Az. nlc.hu a "Nincs ember a bölcsődékben, inkább elmennek árufeltöltőnek" cikkében adatokra, tényekre építve mutatta be a jelenlegi bölcsődei helyzetet. A számok, statisztikai adatok tükrében a bölcsődei ellátás, illetve az ellátást biztosító bölcsődei dolgozók bérhelyzete koránt sem olyan fényes.

Hiába a kormányzati szándék és forrás férőhelyek létesítésére, már most is 200 kisgyermeknevelő hiányzik a rendszerből. Az alacsony bérek és a túlterheltség miatt egy kicsit sem vonzó a pálya a fiataloknak. A pályakezdő diplomás bér riasztóan alacsony, és ugyanez mondható el a felsőfokú OKJ-s képzéssel rendelkezők esetében is.

A kormányzati tervek, egy korábban kapott tervezet szerint, nem rendszerszerű bérintézkedéseket tartalmaznak, hanem a bölcsődei pótlék megemelését és kiterjesztését a diplomásokra és a bölcsődei dajkákra, de ezt is majd 2020-tól. A bölcsődei ellátásban élelmezési, gazdasági és az adminisztratív munkakörben dolgozókat pedig teljesen kihagyja bérrendezésből. A tervezet szerint a kormány 2020-21-re a béremelést a minimálbér garantált bérminimum emelésével képzeli el. ”A szakszervezet felmérése szerint viszont a pályakezdők nettó 200-250 ezer forintot jelölnek meg elfogadható bérnek, amely magasabb, mint a 2020-ra tervezett bérnövekedés.”- mondta a BDDSZ elnöke.

A bölcsődei lefedettség is aránytalanságot mutat. Elsősorban olyan területen van több bölcsőde, ahol van lehetőség az édesanyáknak a munkába visszatérni, de még ez se fedi le a valós igényeket, ezért hosszú várólistára kell számítani. Jelenleg pedig, mondta Szűcs Viktória, 25 ezer család lakik olyan településen, ahol nincs semmilyen bölcsődei ellátás. Sok esetben csak családi összefogással oldható meg a gyerekek napközbeni felügyelete.

A bölcsődei csoportok túltöltöttsége, a pályáról történő elvándorlásból és a különféle hiányzásokból adódó helyettesítés terhe (ami legtöbbször díjazás nélkül marad) egyértelműen a szakmai munka minőségét és a biztonságos gyermekellátást veszélyeztetik.

Szűcs Viktória megoldásként, az egész ágazatra kiterjedő béremelésen kívül, a jó munkafeltétel kialakítását, az egységesen szabályozott keretek meghatározását, a képzésben pedig a gyakorlati alapú oktatást tartaná fontosnak.