A hozzánk érkező jelzések alapján összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, rossz munkáltatói gyakorlatokat, amelyek gyakran felvetődtek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.

1. Fizetés nélküli szabadságot, vagy fizetetlen távollétet elrendelhet-e a bölcsődei munkáltatóm a rendkívüli szünet idejére?

A munkáltató nem rendelhet el fizetetlen távollétet, nem rendelhet el fizetés nélküli szabadságot. Ha a rendkívüli szünet elrendelését követően a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, az állásidőre díjazás jár.
A fizetés nélküli szabadság eseteiről a Munka törvénykönyve 128-133. §-a rendelkezik, továbbá közalkalmazottak esetén a Kjt. 58/A. §-a is. Fizetés nélküli szabadság jár például a gyermek gondozása, hozzátartozó ápolása vagy a közalkalmazott házastársának külszolgálata esetén. Egyéb esetben a munkáltató fizetés nélküli szabadság megállapításáról egyoldalúan nem dönthet.

A témához kapcsolódóan megjegyezzük, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 8. §-a alapján a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha:
- a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj (CSED), örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra (GYET), vagy
- a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
- azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.

***

2. Kötelezhet-e a munkáltató arra, hogy a rendkívüli szünet alatt "kiírassam magam" táppénzre a háziorvosommal?

Nem kötelezhető a munkavállaló arra, hogy „kiírassa magát” orvosával.
Betegszabadságra, táppénzre az jogosult, aki keresőképtelen, keresőképtelennek pedig az minősül, aki betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni, ez esetben pedig az érintett dolgozó nem beteg. 
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § (g.) pont]​​​​​​j a alapján keresőképtelennek minősül az: „akit közegészségügyi okból a foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.”

***

3. A rendkívüli szünet ideje alatt fogok kapni fizetést?

IGEN. Ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben nem teljesíti, az állásidő szabályai alkalmazandóak. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.

***

4. Veszélyeztetett korcsoportba tartozom, a munkáltatóm megtiltotta, hogy bemenjek dolgozni, elképzelhető, hogy nem fogok fizetést kapni?

Amennyiben a munkavállaló a teljesítésre kész és képes, keresőképes, de a munkáltató prevenció céljából tevékenysége zavartalan működőképességének biztosítása és a tulajdon védelme érdekében döntése alapján nem foglalkoztatja a munkavállalót a beosztás szerinti munkaidőben, illetve a munkavállalót „eltiltja” a munkavégzéstől, a távollét tartama munkaidőnek minősül, amelyre alapbér jár (állásidő), ha a munkavállaló személyével összefüggésbe hozott járványveszély a munkáltató eszközeivel elhárítható és arra objektíve lehetősége van megelőző védelmi intézkedések bevezetésével.

***

5. Most jöttem haza külföldről, felvehetem-e a munkát?

Ha a munkáltató arra utasítja a dolgozót, hogy külföldi útjáról visszatérve - megelőzésből - két hétig ne álljon munkába, a dolgozó köteles az utasítást végrehajtani.
Erre az időszakra (állásidő) alapbér jár.
 

***

6. Mit jelent az, hogy alapbér?

A személyi alapbér a munkaszerződésben meghatározott pénzösszeg, amely a munkavállalónak a munkájáért egy meghatározott időegységre jár, ez a munkabér alapeleme. A személyi alapbér mértéke a felek megállapodásától függ, de semmiképp nem lehet kevesebb a minimálbérnél. (Kivétel ezalól a teljesítménybér.)
A közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében az alapbéren illetményt kell érteni. (Kjt. 85/A. § m) pont)

A Kjt. 66. § (9) bek.-e szerint a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a kötelező legkisebb munkabérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.

A 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete szerint 2020-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7 410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.

