Az országos átlagnál jobb a 3 év alatti gyermekek intézményi ellátása Budapesten, de itt is egyre kevesebb a szakember az alacsony bérek miatt.

Gratulálok az új bölcsődéhez, de meg vagyok rémülve – sóhajtott egy nagyot az Újpesti Önkormányzati Bölcsődék Intézményének vezetője, amikor a fővárosi helyzetről beszélgetve megemlítettem neki, hogy a héten adják át a szomszédos XIII. kerületben a másfél milliárd forintból teljesen felújított Igazgyöngy Bölcsődét. Kocsis Ildikó attól tart, csábítóbb lehetőséget kínálnak a kisgyermek-nevelőknek, és emiatt az eddiginél is több szakember hagyja ott a IV. kerületi intézményeket. –

Folyamatosan növekszik a szakemberhiány, így szabályos verseny van a kerületek között – tette hozzá. Náluk van elég férőhely, második éve nem kellett egyetlen jelentkezőt sem elutasítaniuk, igaz, egyre kevesebb a gyerek is. A bölcsődéik is jó állapotban vannak, sőt, legnagyobb intézményük, a 170 gyermeket ellátó Homoktövis Bölcsőde felújítása után a 12-14 fős országos csoportlétszámnál ott már kisebb, tíz fős csoportokkal működnek. Ugyanakkor mind a 9 újpesti önkormányzati bölcsődéből hiányzik legalább egy, de van, ahol három nevelő is. Nem vigasz – tette hozzá –, hogy most éppen minden dajka álláshelyet be tudtak tölteni, és végre kertészt is találtak, ahogy az sem, hogy több fővárosi kerületben is hasonló a helyzet.

Az Európa Tanács 2002-ben elfogadott úgynevezett barcelonai célkitűzései a nők munkaerőpiaci helyzetét erősítve azt tartalmazzák, hogy az uniós országokban 2010-re el kellene érni a 3 évnél idősebb, de még nem iskolás gyerekek 90 százalékának, illetve a 3 év alattiak 33 százalékának a gyermekgondozási ellátását. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) vezetője az utóbbi hónapokban azonban többször is elmondta, hogy ettől még messze vagyunk, a 2010-es csoportlétszám-emeléssel és a családi napközik 2017-es családi bölcsődévé való átnevezésével, valamint az újonnan létesült férőhelyekkel együtt jelenleg a korosztály 17 százaléka éri el a szolgáltatást. Szűcs Viktória lapunknak hozzátette, hogy Budapesten jobb a helyzet, mint vidéken, több kerület eléri a 33 százalékos uniós célt, ugyanakkor például Soroksáron mindössze 10 százaléknak jut férőhely egyetlen intézményben.

A legkönnyebb a gyereket bölcsődébe íratni a XIX. kerületben, ahol majdnem 37 százalék az intézményekbe felvehető gyerekek aránya, de a Várban, Újpesten, a XIII. és a XV. kerületben is eléri az arány az EU elvárásait. Rosszabbul áll a VI. és a IX. kerület, ahol még 21 százalékig sem sikerült eljutni, de nem dicsekedhet a XVI.,a XII. és XVII. kerület sem a maga 21-22 százalékos eredményével, vagyis hatalmas eltérések vannak a kerületek között.

Kásler Miklós erőforrás miniszter a nyáron kijelentette, hogy a kormány megemeli az új bölcsődei férőhelyek létrehozására szánt keretösszeget, így 95 milliárd forintból 7700 férőhely jöhet létre országszerte. A szakma szakszervezetének elnöke azonban azt tapasztalja, hogy eddig rendre nem fogytak el a bölcsődefejlesztésekre szánt pénzek, mert a települések óvatosak és kiszámolják, hogy nem tudják hosszú távon fedezni az intézmények fenntartási költségeit. Ez főleg az új vidéki bölcsődék létrehozását akadályozza, de az elhibázott finanszírozás minden fenntartót érzékenyen érint. Ha egy kisgyerek 10 napot hiányzik, abban a hónapban nem jár utána a központi támogatás, pedig a dolgozók bérköltsége ugyanakkora, az épület rezsiköltsége sem lesz kisebb attól, hogy a beteg gyerekek otthon maradnak. Szűcs Viktória elmondta, hogy információik szerint Budapesten főleg a peremkerületek küzdenek munkaerőhiánnyal, mert a bérek általában nagyon alacsonyak, még akkor is, ha egy-két önkormányzat speciális pótlékrendszerrel tudja megtartani dolgozóit. Az érdekvédők azt látják, nagy az elvándorlás a bölcsődei területről, a kisgyermeknevelők inkább elmennek árufeltöltőnek egy bevásárlóközpontba, ahol a jó esetben 150 ezer forintos nettó bérük már az első naptól 50 ezerrel több lesz.

A kormány a nyár elején egy módosító csomagot rakott össze a felsorolt gondok orvoslására, ám azt nem tudják az ágazatban dolgozók, mikor lesz a tervekből valóság. A mostani 50 ezer férőhelyet 2022 júniusára 70 ezerre akarják emelni, az intézmények működési támogatását és a dolgozók „anyagi elismerését” is növelni akarják, de nem az alapbér megemelésével, hanem most is csak a pótlékrendszeren keresztül. A javaslat két év alatt átlagosan 60 ezer forintos emeléssel számolt. Első lépésben jövő januártól átlagosan bruttó 21 ezer forintot kapnának a nevelők, 2021-től pedig 38 ezret. A dolgozók az ígéret beváltását várják, bár mind az intézményvezető, mind a BDDSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy ez kevés lenne az elvándorlás megállítására.

Szűcs Viktória azt tapasztalja, az alacsony bérek miatt már a diploma megszerzése előtt hátat fordít a szakmának a fiatalok nagy része. Kocsis Ildikó szerint az agglomerációs fejlesztések nehezítik a fővárosi peremkerületek helyzetét, mert a korábban vidékről, például Újpest esetében sokszor Dunakesziről, Fótról ingázó kisgyermeknevelők előbb-utóbb elhagyják budapesti munkahelyüket, ha a lakóhelyükön új intézmény kezd működni. Tehát egyre bővül a verseny: a kerületeknek az agglomerációs települések munkaerő elszívó hatásával is meg kell küzdeniük.

Van olyan kerület, ahol a helyi vezetés kész mélyen belenyúlni a kasszába, hogy megtartsa a bölcsődei szakembereket. A bevezetőben említett XIII. kerületben mind a 208 bölcsődei dolgozó számíthat évi 130 ezer forint ruhapénzre, nettó 148 ezer forint cafetériára, karácsonykor és iskolakezdéskor 100-100 ezer forint külön juttatásra, évente két alkalommal egyenként egyhavi bérnek megfelelő jutalomra, a banki költségek átvállalására és van egy több mint 15 milliós keret, amiből a munkavégzés minősége alapján a bölcsődevezetők további keresetkiegészítésről dönthetnek, ami egy dolgozóra lebontva havi 75 ezer forintnak felel meg. A most hivatalba lépő önkormányzati testületek és polgármesterek tehát van példa, persze ezt bevételeik függvényében kell saját képükre formálniuk.

A teljes cikk itt!