2021. január 1-jétől a már ismert/alkalmazott korábbi bér- és pótlékelemek mellett, a korábban alkalmazandó Kjt. 24.§ (1) bek. szerinti helyettesítési díj helyett, a Kjtvhr. 15. § (10) bek alapján 2021. január 1-jétől helyettesítési pótlékot kell fizetni a bármilyen okból távollévő kisgyermeknevelő részére – amennyiben a társ-kisgyermeknevelő egyedül látja el a csoportot.

Miért volt szükség a helyettesítési pótlék bevezetésére?
Évek óta problémát jelentett a foglalkoztatottak oldaláról, hiányzás esetén a Kjt. 24.§ szerinti helyettesítési díj kifizetése. Miközben a Kjt. és a bírói gyakorlat arányos díjazást követel meg, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát [Kjt. 24. § (1) bek.], ennek pontos mértékét a jogszabály sajnos százalékos, vagy más mértékben nem rögzíti. Csak annyit, hogy a dolgozót arányos díjazás illeti meg. A következetes bírói gyakorlat szerint az arányos díjazás meghatározásakor a helyettesített személy bérét kell alapul venni.

Helyettesítési pótlék, mint új jogcím és szabály:
A BDDSZ javaslatára 2021-től a fenti szabály alkalmazását váltja fel, kizárólag a kisgyermeknevelők esetében, a helyettesítési pótlék, a következők szerint:

„Helyettesítési pótlék illeti meg a bölcsődei, mini bölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a bölcsődei csoporttal kapcsolatos feladatokat. A helyettesítési pótlék mértéke az egy órára járó illetmény 30 %a.” [Kjtvhr. 15. § (10) bek.]

Kit illet meg és mikortól jár a helyettesítési pótlék?
Fontos hangsúlyozni, hogy a helyettesítési pótlék a kisgyermeknevelőt a másik kisgyermeknevelő bármilyen okból való távolléte esetén (szabadság, betegség, továbbképzés, stb.) már az első naptól megilleti, abban az esetben, ha egyedül látja el a bölcsődei csoportot.

Hogyan kell meghatározni a helyettesítési pótlékot?
A helyettesítési pótlék mértékének meghatározásakor a dolgozó egy órára járó illetményének 30 %-át kell a munkáltatónak alapul venni. Ennek megfelelően a kisgyermeknevelők esetében órában kell kimutatni azt az időszakot, amikor egyedül látják el a bölcsődei csoporttal kapcsolatos feladatokat. Ezen óraszámok összesített mértékét kell feladni az államkincstár felé bérszámfejtésre a munkáltatónak.

Mit jelent az illetmény fogalma?
A Kúria számos döntésében kimondta, hogy a közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak (Mfv.II.10.390/2016/5., Mfv.II.10.414/2016/6., Mfv.II.10.550/2016/4.), a Kjt. 66. § (1)-(5) bekezdésében, 85/A. § l) pontjában meghatározott rendelkezések alapján figyelemmel a garantált bérminimumot évenként meghatározó kormányrendeletekre is.

A töretlen bírói gyakorlat szerint az illetmény fogalma nem szabályozza külön a garantált illetményt, és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, ezért azokat az illetmény fogalma együttesen tartalmazza.

A fentiekre figyelemmel a helyettesítési pótlék egy órára járó illetmény 30 %-ának meghatározásakor a következő illetményelemek képeznek számítási alapot:

• besorolás szerinti illetmény (azaz Kjt. illetménytábla, illetve pedagógus életpálya szerinti illetmény), ami nem lehet alacsonyabb, mint a garantált bérminimum,
• további szakképesítésért járó illetménynövekedés,
• munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés.

Milyen díjazás jár helyettesítés esetén más munkakörökben?

2021. január 1-jétől a kisgyermeknevelő munkakörön kívül más munkakörben foglalkoztatott dolgozót (pl.bölcsődei dajka, élelmezésvezető, konyhai kisegítő, házimunkás stb.) változatlanul a Kjt. 24.§ (1) bekezdése alapján, amennyiben a  saját munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg.

A BDSZ elnökének az  Intézményvezetői Tanácsadóban megjelent írása a helyettesítési pótlékról ITT olvasható, illetve a  mellékletben elérhető.