nem jelent meg külön rendelet, ha az megjelenik, bejegyzésünket frissítjük!

---------------------------------------------------------------------------------------------

II/C). AZ ÁGAZATI PÓTLÉKOK JUBILEUMI JUTALOMBA VALÓ BESZÁMÍTÁSA:
A bölcsődei pótlék és a szociális ágazati összevont pótlék összegének, a Kjt. 78.§ alapján járó jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetménybe történő beszámítására vonatkozó szakszervezeti követelés megoldására a Gyvt-be tett be a jogalkotó egy új felhatalmazó rendelkezést, ami így szól:

Gyvt. 162.§ (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
(l) a bölcsődei ellátást biztosító intézményben, szolgáltatónál foglalkoztatottak jubileumi jutalma alapjául szolgáló illetmény összegébe beszámítandó pótlékokat.

Ez a szövegezés a 15/98. NM rendeletben megjelenő szabályra utal, de a vonatkozó szabály, jelen összeállítás elkészítésekor még nem jelent meg!

----------------------------------------------------------------------------------------------

II/D). GYÓGYPEDAGÓGIAI PÓTLÉK EMELÉS:
2020. január 1-jétől új szabályozás született - szervezetünk javaslata alapján -  a bölcsődében sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző kisgyermeknevelőre vonatkozóan, amely a Kjtvhr. azaz a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 15.§ (6) bekezdésében került rögzítésre az alábbiak szerint:

A bölcsődében, mini bölcsődében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőt és a gyógypedagógust gyógypedagógiai pótlék illeti meg.

A pótlék mértéke
-  egy SNI gyermek ellátása esetén a pótlékalap 100%-a, azaz
                    a 2019-es min. br. 5000 Ft-ról, br. 20 000 Ft-ra emelkedik,

-  két SNI gyermek ellátása esetén a pótlékalap 150%-a, azaz
                    a 2019-es min. br. 5000 Ft-ról, br. 30 000 Ft-ra emelkedik,

három SNI gyermek ellátása esetén a pótlékalap 200%-a, azaz
                   a 2019-es min. br. 5000 Ft-ról, br. 40 000 Ft-ra emelkedik.

-----------------------------------------------------------------------------------------

III. Pedagógus Életpálya

2016. január 1-jétől változatlan az a szabály, hogy azon bölcsődei kisgyermeknevelő, szaktanácsadó, gyógypedagógus, pszichológus munkakört betöltők esetében, akik a szakképesítésük mellett felsőfokú végzettséggel, tehát diplomával rendelkeznek, a pedagógus életpálya szerinti bértáblát kell alkalmazni.

Az intézkedés országosan 2020-ban az összesen kb. 11 500 bölcsődei foglalkoztatott 7.500 szakdolgozója közül mindösszesen kb. 1.200 főt érint.

2020-ban a pedagógus életpálya vetítési alapának változatlansága miatt, a garantált bérminimum emelés elérte a felsőfokú végzetséggel rendelkezők esetében (azaz a diplomás körben) a Pedagógus I. gyakornoki besorolási fokozatát a főiskolai és az egyetemi végzettségű pályakezdők esetében is.

A fenti II/B. bejegyzésünkben részletesen szóltunk arról, hogy a pedagógus életpályások bére is kiegészül 2020. január 1-jétől a bölcsődei pótlékkal a Kjtvhr. 15/B§. (1) bek a) pont alapján, melynek összegét a Kjtvhr. 6. számú melléklete tartalmazza. A segédtáblákat is közreadtuk a II/B pont alatt.

-------------------------------------------------------------------------------------------

IV. Bérkompenzáció 2020.

2020-ban továbbra is működteti a kormányzat a 2011 és 2012-ben bevezetett egykulcsos adó miatt rosszul járók keresetkompenzációját a közszférában és a közfeladatot Mt. alatt foglalkoztatottak számára.