Amennyiben azonban a munkavállaló legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, akkor nem a minimálbér, hanem a garantált bérminimum alapján kell a dolgozó havi bérét megállapítani. Ennek havi összege 2020-ban teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén 210 600 forint, hetibér alkalmazása esetén 48 420 forint, napibér alkalmazása esetén 9 690 forint, órabér alkalmazása esetén 1211 forint.

***

7. Kényszeríthetnek-e arra, hogy szabadságot vegyek ki a rendkívüli szünet idejére?

A szabadságkiadási szabályokra figyelemmel szabadságot kiadni a munkavállaló részére az Mt. 122. §-ában foglaltakkal összhangban lehet.

Vagyis a szabadságot a munkáltató adja ki, a kiadás időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. Azonban a munkáltató a munkavállaló éves szabadságából 7 munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a munkáltató számára.

A felek megállapodással e rendelkezésektől eltérhetnek.

***

8.   A munkáltató a rendkívüli szünet idején átirányítható-e a dolgozó a munkakörébe nem tartozó feladat elvégzésére (pl. idősellátás, hajléktalan ellátás, stb…)?

A munkáltató elrendelheti a dolgozó átirányítását (de az, az Mt. 53. § alapján a 44 munkanapot, vagy 352 órát nem haladhatja meg). Ezt a szabályt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi, vagy részmunkaidőre jött létre.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára:
a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

Átirányítás esetén a dolgozó az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

Figyelem! Amennyiben ilyen típusú utasítás csak szóban kerülne elrendelésre, mindenképpen javasoljuk, hogy az utasítást írásban kérje a dolgozó a munkáltatótól.

A vonatkozó bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonyával kapcsolatos munkáltatói nyilatkozat írásba foglalását kéri és a munkáltató e kötelezettségének nem tesz eleget, a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg annak a munkakörébe nem tartozó munka elvégzésére vonatkozó szóbeli utasításnak a végrehajtását, amelynek az írásba foglalását kérte. E magatartása nem ad alapot a munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetésére (BH1995. 544.).

****

9. Mikor tagadható meg a munkáltató utasítása?

A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A „más személy” lehet bármilyen harmadik személy, munkatárs, ellátott vagy akár ismeretlen személyek is. Ilyen eset lehet például, ha arra utasítják a dolgozót, hogy  a munkavédelmi szabályok súlyos megszegésével, védőfelszerelések nélkül foglalkoztassa; ha arra utasítanak, hogy pl.: idősellátásban a  fertőzésveszélyes hulladékot ne az erre vonatkozó speciális szabályok szerint kezeljék a gondozók, ápolók, takarítók, vagy ha az egyszer használatos steril eszközök újbóli felhasználását rendeli el a munkáltató.

A munkavállalónak ilyen esetekben nincs választása, köteles az utasítást megtagadni, vagy másképp mondva, az utasítás végrehajtása tilos. Súlyos esetekben akár büntetőjogi következménye is lehet annak, ha a munkavállaló nem tesz eleget ennek a kötelezettségének és az utasítást végrehajtja. 

A munkáltató adhat olyan utasítást is, amelynek végrehajtásával bűncselekményt követne el a munkavállaló, például költségvetési csalást, közokirat-hamisítást stb. Az Mt. nem írja elő, hogy ezt az utasítást köteles lenne megtagadni a munkavállaló, a Btk. előírásait viszont minden esetben köteles betartani, ha végrehajtja az utasítást, a büntetőjogi következményekkel számolnia kell, nem mentesül a felelősség alól.

***

10. Félelemből megtagadhatom-e a munkáltatói utasítást?

Pusztán félelemből az utasítás nem tagadható meg. Magas fertőzéskockázat  esetén, amennyiben a munkáltató nem biztosít megfelelő védőeszközt, a dolgozó megtagadhatja az utasítást, de továbbra is munkára képes állapotban kell rendelkezésre állnia.

Másik oldalról, ha a munkáltató kötelezi arra a dolgozót, hogy a védőfelszerelést a munkavégzéshez felvegye, a dolgozó köteles az utasításnak eleget tenni.

