A Kulturális és Innovációs Minisztérium Családpolitikáért felelős helyettes államtitkárának – régóta várt – meghívására, több hónap várakozás után 2023. május 3. napján sor került az első tárgyalásra az egységes ágazati bértábla ügyében.

Az egyeztetésen a BDDSZ-t Szűcs Viktória elnök és Scheer Ferencné ügyvivő képviselte.
A minisztérium részéről részt vett: Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár, Kovácsné Bárány Ildikó főosztályvezető, Dr. Erőssné dr. Nacsa Olga osztályvezető.

Az egyeztetés elején Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár rosszallását fejezte ki a BDDSZ egységes bértábla ügyében folytatott kampányával kapcsolatban, melynek része volt a decemberben átadott petíció. Emlékeztetett a bölcsődei területen dolgozókat elért különféle bérintézkedésekre, melyek eredményeként – a többi területhez képest – ma magasabbak a bölcsődei átlagjövedelmek.
Többször kiemelte, hogy ebben a folyamatban számos érdeme van a BDDSZ-nek, aki javaslatokkal élt, melyek közül a kormány többet befogadott, ilyen pl.: a helyettesítési pótlék, a differenciáltan és emelt összegben adott gyógypedagógiai pótlék, illetve a korai fejlesztésre jogosult gyermekek után járó gyógypedagógiai pótlék pontosító szabályainak rögzítése és a bölcsődei pótlék jubileumi jutalomba való beszámítása is stb.
Véleménye szerint sokat egyeztet a tárca a szakszervezettel és rosszallását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy különféle nemzetközi szervezetek is írtak részére az egységes bértábla témájában levelet.
Jelezte, hogy szívesen venne egy részletes, forrásigényt is bemutató BDDSZ javaslatot. Kérdés számára, hogy honnan gondolja a BDDSZ a bérek rendezését: A magasabb keresetűektől csoportosítsunk át az alacsonyabban keresők felé? - Nyilván ez nem jó ötlet. Nem szeretné, hogy a területen dolgozók rosszabbul járjanak.

Örömünket fejeztük ki, hogy több hónap után sor kerülhetett az egyeztetésre. Jeleztük, hogy 7 hónap telt el az utolsó egyeztetés óta, s így nem neveznénk soknak az egyeztetések számát. Ráadásul számos tárgyalásra, illetve megoldásra váró téma még mindig függőben van az utolsó egyeztetés óta is.
Jeleztük, hogy az elmúlt 10 év bérintézkedéseit pontosan ismerjük és nem is vitatjuk azok keresetemelő hatásait, amelyek létrejöttében is szerepünk volt. Hangsúlyoztuk, hogy a bölcsődei dolgozókra vonatkozó jelenlegi bérezési szabályok rendkívül bonyolultak, a jogszabályok közötti eligazodás problémái miatt sok a jogellenes besorolás, illetve a területről jelentős bérfeszültségről kapunk visszajelzést, mely leginkább a szakmai, illetve a nem szakmai (ún. nem ágazatspecifikus) munkakörben foglalkoztatottak között tapasztalható.
Bevezetésük óta problémásnak tartjuk, hogy az egyes bérintézkedések (szociális ágazati összevont pótlék, bölcsődei pótlék szakmai ágazati pótlék) nem alapbéremelésként valósultak meg, illetve nem is „viselkednek” alapbérként, ezáltal a különféle mozgóbérek számításánál nem kell figyelembe venni azokat. Azaz úgy adta a kormány ezeket a béremeléseket, hogy az egyik kézzel adott, a másik kézzel elvett a dolgozóktól. Többek között ezt a helyzetet is orvosolni kívánjuk az önálló bértáblára vonatkozó javaslatunkkal.
A szakszervezet sem szeretné, hogy a dolgozók rosszabbul járjanak! A kérdés az, hogy van-e arra politikai, illetve jogalkotói szándék, hogy érdemben foglalkozzanak az egyéges ágazati bértáblával? Ha van, akkor érdemes ebbe munkát fektetni. 
Javasoltuk, hogy tekintsük át közösen a szervezetünk által megküldött önálló bértáblára vonatkozó elvi javaslatokat, mert amíg az elvekben nincs egyetértés, addig nem lehet érdemben továbblépni a konkrét bértábla egyeztetése irányába. Többször kiemeltük, hogy a BDDSZ-nek van az Ügyvivő Testület által is jóváhagyott bértábla javaslata, de azt addig nem látjuk célszerűnek előterjeszteni, amíg az alapvetésekben nem tudnak megegyezni.

Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár leszögezte, hogy mindig van értelme javaslatokat készíteni, mert ha olyan a helyzet, akkor azokat elő lehet venni. Véleménye szerint nem biztos, hogy most van itt az ideje egy önálló bértábla bevezetésének. Felajánlotta az államtitkárság szakmai tapasztalatait a megfelelő ütemezés kialakításához. Hiszen ők tudják, hogy mikor van esélye egy önálló bértábla bevezetésének, amely döntést nekik kell meghozni. Többször jelezte igényét a BDDSZ által készített táblázat-szerű bértábla megismerésére, hogy lássák, miben gondolkodik a szakszervezet.

Hangsúlyoztuk, hogy természetesen van kész bértábla javaslatunk, részletes számításokkal és összehasonlításokkal, melyet a jelenleg ismert Kjt. illetménytábla főszabályokra figyelemmel készítettünk el - mivel a Kjt. szabályrendszere már ismert és elfogadott a területen -, de az átkeretezhető más táblázati formába is, amit szintén el tudunk készíteni, amennyiben egyetértés van az elvekben és a számokban. Visszautaltunk arra, hogy levélben kértünk a tárcától adatokat annak érdekében, hogy ki tudjuk számolni a forrásigényt, de erre nem kaptunk még semmilyen választ.

Főosztályvezető asszony az egyeztetésen jelezte, hogy vannak ugyan adataik, de azok nem teljes körűek. A hatásvizsgálatot mindig a Pénzügyminisztérium (PM) végzi, a kincstártól kért adatszolgáltatásért is a PM a felelős. Hangsúlyozta, hogy ha van a BDDSZ részéről elképzelés elvi vagy táblázatos formában, akkor azt várják. Véleménye szerint - visszautalva a BDDSZ által megküldött elvekre - a kiszámíthatóság és az igazságosság most is megvan. Aki többet tanul, többet keres és a hároméves ugrás most is megvan. Csak nincs egységes tábla, azaz szerinte két eset kivételével a BDDSZ által küldött elvek most is megvalósulnak. (A két eset a következő: a nem szakmai munkakörben dolgozók nem azt a bért kapják, mint a szakmai dolgozók. Nem az alapbérben vannak benne az ágazati pótlékok.) Hozzátette, hogy a nem szakmai dolgozók létszáma 10 % az összes bölcsődei dolgozóhoz képest.

A BDDSZ képviseletében megismételtük: fontos, hogy elvi szinten legyen egyetértés, mert annak hiányában, nem lehet érdemben előrébb lépni a témában.

Hangsúlyoztuk, hogy az önálló bértáblára vonatkozóan nincs és soha nem is volt olyan javaslata a BDDSZ-nek, hogy valamennyi pótlék beolvadjon az alapbérbe. Hisz vannak olyan pótlékelemek, amelyek munkakörhöz kötöttek (pl.: vezetői pótlék), vagy speciális munkavégzés ellentételezésre szolgálnak (15%-os bérpótlék, helyettesítési pótlék, gyógypedagógiai pótlék, stb.). Kizárólag azon pótlékelemek alapbérbe való beépülését javasoljuk, amelyeket a kormány az utóbbi 10 évben ún. ágazati pótlékként adott alapbéremelés helyett (ilyen a szociális ágazati összevont pótlék, bölcsődei pótlék, szakmai ágazati pótlék), melyek nem számítanak be a mozgóbérek (pl.: 15%-o bérpótlék, helyettesítési pótlék, nem ágazatspecifikus munkakör esetében a jubileumi jutalom) számítási alapjába.

A BDDSZ képviseletében a bérezés elveinek egyeztetését szorgalmaztuk szakértői bizottság létrehozásának javaslata mellett. Rávilágítottunk, hogy a szakdolgozók megbecsülése mellett fontos a nem szakmai dolgozók 10%-os körének megbecsülése is, ami egyáltalán nem egy nagy létszám. Kiemeltük az élelmezési, az adminisztratív, valamint egyéb technikai dolgozók megbecsülésének igénye mellett azt is, hogy a nem ágazatspecifikus munkakörök is fontosak; az élelmezés területe pedig akár ágazatspecifikus is lehetne, hiszen a helyben főzött étkezés a bölcsődei ellátás minőségét emeli, mely a bölcsődének egy specifikuma és a minőségi ellátás fontos része ezen korosztály esetében.

A Helyettes államtitkár szerint bérügyben nem állnak most rosszul a bölcsődei dolgozók, Főosztályvezető asszony szerint pedig arról kell tárgyalni, hogy hogy nézzen ki a bértábla. Helyettes államtitkár megköszönte a lehetőséget és ígéretet tett a továbblépés lehetőségeinek megfontolására. Államtitkár Asszonyt is tájékoztatják az egyeztetésről, aki várja a BDDSZ képviselőit szeretettel.

Az egyeztetés végén vállaltuk, hogy az önálló bértábla javaslatunkat részletesebben kifejtve megküldjük a minisztérium részére.

Az összefoglalót készítette: Szűcs Viktória, BDDSZ elnök