2018. június 12-én Brüsszelben tanácskoztak az Európai Uniós szociális parnerek (Munkaadók - Munkavállalók -  EU Bizottság) képviselői, amely eseményen Magyarországról egyedül Szűcs Viktória (SZEF ügyvivő, BDDSZ elnök) vett részt.
A tanácskozáson a 22 országból érkezett 80 résztvevőnek lehetősége volt a 8 fős EU-s intézményi képviselőkkel eszmét cserélni.

A szeminárium keretén belül  bemutatásra került, hogy a nemek közötti bérszakadék az EU átlagában 16 %-os. A bérkülönbség állandó, a fizetésbeli diszkriminációk miatt, továbbá az üvegplafonhatás, a munkaerőpiacról való kirekesztettség, a munka- és a családi élet egyenletlensége, az aláértékelt női munka, a tradíciók ill. sztereotípiák okán.

A  nemek közötti bérkülönbség kezelésére az Európai Bizottság 2017-2019-re egy holisztikus megközelítésű akciótervet fogadott el, amely nyolc intézkedésből áll (részleteket ld. a csatolmányban). A szociális partnerek fontos szerepet játszhatnak a végrehajtásban, amelyek segítik a Gender Pay Gap (nemek közötti bérkülönbség) megszűntetését.
A szeminárium keretében betekintést kaphattak a résztvevők a belga, a német, a dán és a finn intézkedésekről, jó gyakorlatokról, amelyek a nemek közötti bérkülönbség leküzdését szolgálják.

Országonként változó a gyermekek és más eltartottak (idősek, fogyatékosok) gondozása és a munkában való részvétel, ezért a nemek közötti egyenlőség kezelése nem csak egy fontos érték, hanem egyben gazdasági szempontból is fontos. A magas színvonalú gyermekgondozási intézmények elérhetősége és megfizethetősége javíthatja a nemek közötti egyenlőséget, és segítheti a nőket a munkaerőpiacra való bejutáshoz és előrelépéshez.  

Az Európai Bizottság képviselője több ponton idézett a legfrissebb, Barcelonai célok megvalósulását vizsgáló jelentéséből
A jelentés megállapítja, hogy az EU-28 átlagában elértük ugyan a 2010-ben megfogalmazott 33%-os célkitűzést a 0-3 éves gyermekek bölcsődei ellátásának biztosítására, de a fejlődés ellenére is nagy különbségek vannak az egyes tagországok között. Itt kell megemlítsük, hogy a magyarországi bölcsődei hozzáférés a 2016-os összesített (bölcsőde, családi napközis) adatok alapján 15,6 %; azaz a lefedettségi adataink az EU átlagának kevesebb mint felét, mutatják.

A jelentésben foglaltak szerint a gyermekgondozás igénybevételét 3 tényező határozza meg, ez pedig a megfizethetőség, hozzáférhetőség és a minőség. 
Megfizethetőség: A gyermekgondozási költségek terén maximum a nettó családi átlagjövedelem 15% -a lenne elfogadható, a tényleges kiadások viszont országonként igen eltérőek.
A hozzáférhetőség ismérvei: nyitvatartási órák/napok száma, távolság az otthontól, nyelvi azonosság, speciális szükségletű gyermekek befogadása. 
Magas minőségű gyermekgondozás biztosítása a gyermekek szempontján túl meghatározó abban, hogy a szülők eldöntsék, hogy gyermekeik részt vehetnek-e egy kora gyermekkori gondozásban.

Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi az országjelentéseit és az ajánlásait. A magyarországi jelentés elérhető itt!

Az Európai Tanács egy megfizethető és magas színvonalú gyermekkori oktatás és gondozás biztosítását ajánlja, mindezt elérhető áron és magas színvonalon. Álláspontja szerint fontos lenne egy minőségi keret létrehozása, hogy ösztönözze a tagállamokat a stratégiai gondolkodásban. A minőségi keret ismérvei: jó kormányzás, adekvát alapok, szakmailag jól képzett munkaerő, jó munkahelyi kondíciók, gyermekközpontú ellátás, rendszeres értékelés, monitorozás, megfelelő hozzáférés, elérhetőség, megfizethetőség és befogadás.

A délután folyamán Máltáról,  Malmőből,  Olaszországból, és belgiumból érkezett előadók ismertették az országuk gyermekgondozási (bölcsődei) tapasztalatait, problémáikat és jó gyakorlataikat.