***

11. A munkavégzés megtagadása esetén milyen következményekkel kell számoljak?

Ha a dolgozó jogszerűen tagadja meg az utasítást, nem érheti semmilyen hátrány, a kiesett időre meg kell hogy kapja a bérét, nem kaphat jogszerűen figyelmeztetést vagy más „fegyelmi büntetést”, nem követelhetnek tőle kártérítést stb.

Ha a dolgozó félelemből, vagy heccből tagadta meg a munkavégzést, a munkaviszonyból származó kötelezettsége vétkes megszegése miatt a kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben meghatározott hátrányos jogkövetkezményekkel számolhat, kártérítésre kötelezhető, adott esetben akár meg is szüntethető a munkaviszonya.
A bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállaló az ismételt munkáltatói utasítás teljesítését jogszerű indok nélkül tagadja meg, ez a felmondási okként megjelölt, bizonyított kötelezettségszegés a munkaviszony megszüntetésének okszerű indokául szolgál (BH1996. 286.).

***

12. Szóbeli utasítás kaptam, ami nehezen értelmezhető számomra, mit tehetek?

Az utasításokat illetően nincs alaki kötöttség, utasítás adható szóban, írásban.  A munkavállaló kérésére a munkáltatónak az utasítását írásba kell foglalnia.

Ha nem világos az utasítás, vagy alaposan feltehető, hogy jogellenes, esetleg előre látható, hogy kárt okozhat a munkáltatónak az utasítás végrehajtása, érdemes kérni, hogy a munkáltató foglalja írásba az utasítást.
Ha ezt a munkáltató nem teszi meg, megtagadható az utasítás, de rendelkezésre kell állni a dolgozónak a munkahelyén. Javasolt az ilyen helyzetekről - az esetleges későbbi jogorvoslathoz -  a történtekről jegyzőkönyvet felvenni.

***

13. Milyen díjazásra számíthatok egy esetleges karantén idején?

Az a dolgozó, aki a 41/2020. Korm. r. alapján kijelölt karanténba vagy hatósági házi karanténba kerül, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján 44. §  g) pontja, valamint 46. § (2) bek.-e alapján keresőképtelen, és táppénzre jogosult.

***

14. A járvány miatt felmondhatnak-e nekem közös megyegyezéssel?

NEM. Közös megegyezésről akkor beszélünk, ha a megállapodás egymással megegyező akaraton és beleegyezésen alapul,  amit a felek kölcsönösen elfogadnak és mindkét fél aláírja a munkaviszony megszüntetését célzó nyilatkozatot.  (Mt. 64.§ (1) bek. a) pont.) Valójában  közös megegyezéskor nem felmondás történik, hanem közös akaraton nyugvó munkaviszony megszüntetésről van szó. 

Fontos kritériuma a közös megegyezésnek, hogy a felek befolyásmentes akaratával és belegyezésével történik.
Ha a munkaviszony megszüntetése közös megegyezésen alapul, a végkielégítés, a felmondási idő és bármilyen egyéb feltétel megfizetése a felek megállapodásától függ. Az aláírt közös megegyezés később csekély sikerrel vonható bíróság előtt kétségbe.

Jogszerűtlen pl. az is, ha a munkáltató jogellenesen megfenyegeti a munkavállalót. Erre remek példa az, hogy addig nem engedi a munkavállalónak elhagyni a helyiséget, amíg az nem írja alá a közös megegyezést.

Fontos megemlítenünk, hogy a jelenlegi veszélyhelyzetre való tekintettel, a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.   
De ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató jogszerűen kezdeményezhet a járványidőszak alatt, pl. munkáltatói likviditási gondok miatt, közös megegyezéssel történő felmondást.
Hangsúlyozzuk! Közös megegyezéssel történő felmondást ne írjon alá senki!

***
Írásunkat a hozzánk érkező további kérdésekkel bővítjük....