A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2020. évi kompenzációjáról szóló 334/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet megjelent a Magyar Közlöny 2019. évi 215. számában

A bérkompenzációs rendelet végrehajtásához rendelkezésünkre áll a Pénzügyminisztérium 2020-évre vonatkozó kitöltési útmutatója, illetve a bérkompenzáció igényléséhez szükséges nyilatkozat. Mindkét dokumentum elérhető a PM hivatalos oldalán itt: http://ngmszakmaiteruletek.kormany.hu/kitoltesi-utmutato-kompenzaciohoz

Fontos!
Mindazok, akik br. 243 001 Ft alatti alapilletménnyel rendelkeznek és 2011 előtt költségvetési szervnél voltak foglalkoztatva, vagy egyházi fenntartású család-, gyermek- és ifjúságvédelmi-, illetve szociális intézménynél voltak foglalkoztatva, vagy 2013. dec. 31-től hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állnak és a jogiszonyuk azóta is folyamatosan, a fenti körben (bárhol) fennáll, 2020. január 15-ig töltsék ki és juttassák el a rendelet szerinti, a PM oldaláról letölthető NYILATKOZATUKAT a munkáltatójukon keresztül, az illetmény számfejtő hely (államkincstár) felé!

Az a költségvetési szervnél, vagy egyházi fenntartású intézménynél foglalkoztatott, akinek jogviszonya 2011. december 31-ét követően keletkezett, abban az esetben jogosult a kompenzációra, ha 2010. és 2011. évek bármelyikében, vagy mindkét évben a fenti intézményi kör valamelyikében foglalkoztatás alatt állt, és az utolsó́ ilyen jogviszonyát követően munkavégzésre irányuló́ (pl. versenyszférás) jogviszonyt nem létesített.

A bölcsődei pótlékot, azonosan az összevont szociális ágazati pótlékkal nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében!

A munkáltató által is kitöltött, leigazolt nyilatkozatból a dolgozó egy példányt kell kapjon, melyet 5 évig meg kell őriznie!

BÉRKOMPENZÁCIÓ FEDEZETE:
A bérkompenzáció kifizetéséhez fedezetet nyújt a 2020. évi költségvetési törvény, a II. fejezet 4. § (1) bek. és a III. melléklet 11. pontja az alábbiak szerint:
„Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja jogcímen a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2020. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. 

III. melléklet
11. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2019. évi áthúzódó és 2020. évi kompenzációja
ELŐIRÁNYZAT:                                                   2 987,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a helyi önkormányzati intézményrendszerben 2019. december 1. és 2020. november 30. között foglalkoztatottak havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására.

A támogatás a helyi önkormányzatokat a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2019. évi kompenzációjáról szóló 275/2018. (XII. 21.) Korm. rendeletben és e törvény 74. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint illeti meg.

------------------------------------------------------------------------------------------------

Változatlan az a szabály, hogy a nem állami fenntartású, de állami támogatást igénybe vevő intézmények, szolgáltatók esetében az Mt. hatálya alatt foglalkoztatottaknál, a Gyvt. 145.§ alapján, a munka- és pihenőidőre, az illetmény és előmeneteli rendszerre vonatkozóan úgy kell eljárni, mintha a dolgozók közalkalmazottak lennének!

„A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény, hálózat - a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket kivéve -
a) a munkavállalók számára legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára legalább
ba) az Nktv. és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a Kjt.-nek a köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint - az e törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak tekintetében - alkalmazandó rendelkezésekben meghatározott feltételeket, továbbá
bb) e törvényben, valamint a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyek tekintetében meghatározott feltételeket köteles biztosítani.” [Gyv.t 145.§ (3)]

----------------------------------------------------------------------------------------

V.      BÖLCSŐDEI DAJKA MUNKAKÖR:
Habár NINCS 2020-ban az előző évhez képest változás, de közkívánatra az előző évben leírtakat idén is - emlékeztetőül - megismételjük!

A szolgáltatói nyilvántartásba 2016. december 31-én bejegyzett bölcsőde fenntartójának 2017. december 31-éig kellett gondoskodnia a bölcsődei dajka munkakör bevezetéséről a korábban technikai, gyermekcsoportok mellett takarítói munkakörben dolgozó személyek a bölcsődei dajka munkakörbe történő átsorolásáról és képesítési követelmények teljesítésétől függetlenül az 1992. évi XXXIII. törvény szerinti A-D fizetési osztályba sorolásáról. [15/1998. (IV.30.) NM rendelet 176.§ 2) és 2a) bek.)].

A munkakör új FEOR számot kapott: 5221 Gyermekfelügyelő, dajka

A bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt személynek legkésőbb 2019. december 31-éig kellett megfelelnie a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.1. és 2.2. pontjában a bölcsődei dajka munkakörhöz megállapított képesítési követelménynek, amely a 20/2017. (IX. 18.) EMMI rendeletben meghatározott követelmények szerinti Felnőttképzési Akkreditációs Tanúsítványt (FAT) adó tanfolyam teljesítését jelenti.

