A Gordon Intézet 2023.05.24-én tartotta szakmai konferenciáját a MÁRAI KULT Művelődési Házban. A szakmai nap otthonát nyújtó intézmény patinás termében kezdődtek az előadások. A nyitó előadásokban szó esett a Gordon Módszer szerepéről a szakmai kommunikáció fejlesztése során, kihangsúlyozva az őszinte kapcsolódás képességének kulcsszerepét. A nemzetközi kitekintés lehetővé tette, hogy képet kapjunk arról, hogy világszerte milyen tapasztalatok gyűltek össze a módszer alkalmazása során, majd abba pillanthattunk bele, hogy az intézményi nevelői munka hogyan fejleszthető a Gordon módszer által.

Villámprezentációkkal néhány jógyakorlat is bemutatásra került. Hallottunk bölcsődei, óvodai és szociális intézményi tapasztalatokról is.

Számomra a legmegkapóbb és elgondolkodtató példa azonban a németországi volt, hiszen ott a mindennapok során a szülőkkel való munkát, kommunikációt tovább nehezíti, hogy sokféle országból, kultúrából, vallásból érkeznek a bevándorló családok, így szélsőségesen különböző nevelési elveket vallanak. Ha az ennyire távolról érkezők közösségében is működhet az elfogadó, értő figyelem és a partneri kapcsolat, akkor talán nem is tűnik olyan távoli célnak, hogy a hazai közösségekben is hatékonyabban kommunikáljunk egymással, megértve és elfogadva a ki nem mondott, viselkedésben is megjelenő többlet tartalmakat.

A nap utolsó részében érdekes workshopokon vehettünk részt:

• Vezetői klub
• Szülői problémák fogadása, kezelése
• Dr. Thomas Gordon munkásságának helye az alapképzésben, a Gordon Tréning a továbbképző rendszerben
• Játékszabályok, gyerekek közti konfliktus

A rendezvény igen jól szervezett volt, és amennyiben a módszer iránti figyelem felkeltése volt a célja, azt maximálisan el is érte. Útravalóként bennem az fogalmazódott meg, hogy már régóta esedékes egy komplex szemléletváltás a teljes társadalomban, akár világszerte is. A Gordon módszer pedig egy hatékony eszköz, mely ezt a folyamatot megsegítheti. Hiszen segítséget és iránymutatást nyújt ahhoz, hogy a hibák, büntetések és negatív érzések helyett a kiegyensúlyozottságot és fejlődést tarthassuk szem előtt, segíti felülírni a kommunikációs hibákat, amikhez elengedhetetlenül szükséges az érzelmek megélésének és beazonosításának a képessége. És nem utolsó sorban megtanítja, hogy mindez csak elfogadó, nyitott és nem ítélkező közegben lehetséges.

Remélem, hogy minél többekhez eljut ez a módszer, és hogy egyre többen lesznek, akik nem csak hallanak róla, hanem kitartóan, napi szinten tanulják majd alkalmazni is, hogy valóban gyakorlati tudássá váljon mindez. 

A beszámolót készítette: Scheer Barbara