Online discussion "Improving working conditions on a national and international level - experiences from Croatia, Germany, Hungary and EPSU"

Beszámoló
2020.05.29-én pénteken került sor egy nemzetközi online konferenciára „A munkakörülmények javítása nemzeti és nemzetközi szinten – tapasztalatok Horvátországból, Németországból, Magyarországból és az EPSU-tól.” Több országból több mint 20 szakszervezeti tisztségviselő és a kisgyermekkori gondozásban dolgozó szakember vett részt a konferencián, ahol a munkanyelv az angol volt.

A szervező horvát SOMK szakszervezet vezetője Božica Žilić meleg szavakkal üdvözölte a résztvevőket és megnyitotta a web-konferenciát.

A konferencia elején Luca Scarpiello az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (EPSU) munkatársa röviden beszélt a COVID-19 járvány európai hatásairól a koragyermekkori gondozási szakmát érintően, részletezte a terület fenntartóinak sokszínűségét, a járvány alatti különféle új helyzeteket és az ezzel járó munkaterhelést, stresszt. Beszélt az újranyitás biztonságossá tételéről, a fertőzésveszély csökkentésének lehetőségeiről, az útmutatók fontosságáról. Majd néhány gondolatébresztő kérdést tett fel: Melyek az európai irányelvek a járványhelyzet idején? Milyen szerepet kell játszania a szakszervezeteknek az újranyitásokban?

A második előadó Kristin Rosa Ideler a VERDI tisztségviselője volt, aki a németországi helyzetet mutatta be. Németországban állami, magán és egyházi fenntartású „óvodák” (kindergartenek) működnek. Az ellátás színvonala és az elvárások nem egyformák, de a szektor finanszírozása, illetve a képzett munkaerő hiánya is problémát jelent. A járványhelyzet alatt az intézmények egy része nyitva tartott, a dolgozók rész munkaidőben vagy rövidített munkaidőben dolgoztak, a bérük 90%-áért. Akik nem dolgoztak, vagy elveszítették a munkájukat 75 %-os fizetésüket kapták meg az államtól. Az általában 25 fős csoportokban 10-15 gyermeket fogadtak. A szülők vissza akartak menni dolgozni, így nagy volt a nyomás rajtuk. Fotókampányba kezdtek, hogy bemutassák fontosságukat. A kampány, arról szólt, hogy a koragyermekkori szektor alapvető fontossággal bír a társadalomnak. Az újranyitás dátuma – Magyarországhoz hasonlóan – június 2. A szülők egyre nagyobb igényt támasztanak az újranyitás felé, mely régiónként és városonként eltérően zajlik. Legfontosabbnak a dolgozók biztonságát tartja, hiszen közel 20-30%-uk veszélyeztetett. Kristin elmondta, nincs különösebb védelmi protokoll a szektorban, mindenhol azonos higiéniai szabályok érvényesek. A dolgozókat nem tesztelik a korona vírusra.

A harmadik előadó Szűcs Viktória a BDDSZ elnöke volt, aki egy rövid prezentációban mutatta be a hazai kisgyermekkori ellátást. Bemutatta a hazai bölcsőde és óvoda statisztikai adatait, majd beszélt a szabályozási keretekről, miközben felhívta a figyelmet a legfontosabb különbségekre, mint például a gyerekek életkora, a csoportlétszám, a munkajogi szabályozás, a dolgozók iskolai végzettsége, a kontakt és nem kontakt munkaórák aránya, a bérezés (mint a leghektikusabb kérdés) és egyéb juttatások szabályait. Hangsúlyozta, hogy a barceloniai célkitűzések elérésétől Magyarország még távol van, jelenleg a bölcsődés korú gyermekek csupán 18%-a számára elérhető a szolgáltatás.

A COVID-19 járványhelyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a magyaroszági bölcsődék kb. fele március 18-án bezárt, máshol ügyeleti rendszerben fogadták a gyerekeket. Jó gyakorlatként említett egy budapesti bölcsődét, ahol az egészségügyi dolgozók gyermekeinek szükség esetén 0-24 órás ügyeletet biztosítottak. Elmondta, hogy május 4-étől kötelező volt az ügyeleti rendszer minden bölcsődében, majd a vidéki bölcsődék május 25-én megnyitották kapuikat, míg a budapestiek június 2-án nyitnak újra.

A BDDSZ, a COVID-19 ideje alatt folyamatosan hétről-hétre monitorozta a bölcsődék és a dolgozók helyzetét, illetve számos munkajogi tanácsadással segítette a dolgozókat, és az egyes munkahelyeket. Továbbá ajánlásokat fogalmazaztak meg a helyzetre vonatkozóan, gyűjtötték a jó gyakorlatokat, népszerűsítették a „home office” lehetőségét, stb.

A COVID-19 helyzet egyetlen pozitívumát Kristin abban látta, hogy a munkavállalók nagy érdeklődéssel és bizalommal fordulnak a szakszervezetek felé.

Az utolsó előadó a horvátországi Iva Ivsic (SOMK) volt. Elmondása szerint a helyzet nagyon hasonló, mint Németországban és Magyarországon. Horvátországban a kisgyermekkori ellátás az oktatási szektor része, a finanszírozás helyi szinten zajlik. Így nagyok a különbségek az egyes régiók között. A lefedettség kb. 21%-os. A csoportlétszám magas – még a német példánál is több –, miközben rosszak a munkakörülmények és kicsi a rendelkezésre álló hely. Iva elmondta, a járványhelyzet idején a legtöbb intézmény bezárt, az újranyitás folyamatosan zajlik.

Az összefoglalót készítette:
Zsigó Judit (BDDSZ IFI vezető) és Szűcs Viktória (BDDSZ elnök)