Változatlan az a szabály is, hogy mentesül a munkakör ellátásához az NM rendelet 2. számú mellékletben előírt Bölcsődei dajka (FAT) tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól:

  •  a) az a 2017. december 31-én bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei dajka munkakört betöltő személy, aki 2018. január 1-jétől számított öt éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, valamint
  • b) az a 2017. december 31-ét követően bölcsődében, mini bölcsődében újonnan létesített jogviszonyban bölcsődei dajka munkakört betöltő, vagy más munkakörből bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt személy, aki a bölcsődei dajka munkakör betöltésének, illetve a bölcsődei dajka munkakörbe történő átsorolásának napjától számított öt éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.
  • c) Nem vonatkozik a munkakör ellátásához az NM rendelet 2. számú mellékletben előírt tanfolyam elvégzésének kötelezettsége a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkakört betöltő személyre, a munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személyre, valamint a családi bölcsőde hálózat koordinátorára, ha a 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím, 2. Bölcsődei ellátás pont, 2.1. Bölcsőde alpontjában foglalt ellátási formánál a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez szükséges bármely képesítési előírással rendelkezik. [15/1998. (IV.30.) NM rendelet 176.§ 3a) bek.]

A bölcsődei dajka minimum létszám irányszámai az NM rendelet 1. számú mellékletében található meg, az alábbiak szerint:

2.1. Bölcsőde
(csoportonként)

kisgyermeknevelő

2 fő

 

bölcsődei dajka (bölcsődei egységenként, egy vagy két csoport esetén)

1 fő

2.2. Mini bölcsőde (csoportonként)

kisgyermeknevelő
heti 1 órában vezetői feladatokat is ellát bölcsődei dajka

1 fő

 

bölcsődei dajka

1 fő

A Bölcsődei dajka munkakör fizetési osztályba való besorolási lehetőségeit a 257/200 (XII.26.) Korm. rendelet határozza meg az alábbiak szerint:

Fizetési osztályok:

A

B

C

D

bölcsődei dajka

*

*

*

*

A Kjt. 63. § (1) bekezdése előírja, hogy a közalkalmazott besorolását a munkakör betöltésére előírt legmagasabb iskolai végzettség, illetve szakképzettség alapján kell meghatározni.

Tekintettel arra, hogy a bölcsődei dajka munkakörre a jogszabály nem határoz meg a miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon kívül más képesítési előírást, így az betölthető mindazon végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a munkakörhöz a 2. számú mellékletben meghatározott fizetési osztályba sorolás feltételeként előír [Kjtvhr. 9. § (2) bek.].

Egy példa a besorolás elkészítéséhez:
Azon bölcsődei dajka munkakört betöltők esetében, akik az általános iskolai végzettségnél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, pl. óvodai dajka (OKJ 32 140 01) szakképesítés (érettségi bizonyítvány nincs).

Kiindulási pont: A bölcsődékben a bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatottak alkalmazási feltételeire a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek {továbbiakban: Kjt.} a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjtvhr.) szabályai az irányadóak.

A Kjtvhr. 9. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy a bölcsődei dajka munkakör, melyik fizetési osztályba sorolható a 2. számú melléklet II. rész 2/c pontja alapján - amely lehet: A, B, C, D, fizetési osztály. A Kjt. 63. § (1) bekezdése előírja, hogy a közalkalmazott besorolását a munkakör betöltésére előírt legmagasabb iskolai végzettség, illetve szakképzettség alapján kell meghatározni.

Tekintettel arra, hogy a bölcsődei dajka munkakörre a jogszabály nem határoz meg a miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon kívül más képesítési előírást, mindemellett a Felnőttképzési Akkreditációs Tanúsítványt nyújtó 100 órás bölcsődei dajka tanfolyam nem ad majd a jelenlegi végzettségénél magasabb besorolási lehetőséget, így besorolását figyelemmel a jelenleg meglévő legmagasabb iskolai végzetségére és szakképesítésére, a Kjt. 63. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Kjtvhr. 2. számú melléklet II. rész 2/c pontjában a meghatározottak szerint kell elkészíteni.

A Kjt. 61.§ (1) bek. (b) pontja alapján „B” fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört.

