A Friedrich Ebert Stiftung és a Szolidáris Gazdaság Központ közösen szervezte meg műhelykonferenciáját 2023 májusában nemzetközi és hazai előadókkal.

A konferencián olyan összefüggésekre is rámutattak az előadók, mint hogy a lakhatás kérdése mennyiben befolyásolja például a szakképzést, a munkavállalást. Németországban különösen nagy gondot okoz a szakemberhiány, ezért a figyelem az elmúlt időszakban erősen a szakemberek képzésére irányul. Ugyanakkor a képzésekben tanulók anyagi forrásai korlátozottak, így szükséges számukra elérhető lakhatási formákat biztosítani. 

Általános európai problémának látszik a megemelkedett lakbérek kifizetése, a problémára adott válaszlépések azonban országonként különbözőek. Míg nyugaton vannak szakszervezeti tulajdonban lévő lakások, addig ez Magyarországon nem létező megoldási forrás. Hazánkban a települési önkormányzatok nyitottak a probléma kezelésére, kisebb sikerek is elérhetőek, de jogszabályi támogatás nélkül jelentős változás nem eszközölhető. 

A Periféria Központ kutatásából többek között az is kiderült, hogy a 2012-2021 közötti időszakban a vizsgált országok közül hazánkban emelkedett a lakásár a legmeredekebben. Ennek hátterében a következő tényezők állnak:

• megnövekedett lakáshitel állomány (2015 óta az állami lakáspolitika a támogatott lakáshitelekkel tovább fűtötte az emelkedést),
• magas kamat (6 hónapja 13%),
• 20% feletti infláció,
• leállított lakásfejlesztések,
• romló EUR-HUF árfolyam.

További problémát jelent, hogy nincsenek szereplők, akik lakásokat tudnak üzemeltetni nonprofit alapon, nincsenek állami programok és nincsenek hosszútávú pénzügyi források vagy állami támogatások, amik harmadik felek számára lehetővé tennék, hogy megfizethető bérlakásokat hozzanak létre. 

Ezzel szemben Ausztriában nagy hagyománya van a közhasznú lakáspolitikának. Mivel a lakhatás alapjog, ezért annak biztosítása az állam feladata. A konszenzus szerint állami pénzekből finanszírozzák a lakásépítést. Napjaink azt mutatják, hogy a munkaerőpiacnak rugalmas munkavállalókra van szüksége, ezért a bérlakás szektor erősítése a preferencia. Amennyiben a föld az önkormányzat/állam tulajdonában van, az feltételeket szabhat, hogy azon milyen lakások, milyen feltételekkel és kiknek épüljenek. 185 szociális bérlakást építő társaság működik, 4,7 milliárd Eurót fordít az állam szociális bérlakás építésére. A munkáltatók és a munkavállalók is 0,5-0,5%-ot fizetnek, valamint a tartományi költségvetésekből is fizetnek az ún. építkezési alapba, hogy a bérlakások építésének kellő fedezete legyen országosan. 

A Szövetség a Közös Ingatlanfejlesztésért 2021-ben alakult és 2 mintaprojektje van:

• Kazán Közösségi Ház,
• Zuglói Kollektív Ház.

Ez utóbbi egy 220 nm alapterületű bérlői lakásszövetkezeti projekt. A SZaKI alapvetései szerint a tisztán piaci folyamatok növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket, a szolidáris gazdasági ökoszisztéma létrejöttéhez megfizethető terek/helyek szükségesek. Ahhoz, hogy a bérlői lakásszövetkezeti modell igazán működni és terjedni tudjon, az állam oldaláról az alábbi támogatások szükségesek:

• olcsó telkek/ingatlanok biztosítása,
• kamattámogatás,
• adókedvezmény (Ausztriában nem kell társasági adót fizetniük).

Az Utcáról Lakásba Egyesület a lakhatási szegénységben élőkön akar segíteni. Az elmúlt 10 évben azt tapasztalták, hogy a magyar lakosság 30%-a méltatlan lakáskörülmények között él. Egyik kiemelt tevékenységük, hogy lakástulajdonosokat keresnek, akik 25-30%-kal a piaci ár alatt hajlandók kiadni ingatlanjaikat. Két szakszervezettel együttműködve hidat képeznek a közszolgálati dolgozók és a lakástulajdonosok között.

A konferenciáról a Mérce is cikezett. 

Mit tehetnek akkor a szakszervezetek?

Nemzetközi szinten a szakszervezeteket folyamatosan egyeztetéseket folytatnak, konferenciákat, nyilvános meghallgatásokat, tüntetéseket szerveznek, erős PR tevékenységet folytatnak, bevonják a nyugdíjas szövetségeket és petíciókat írnak, hogy a közvélemény figyelmét erre a problémára irányítsák, a közbeszéd és a politika befolyásolásával nyomást helyeznek a politikára. 

Hazai szinten ernyőszervezetünk a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont szakszervezetek lakhatási beavatkozásának lehetőségeit áttekintő tanulmánya, majd a Szolidáris Gazdaság Központtal a SZEF tagszervezetek körében végzett részvételi kutatás és képzés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a lakhatási problémák nem csak egy-egy csoportot, hanem szinte minden dolgozót érintenek, így elkerülhetetlen feladatot jelentenek a dolgozói érdekképviselet számára.

Mivel állami szinten nincs partnerség, nyitottság és egyeztetés az érdekképviseletekkel, releváns és felelősségetvállaló önkormányzatokkal lehet együttműködésre törekedni, partnerség építése történhet olyan cégekkel, szervezetekkel, akik részt tudnak venni lakásfelújításokban, a lehetőségekhez mérten a szakszervezetek részt vállalhatnak a felújításokban és/vagy azok menedzselésében, fontos és hasznos információkat közvetíthetnek a tagjaik felé, együttműködhetnek lakhatást segítő szervezetekkel, társadalmasíthatják a problémát és a figyelmet arra irányíthatják.

Mit tesz a BDDSZ ez ügyben?

A BDDSZ 2022 végén együttműködési megállapodást kötött az Utcáról Lakásba Egyesülettel. Az együttműködés értelmében Budapesten a BDDSZ lakásokat tud kiajánlani tagjainak, mely lakások bérleti díja 25-30%-kal a piaci ár alatt van. A csökkentett ár, a hosszútávú bérlési lehetőség és a kauciómentesség nagy segítséget jelent az ágazatban dolgozók részére.