Az esemény zárásaként megfogalmazásra került, hogy 370 milliárd eurót költött az EU a bölcsődékre. Továbbá, hogy jelen idősödő társadalmunkban szembe kell néznünk a demográfiai kihívással is, ami kihat az idősgondozásra és a gyermekgondozásra egyaránt. A szociális terület egy munkahely-létesítő szektor minden értelemben, ezért az ágazatba történt befektetések többszörösen megtérülnek.  A munka-, és a családi élet egyensúlya az OECD országokban globális témaként kezelendő.  Fel kell ismerni, hogy a női egyenlőség kulcsa a gyermek-, és az idősgondozás biztosítása. Ezért a gyermekgondozási ellátások fontosak, de önmagában a gondozás nagyon fontos téma, a Barcelonai célok felülvizsgálata szükséges a következő években, amit be kell illeszteni a munkaprogramba.

Többször is kihangsúlyozásra került, hogy tisztességes fizetés, jó munkafeltételek szükségesek a (bölcsődei) gondozásban dolgozók számára, illetve, hogy elérhetőek, megfizethetőek legyenek az ellátások. Továbbá javasolt, hogy több férfi bölcsődei dolgozó legyen a szektorban, ami egyelőre nagy kihívás. Illetve, hogy a holisztikus és integrált megközelítése a gyermekellátásoknak kiemelten fontos lenne minden tagállamban.

Az előadások, tanulmányok linkjeit is tartalmazó részletes, képes beszámoló elérhető a csatolmányból.
 

 

Bölcsődei Múzeum Alapítvány tájékoztatója                                                               

Megemlékezést tartunk Dr. Polónyi Erzsébetről,

  halálának 5. évfordulóján

   

Helye: Farkasréti Temető - 1124 Budapest,  Németvölgyi  út 99. - a 11/1.221. sírhely

Ideje: 2018.08.04-én szombaton, 11 órakor

Várjuk mindazokat, aki részt kívánnak venni a megemlékezésen.

Aki szeretné, egy szál fehér virággal támogathatja a megemlékezést.

                  Scheer Ferencné kuratórium elnöke            Vokony Éva kuratórium titkára                                                                   

06 20 927 8841                               06 30  859 9903

 

Az EPSU évente megrendezésre kerülő két napos regionális ülésének első blokk női szeminárium részében a prágai nyilatkozatból ihletettek a szakszervezeti vezetők, akik támogatták a nemek közötti bérszakadék kezelését a közép-európai országokban. Élénk vitát folytattak a különböző helyzetek elemzésével, és megtárgyalák, hogy a legjobban hogyan lehet a szakszervezeti ügyeket kezelni. Az EPSU-tól Richard Pond gazdagítva a vitát, bemutatta az EPSU kutatási projektjének főbb eredményeit az egyenlő bérezésről. Ezek a lesújtó eredmények is megerősítik annak fontosságát, hogy a politikai és a szakszervezeti életben napirenden kell legyen a férfiak és a nők közötti egyenlőség témája. „Szakítsunk a múlttal”.

A régió szakszervezeteinek helyzete az autoriter szélsőjobb pártok által számos országban továbbra is nehézségekbe ütközik a szakszervezetek és a munkavállalók jogainak megkérdőjelezésével és a közszolgáltatások alulfinanszírozásával, például a kulturális szolgáltatásokban, a gyermekgondozásban és a közigazgatásban. Az EPSU álláspontja a nyugat-balkáni EU-stratégiára vonatkozóan közös iránymutatással szolgál kormányaink és munkáltatóink befolyásolására. A kollektív tárgyalások erősítése ágazati szinten is közös igény. A legtöbb szakszervezet jelezte a nehéz kapcsolatát a kormányokkal. A résztvevők elismerték, hogy a szakszervezetek töredezettsége és az együttműködés hiánya akadályozza hatékonyságunkat a szakszervezetek erejének megteremtése és a célok elérése érdekében. A partnerek beszámoltak arról, hogy a bosznia-hercegovinai helyzet nehéz a különböző entitások között.

Ezt követően, a szakszervezeti vezetők megvitatták a Jan Willem Goudriaan főtitkárral a jövő évi EPSU-kongresszus előkészítését. A programterv: „Küzdelem mindenki jövőéért” cselekvési terv széles támogatást kapott. Majd a kongresszuson való részvétel, az EPSU-státuszok finanszírozása és módosításai is megvitatásra kerültek.