Annak érdekében, hogy a besorolás elkészítésénél eldönthessük a dolgozó szakképesítésének szintjét (azon belül, hogy minimálbér, vagy garantált bérminimum alkalmazása lenne-e a jogszerű) az Országos Képzési Jegyzékről szóló 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: OKJ rendelet) ad további támpontot. Az OKJ rendelet 1. számú mellékletének 2. pontja alatti jelmagyarázat nyújtja az OKJ-s azonosító számok felépítését, azon belül az egyes szakképesítések szintjére vonatkozó magyarázatot. Az első két számjegy jelöli a szakképesítés szintjét. Amely alapján:
a "21"-gyel kezdődő szakképesítések alapszintű szakképesítések,
a "32"-vel kezdődőké pedig középszintűek.
Így, ha – a fenti példánál maradva - a közalkalmazott OKJ 32-vel kezdődő óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, esetében az középszintű képesítésnek minősül.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról a 267/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezik. Amely alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161.000 forint. Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 210.600 forint.

A bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott "A"-"D" fizetési osztályokba sorolható be. Tekintettel arra, hogy a példánk bölcsődei dajka OKJ alapfokú iskolai végzettséget igénylő középszintű szakképesítéssel rendelkezik, amit a Kjt. 61. § (3) bekezdése alapján középfokú szakképesítésnek kell tekinteni, a "B" fizetési osztályba sorolása mellett a garantált bérminimum is megilleti.

Ezen bejegyzésrésznél is hangsúlyozzuk a II. pont alatti figyelemfelhívásunkat egy fontos változásra - melynek szabályozási igényét évek óta jeleztük a jogalkotó felé:

A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9.§-a egy új (4) bekezdéssel egészült ki 2020. január 1. hatállyal, mely szerint, ha a közalkalmazott a „B”-„E” fizetési osztályba kerül besorolásra, a pótlékok nélküli illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.

A bölcsődei dajkának a fenti besorolás szerinti alapilletményen túl bölcsődei pótlékra is jár, a jelen összefoglaló II/B. pontja alatt írtak szerint. Melynek megfelelően a bölcsődei pótlék mértékének meghatározásakor a fizetési osztályba sorolást kell alapul venni a 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet 15/B. § (2) bek. alapján.

A besorolás elkészítéséhez támpont olvasható még a Költségvetési Levelek 2017. 241. számában megtalálható állásfoglalásban, amely elérhető a BDDSZ oldalán, itt.

További szabályok:

  • - A bölcsődében és a mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkavégzését a nyitvatartási időn belül nyolcórás munkarendben kell megszervezni. Ha a bölcsődében, mini bölcsődében kettőnél több bölcsődei csoport működik, a bölcsődei dajka munkarendje két műszakos munkarendben is megszervezhető.
  • - Délutáni munkavégzésért (váltott műszak esetén) 15 % bérpótlék jár, amelyet a Gyvt. 15. § (10) bekezdése határoz meg a következők szerint: „A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket."
  • - A bölcsődében és a mini bölcsődében a kisgyermeknevelőnek és a bölcsődei dajkának a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti, érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal (a továbbiakban: Egészségügyi Nyilatkozat) kell rendelkeznie.
  • - A bölcsődében és a mini bölcsődében kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka, intézményvezető, vezető és szaktanácsadó munkakörben dolgozó személyeknek a munkaruha juttatás keretében legalább az NM rendelet 12. mellékletben foglaltakat kell biztosítani. A további munkakörökben dolgozó személyek részére a bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó a 3. § (6) bekezdése alapján biztosítja a munkaruhát. [NM rendelet. 44-45.§].

 

V/A.) MINI BÖLCSŐDE – Bölcsődei dajka  [15/1998. (IV.30.) NM rendelet. 51.§].

  • A mini bölcsődében a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka munkarendje igazodik a gyermekek napirendjéhez. A mini bölcsőde fenntartója úgy szervezi a napi munkát az intézményben, hogy a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka a gyermekek ellátásáról megfelelően gondoskodni tudjon.
  • A mini bölcsődében az ügyelet időtartama alatt legalább egy fő kisgyermeknevelő vagy egy fő bölcsődei dajka biztosítja a gyermekek felügyeletét.
  • A mini bölcsőde fenntartója biztosítja, hogy a kisgyermeknevelő vagy a bölcsődei dajka betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a helyettesítés megoldott legyen a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.2. pontjában az adott munkakörhöz meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személlyel.

