Egy éve tart a COVID-19 járvány: át kell értékelni a közszolgáltatásainkat
Március 11. - emlékezünk arra, hogy egy év telt el azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet pandémiának nyilvánította a Sars-COV-2 vírus és a COVID19 terjedését. Egy év óta, és néhány országban hosszabb ideje, az óriási nyomás éri az egészségügyi és szociális dolgozókat, illetve más közszolgálati dolgozókat, akik szintén a világjárvány élvonalában vannak.
A részleges vagy teljes lezárás hatalmas hatással van gazdaságunkra és társadalmunkra, különösen a nőkre, a fiatalokra, a fiatal munkavállalókra és a kiszolgáltatottakra. Az oltásokat most bevezetik, de olyan módon, amely aláhúzza világunk egyenlőtlenségeit. Azért kampányolunk, hogy az oltások mindenki számára elérhetőek legyenek. És azt akarjuk, hogy a szakszervezetek részt vegyenek a helyreállítási tervekben, amelyek hozzájárulnak a társadalmilag igazságosabb és környezetileg fenntarthatóbb jövő megvalósításához.
Mette Nord EPSU elnök és Jan Willem Goudriaan EPSU főtitkár mai évfordulóra közéttett levele az alábbiakban olvasható.
Ma egy évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet kihirdette a COVID-19 globális járványt.
Az elmúlt év felerősítette társadalmaink erősségeit és gyengeségeit. Európában feltárta a közegészségügyi rendszerek törékenységét és az ilyen sokkra adott válaszképesség teljes hiányát. A tragédia az, hogy ez nem meglepetés. Az európai közszolgálati szakszervezetek már jóval a világjárvány kitörése előtt tiltakoztak a személyzet hiánya, az alulfinanszírozás és az elégtelen források ellen. Az első hullám elérésekor nem csoda, hogy az egészségügyi rendszereket és a gondozó otthonokat teljesen elárasztották.
Szomorú reakció a neoliberális politikától, hogy egy olyan vízválasztó pillanatra van szükség, mint egy globális járvány, hogy felismerjék a jól finanszírozott közszolgáltatások és az azokat nyújtó munkavállalók szükségességét. Az elmúlt év azonban a privatizáció és a költségvetési megszorítások hátrányait előtérbe helyezte, és mára széles körű az a felfogás, hogy az állami szektor újratértékelésére van szükségünk. Nem térhetünk vissza a világjárvány előtti világ megszorító politikájához - jobbat kell építenünk. Ez a közszolgálati dolgozók millióinak üzenete Európában, ezen a mérföldkő napján.
A közvetlen prioritás a közegészségügyi és gondozási rendszerek megerősítése. Ehhez állami finanszírozásra és a gazdag vállalatoknak kedvező adópolitikák megszüntetésére van szükség. A kormányoknak cselekedniük kell mind nemzeti, mind európai szinten. Tatozunk ezzel az egészségügyi és a szociális dolgozóinknak, akiket sokan poszttraumás stressz miatt kezelnek.
Ahogy közvetlenül az egész világon a járvány kitörése előtt több mint 100 sztrájk volt Európában az egészségügyi és a gondozási ágazatban, az egészségügyi és gondozási szakszervezetek továbbra is harcosak lesznek a fizetésemelés, a jobb munkakörülmények, a személyzet növelése és a támogató szolgálatok követelésében.
Míg az egészségügy és a szociális ellátás az élen jár, az egyéb közszolgáltatások is a válság élvonalába kerültek. A hulladék-, a víz- és az energiaágazattól kezdve a társadalombiztosítási és foglalkoztatási szolgálatokig a közszolgálati dolgozók kulcsfontosságú szerepet játszottak a társadalom folyamatos működésében és a lezárási intézkedések társadalmi-gazdasági eseteinek kezelésében. Szerepük egyre fontosabbá válik, amikor felépülünk a gazdasági válságból. Fokozott beruházásokra van szükség a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének garantálásához, valamint a jóléthez, a lakhatáshoz, a vízhez, az energiához és az oktatáshoz való hozzáférés biztosításához, valamint a városok és önkormányzatok finanszírozásához.
A közszférának egyedülálló szerepe van a rugalmasabb társadalmak újjáépítésében is, a körforgásos gazdaságtól kezdve a zöld közlekedési rendszereken át az állami infrastruktúra tisztításáig. Ehhez nemzeti (és uniós) helyreállítási forrásokat kell felhasználni, ahelyett, hogy a privatizáció szokásos hibáiba essünk.
Ez a soha nem látott egészségügyi válság azt mutatja, hogy az EU-nak meg kell fontolnia bizonyos ágazatok visszaszerzését, amelyek garantálják az európai polgárok biztonságát, mint például a gyógyszerek vagy az egyéni védőeszközök gyártása. Felül kell vizsgálnia az egészségügy területén a tagállamok kompetenciáin túlmutató európai kompetenciák kialakítását is, hogy az EU-ban és harmadik országokban is reagáljon a járványokra. A válság során feltárt hiányosságok azt hangsúlyozzák, hogy az EU helyreállítási alapjának nagy részét közszolgáltatásokba történő befektetésekre kell fordítani, amelyek az EU alapjául szolgáló egyetemes értékeket képviselik.
Európai közszolgálati szakszervezeti vezetők küzdeni fognak a munkaerő-piaci egyenlőségért, a jobb munkakörülményekért és az állami beruházásokért. Az egyre növekvő mozgalommal eggyütt állunk ki az igazságos adózás biztosítása érdekében, hogy a vállalatok kifizessék részüket, és visszafordítsuk az egyre növekvő egyenlőtlenségeket. Döntő fontosságú, hogy az eddigi legsúlyosabb gazdasági válságból való kilábalás során a munkavállalókat, a közösségeket és a bolygónkat előnyben részesítsük néhányak nyereségével szemben.
Mette Nord Jan Willem Goudriaan
EPSU elnök EPSU főtitkár