A találkozó Szarajevóban, 2018. június 26-27. között zajlott. A "közép-európai régióba" Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Csehország, Magyarország, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia szakszervezetei tartoznak. A találkozót a Friedrich Ebert Stiftung Alapítvány támogatta.
 
 
 
 

Mellékletek:
Az ülésről készült részletes beszámoló
A magyar országjelentés prezentációja
A magyar országjelenés doc. formátumban
Az EPSU összefoglaló (angol)

 

"...A kormány 2017 év elejétől alakította át a bölcsődei rendszert négy intézménytípust kialakítva: a klasszikus bölcsődék mellett létrehozták a minibölcsődéket, melyek a tízezer lakosnál kisebb településeken működhetnek, felélesztették a szocializmusban működő céges bölcsődék rendszerét, valamint a családi napköziket családi bölcsődékké alakíttatták át. A cél egyértelmű: segíteni a kisgyermekes nőket, hogy szülés után minél előbb ismét munkába állhassanak. Ez eddig sokak számára, megfelelő bölcsődei ellátottság miatt lehetetlennek bizonyult, ám az elmúlt másfél év tapasztalata szerint, az átalakítás egyelőre nem érte el a kívánt hatást.

A legnagyobb probléma, hogy a nagyjából 3200 településből 2500-ban nincs bölcsőde, azaz, ha a család nem tud segíteni, az anya gyermeke óvodás korúvá válásáig nem tud visszamenni dolgozni. Noha egy minibölcsődét sokkal enyhébb feltételekkel létre lehet hozni, mint egy klasszikust, a kistelepülések számára így is óriási, jellemzően vállalhatatlan feltételeket jelent...." 

A teljes cikk ide kattintva olvasható. 

EPSU (Közszolgálati Dolgozók Szakszervezeteinek Európai Szövetsége) szolidaritását fejezi ki a BDDSZ, KKDSZ és a HVDSZ2000 tagjaival a béren kívüli juttatások megreformálása elleni tiltakozásuk kapcsán.

Penny Clarke EPSU főtitkárhelyettes levele itt olvasható.

 

 

2018. július 5-én több magyar ágazati szakszervezet közös sajtótájékoztatót tartott Budapesten a Parlament épülete előtt. Kordás László a MASZSZ elnöke hangsúlyozta, hogy valamennyi konföderáció egyetért abban, hogy a kormánynak újra kellene gondolnia a tervezett intézkedést.
Az EPSU tag BDDSZ, HVDSZ2000 és KKDSZ részvételével tartott tiltakozás célja a magyar béren kívüli juttatási rendszer átalakításának megakadályozása. A szakszervezetek fellépnek az ellen, hogy a rendszer átalakítás miatt csökkenjen a munkavállalók tényleges jövedelme. Az amúgy is rendkívül alacsony bérek mellett ezek a minimális juttatások sokat jelentettek a dolgozóinknak.
Ebben a kérdésben sem volt előzetes érdekegyeztetés a kormány és a munkavállalói érdekképviseletek között.

Képes hírösszefoglalók:

Portfolio.hu – beszámolója

A cafeteria-rendszer szétverése ellen tiltakozó több ágazati szakszervezet közös sajtótájékoztatójáról készült riportokot megtekintheti az alábbiakban. Szűcs Viktória BDDSZ elnök,Csóti Csaba KKDSZ elnök, és Székely Tamás VDSZ elnök arról beszélt, hogy a tervezett intézkedés, hogyan érinti az ágazatuk dolgozóit.

RTL Klub Híradó 2018.július 05. http://rtl.hu/rtlklub/hirek/cafeteria-akar-sztrajk-is-johet

 

 

 

ATV Híradó 2018. július 5. (8. perctől) http://www.atv.hu/videok/video-20180705-atv-hirado-2018-07-05-20

 

 

 

 

Hír TV Híradó 2018. július 5. https://hirtv.hu/ahirtvhirei/180-ezer-forintot-vesznek-ki-egy-csalad-zsebebol-2463958

 

 

 

 

Oldalak

Üdvözöljük! (bővebb tartalomért regisztráció után lépjen be)


Amennyiben regisztrálni szeretne kattintson a linkre: Regisztráció


Köszöntjük Vilhelmina nevű olvasóinkat!

Szavazás (csak regisztrált felhasználók!)

Egyetért-e a szociális ágazatban dolgozók béremelésének elodázhatatlan szükségességével? (Csak regisztrált tagi felület!)
igen
97%
nem
3%
nem tudom
0%
Összes szavazat: 62

Találj meg minket a Facebook-on

Hirdetés