Helyettesítési szabályok többcélú óvoda-bölcsőde esetében:

  • Amennyiben a kisgyermeknevelő helyettesítése nem oldható meg a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személlyel, úgy a többcélú óvoda-bölcsődében alkalmazott óvónő is elláthatja a helyettesítést, ha legalább 60 órás felkészítő tanfolyam keretében elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges alapismereteket.
  •  Amennyiben a bölcsődei dajka helyettesítése nem oldható meg a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személlyel, úgy a többcélú óvoda-bölcsődében alkalmazott óvodai dajka is elláthatja a helyettesítést.
  • A helyettesítő személynek rendelkeznie kell érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal.

----------------------------------------------------------------------------------------

VI.    BÖLCSŐDEI FINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁS - 2020. évi Költségvetési Törvény
(Az előző évihez képesti változás szövegét színessel szedtük, amely a honlapon nem, de az összefoglaló csatolmányban láható!)

Magyarország 2020 évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény tartalmazza a bölcsődei ellátásért igénybe vehető támogatás összegét és lehívásának módját.
Megjelent: Magyar Közlöny 2019. évi 128. számában 3. pont, Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

36 568,9 millió forint

A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott, a Gyvt. és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szabályainak megfelelően működtetett bölcsődék, mini bölcsődék kiadásaihoz.

a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása

FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ KISGYERMEKNEVELŐK, SZAKTANÁCSADÓK BÉRTÁMOGATÁSA:

4 419 000 forint/számított létszám/év

BÖLCSŐDEI DAJKÁK, KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ KISGYERMEKNEVELŐK, SZAKTANÁCSADÓK BÉRTÁMOGATÁSA:

2 993 000 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők és bölcsődei dajkák (a továbbiakban együtt: szakmai dolgozók) béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A szakmai dolgozók körébe tartozik a szakmai feladatokat ellátó bölcsődevezető, intézményvezető is. A bértámogatás szolgál a bölcsődei pótlék és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.

aa) Az ellátottak számának meghatározása

Az ellátottak számának meghatározása:

- tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 231-gyel,

- elszámoláskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma osztva 231-gyel.

A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem tekintendő hiányzónak a sajátos nevelési igényű, valamint a korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyerek azon a napon amikor nem a bölcsődében, mini bölcsődében részesül korai fejlesztésben. A fentiek szerint figyelembe vehető sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket az ellátottak számában két főként lehet figyelembe venni.

Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott.

ab) A szakmai dolgozók számított létszámának meghatározása

MBsz = Le/7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) * 2,5 fő ] +  (Le/7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) * 7] >=3, akkor 2,5 fő, ha értéke 0-nál nagyobb és 3-nál kisebb, akkor 1,5 fő}

BBsz = [Le /12 *2, de legalább 2 fő kisgyermeknevelő] +

[Le / 24, de legalább 1 fő bölcsődei dajka] +

[Let  2 fő kisgyermeknevelő)] +

egyesített bölcsőde, bölcsődei igazgatóság esetén 1 fő szaktanácsadó +

egycsoportos bölcsőde esetén 1 fő helyettesítő

ahol:

MBsz = mini bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

BBsz = bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

Le = a bölcsődei ellátottak aa) alpont szerinti elismert létszáma.

Let = azon telephelyek száma, ahol a bölcsődei ellátottak aa) alpont szerinti elismert létszáma meghaladja a 60 főt.

Amennyiben a mini bölcsődében az ellátottak száma meghaladja a 14 főt, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint kell meghatározni.

A támogatás igénylése szempontjából a szakmai dolgozók finanszírozott létszáma a fenti képlet szerinti létszám, de legfeljebb a 2020. évben a ténylegesen foglalkoztatott szakmai dolgozók - teljes munkaidőre átszámított - átlagos száma, egy tizedesre kerekítve, azaz:

Bfk + Bff <= MBsz vagy BBsz

ahol:

Bfk = a finanszírozás szempontjából elismert bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű

bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,

Bff = a finanszírozás szempontjából elismert felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,

 

ac) A szakmai dolgozók finanszírozott létszámra jutó bértámogatás meghatározása:

Tf = Bfk * BTk + Bff * BTf

ahol:

Tf = a szakmai dolgozók finanszírozás szempontjából elismert létszámának átlagbéralapú támogatása,

BTk = a bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása

BTf = a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása.

A támogatás felhasználható a 2019. december havi bérek 2020. januárban történő kifizetésére is.

 

b) Bölcsődei üzemeltetési támogatás

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított bölcsődei, mini bölcsődei feladattal összefüggésben felmerülő kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével. A üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és az ac) alpont szerinti bértámogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi. A bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

A bölcsődei üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve – a miniszterek 2019. december 15-éig dönt. A Kiegészítő szabályok 2.b) pontja szerinti májusi és októberi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.

Kiegészítő szabályok:

im) Bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen a bölcsődei ellátás egy másik intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele során is (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) ellátásban részesül.

io) Bölcsődei ellátás igénybevétele esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.

j) A III.3. pont esetében

ja) a bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben;

jb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket (a továbbiakban: ügyeletes ellátás). Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek ügyeletes ellátást is igénybe vesz, - a III.3. pontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték szempontjából - a beíratása szerinti és az ügyeletes intézmény szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át. Az intézmény nyári zárvatartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban az intézménnyel jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben az intézmény a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe;

jc) amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) vagy az igénybevétel utolsó hónapjában nem egész hónapra jelenik meg beíratottként az intézményben és a napi nyilvántartásban, akkor a támogatás - III.3. pontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték figyelmen kívül hagyásával - a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az intézménnyel;

jd) a napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a bölcsődében, mini bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.

A Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 231-gyel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 231-gyel.

---------------------------------------------------------------------------------------

 j) Családi bölcsőde – új szabályok!

 

2019 év

2020 év

FAJLAGOS ÖSSZEG:

360 000 forint/fő -ról

700 000 forint/fő-re nő

A támogatás a Gyvt.-ben meghatározott családi bölcsődei ellátás biztosítására a Gyvt. 44/A. §-a és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályok alapján szervezett feladatellátás után jár. A támogatás a települési önkormányzat által fenntartott családi bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 240-nel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 240-nel.

Az ellátottak között
- 2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket
- 1,1-szeres szorzóval kell figyelembe venni a hátrányos helyzetű gyermekeket, és
- 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a halmozottan hátrányos gyermekeket.

Amennyiben a családi bölcsődei ellátásról - a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) pontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető.

A fajlagos támogatás 50%-a megilleti a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján 2017. január 1. előtt befogadást nyert és 2017. január 1-jétől az átalakult napközbeni gyermekfelügyeletet fenntartó önkormányzatokat is.

-----------------------------------------------------------------------------------------

VII. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése

Ingyenes intézményi gyermekétkeztetés

Gyvt. 21/B. § (1) Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani
a) a bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha
aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, amely 2020-ban 161.810. Ft.  
(2020-ban a bruttó minimálbér 161.000 forint, a nettó 107.065 forint 130% = 139.184,5 Ft)

Magyarország 2020 évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény tartalmazza a bölcsődei ingyenes étkezéshez lehívható támogatást.
A költségvetési törvény megjelent: Magyar Közlöny 2019. évi 128. számában

----------------------------------------------------------------------------------------

5. Gyermekétkeztetés támogatása 
(2020. évi Költségvetési törvény 2. számú melléklet 5 pont)

 ELŐIRÁNYZAT:     82 482,2 millió forint

a) Intézményi gyermekétkeztetés támogatása
A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban: intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól (a továbbiakban: külső szolgáltató) vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést.

Az önkormányzat az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, vagy a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben biztosított intézményi gyermekétkeztetés esetében egyházi fenntartótól is vásárolhatja a szolgáltatást. Ebben az esetben az egyházi fenntartó külső szolgáltatónak minősül.

A külső szolgáltatótól vásárolt szolgáltatással kapcsolatos további feltételeket a kiegészítő szabályok 5. ma) pontja tartalmazza.

Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.

aa) Az intézményi gyermekétkeztetés kapcsán az étkeztetési feladatot ellátók után járó bértámogatás

 DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:  2 200 000 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a Kjt., a köznevelési Kjtvhr., a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, amelyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezése, továbbá a gyermekétkeztetéssel összefüggő valamennyi kiadás fedezetéül szolgál.

Az ellátottak számának meghatározása

A települési önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában, nappali rendszerű köznevelésben, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása a Kiegészítő szabályok 5.mb) pontja figyelembevételével történik. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladatellátási helyen biztosított étkeztetésnél vehető figyelembe.

A számított dolgozói létszám meghatározása

A számított dolgozói létszám - a kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli - az ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint a következő

ha L értéke 1-100 közötti:
Dsz = (L/25+Lk/25)*F

ha L értéke 101-500 közötti:
Dsz = (100/25+(L-100)/60+Lk/25)*F

ha L értéke 501-1 000 közötti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(L-500)/70+Lk/25)*F

ha L értéke 1 001-1 500 közötti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(L-1 000)/75+Lk/25)*F

ha L értéke 1 500 feletti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(1 500-1 000)/75+(L-1 500)/80+Lk/25)*F

ahol:
Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,
L = adott évre elismert - kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével - ellátotti létszám, Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,
F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, amelynek értéke

 1 feladatellátási hely esetén:      1,0
 2-3 feladatellátási hely esetén: 1,1
 4-6 feladatellátási hely esetén: 1,2
6 feladatellátási hely felett: 1,3

Bölcsőde, mini bölcsőde, fogyatékos személyek nappali intézménye esetén feladatellátási helyként az engedélyesek számát kell figyelembe venni.

A dolgozók bértámogatásának meghatározása
Tsz = Dsz * Ábd

ahol:
Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,
Ábd = a finanszírozás szempontjából elismert dolgozók átlagbérének elismert összege.
A támogatás felhasználható a 2019. december havi bérek 2020. januárban történő kifizetésére is.

ab) Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása
A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

A támogatás összege (a továbbiakban: T) - a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Kgy - Szt
ahol:
Kgy = az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított aa) alpont szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),
Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.

Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.

Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve - az államháztartásért felelős miniszter 2019. december 15-éig dönt. A Kiegészítő szabályok 2.b) pontja szerinti májusi és októberi adatszolgáltatás alapján a miniszter döntését módosíthatja.

b) A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása
A támogatás a rászoruló gyermekek Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő gyermekek szünidei étkeztetését biztosító települési önkormányzatokat illeti meg, az étkezési adagok száma alapján. Az étkezési adagok számába beleértendő a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13/A. § (1)-(2) bekezdése szerint biztosított szünidei étkeztetés is.

A támogatás összege az egy lakosra jutó adóerő-képességtől függő fajlagos összegek figyelembevételével kerül meghatározásra az alábbiak szerint.

Egy lakosra jutó adóerő-képesség (forint)

 Fajlagos összeg korrigált értéke az egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján (forint/étkezési adag)

 0-18 000

 570

 18 001-21 000

 542

 21 001-24 000

 513

 24 001-27 000

 485

 27 001-30 000

 456

 30 001-35 000

 399

 35 001-40 000

 342

 40 001-

 285

A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok
2.a) pontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

-----------------------------------------------------------------------------------------

VII/A. Térítési díj

A térítési díj (személyi térítési díj, „ gondozási díj”) meghatározásának feltételei során a bölcsődék és mini bölcsődék estében a Gyvt. 148. § rendelkezései kötelezően alkalmazandók.
A személyi térítési díj mértékét a Gyvt. 150. § állapítja meg.
A jogalkotó a munkahelyi és családi bölcsőde esetében az egy főre jutó jövedelem 50 %-ban, a bölcsőde és mini bölcsőde esetében az ingyenes bölcsődei étkeztetésben nem részesülő ellátottak esetében az egy főre jutó jövedelem 25 %-ában, az ingyenes étkezésben részesülők esetében egy főre jutó jövedelem 20 %-ban maximálta.

-----------------------------------------------------------------------------------------

VIII. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetésének kiegészítő támogatása (nem állami szociális fenntartók):

Kv.tv. 8. sz melléklet V. fejezet:
V. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése
A 41. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az általa étkeztetett, bölcsődei ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.

A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400/fő/év.

A kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 5. pont m) alpontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében 2020. január 1-je és december 31-e között a naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített gondozási napok számát el kell osztani 231-gyel.

-----------------------------------------------------------------------------------------

IX. Összefoglaló táblázat a bölcsődei bérezési szabályokról, elérhető külön mellékletében itt.

Az összeállítást készítette: Szűcs Viktória BDDSZ elnök
Budapest, 2020. január 3.
Frissítve: 2020. január 8.