Rendkívüli szünet alatti ügyelet keretszabályai, (új) munkahelyi gyermekfelügyelet, állami támogatás - a veszélyhelyzet idején
Az április 27-én megjelent és április 30-án lép hatályba a veszélyhelyzet során a gyermekek napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről szóló 152/2020. (IV.27.) kormányrendelet.
A rendelet, álláspontunk szerint kissé megkésetten írja elő a bölcsődéket fenntartó települési önkormányzatok számára, azokat a végrehajtási részletszabályokat, amelyek a rendkívüli szünet alatti ügyelet igénybevételének módjára és tartalmára, illetve keretére vonatkoznak.
Emlékeztetünk arra, hogy az önkormányzatok, a 45/2020. (III.14.) kormányrendeletben kapott felhatalmazásuk alapján döntöttek a rendkívüli szünet elrendeléséről. Így a legtöbb bölcsődében 2020. március 18-ától a rendkívüli szünet miatt, kizárólag ügyeleti keretben fogadták a gyermekeket.
Az eltelt közel másfél hónap után, a 152/2020. (IV.27.) Korm. rendeletben foglalt ügyeletre vonatkozó szabályoktól eltérő gyermeklétszám, vagy eltérő intézményi ügyeleti nyitva tartás terén megvalósult működés (pl: 0-24h-ban való ügyelet biztosítása a kórházban dolgozók szülők gyermekei számára), a most megjelent részletszabályokra való hivatkozással, az önkormányzatoknak, illetve a bölcsődéknek nem felróható.
A rendelet hatálybalépésével az egyik novum az, hogy ahol eddig nem volt esetleg ügyelet, azokon a településeken a jövőben kötelező lesz azt biztosítani. (Megjegyezzük: a hozzánk beérkezett információ alapján azért nem volt egyes helyeken ügyelet, mert a szülők azt nem is igényelték.)
A 152-es kormányrendelet egy új típusú gyermekfelügyeletet is bevezet, ez pedig a munkahelyi gyermekfelügyelet. Amelynek részletszabályai a 3. § -ban és a 4. §-ban olvashatók, az itt foglalkoztatottakra vonatkozó adózási és járulékfizetési szabályok meghatározása mellett.
A rendelet 5. § pedig az állami, egyházi és nem állami fenntartású, bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított állami támogatásáról tesz egy rövid említést, azzal, hogy a fenntartó a veszélyhelyzet első napját megelőző napon beíratott gyermekek száma alapján jogosult az állami támogatásra.
---------------------------------------
A rendelet teljes szövegét ld. alább:
Megjelent a Kormány 152/2020. (IV. 27.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a gyermekek napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről
1. Bölcsődei, óvodai ügyelet
1. § (1) Ha a településen óvodai vagy bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: szolgáltató) működik, és a települési önkormányzat polgármestere, illetve a fővárosban a fővárosi kerületi polgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kapcsolatban rendkívüli szünetet rendelt el, a rendkívüli szünet idejére a polgármester köteles megszervezni a bölcsődés és óvodás korú gyermekek napközbeni felügyeletét (a továbbiakban: ügyelet).
(2) Az ügyeletet azon, fertőző betegségben nem szenvedő gyermekek számára kell biztosítani, akiknek szülője vagy más törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) – munkavégzés vagy más ok miatt – ezt igényli. Az ügyelet iránti igény benyújtása alaki feltételhez nem köthető, így különösen elektronikus levélben vagy telefonos értesítés útján is benyújtható. A szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a gyermek nem szenved fertőző betegségben.
(3) Az ügyeletet a szülő által igényelt időszakban, de legfeljebb munkanapokon 6 és 18 óra között kell biztosítani.
(4) Az ügyeletet kiscsoportos formában kell megszervezni, csoportonként legfeljebb 5 gyermek felügyelete biztosítható. Az ügyelet vegyes életkori csoportokban is megszervezhető.
(5) Az ügyeletért térítési díj nem kérhető.
(6) A gyermekétkeztetést az ügyelet teljes időtartama alatt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.
(7) A polgármester az ügyeletről – a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium honlapján közzétett adattartalommal – naponta tájékoztatja a minisztert.
2. § (1) Az ügyelet a helyi önkormányzat által fenntartott vagy a településen működő, egyházi vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál is biztosítható. Az ügyelet egyházi vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál történő biztosítására feladatellátási szerződést nem kell kötni.
(2) Az ügyelet megszervezése érdekében a helyi önkormányzat által fenntartott szolgáltatónál vagy a településen működő, egyházi vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál foglalkoztatott személy a polgármester döntése alapján a munkaszerződéstől – közalkalmazott esetén a kinevezéstől – eltérő foglalkoztatás útján, a településen működő, másik fenntartó által működtetett szolgáltatónál is foglalkoztatható.
(3) A foglalkoztatott a (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az általa ellátott munkakörre előírt, de legalább a szerződése, kinevezése szerinti alapbérre, illetményre jogosult. A munkabért, illetményt továbbra is a foglalkoztatott szerződése, kinevezése szerinti munkáltató fizeti meg. Ha az ellátott munkakörre előírt munkabér, illetmény magasabb, mint a szerződés, kinevezés alapján járó alapbér, illetmény, az a munkáltató, amelynél a foglalkoztatás történik, a különbözetet megtéríti a szerződés, kinevezés szerinti munkáltatónak.
(4) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás időtartama alatt a munkáltatói jogokat – a jogviszony megszüntetése kivételével – az a munkáltató gyakorolja, amelynél a foglalkoztatás történik.
(5) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás a polgármester által meghatározott időpontban, de legkésőbb a rendkívüli szünet megszűnésének napján megszűnik.
2. Munkahelyi gyermekfelügyelet
3. § (1) A veszélyhelyzet időtartamára bármely foglalkoztató megszervezheti a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei számára a napközbeni felügyeletet (a továbbiakban: munkahelyi gyermekfelügyelet).
(2) A munkahelyi gyermekfelügyeletet a szülő a legalább 20 hetes, de legfeljebb 14 éves, fertőző betegségben nem szenvedő gyermeke felügyelete céljából veheti igénybe. A szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a gyermek nem szenved fertőző betegségben.
(3) A munkahelyi gyermekfelügyelet a szülő által igényelt időszakban, de legfeljebb munkanapokon 6 és 18 óra között biztosítható.
(4) A munkahelyi gyermekfelügyeletet kiscsoportos formában kell megszervezni, csoportonként legfeljebb 5 gyermek felügyelete biztosítható. A munkahelyi gyermekfelügyelet vegyes életkori csoportokban is megszervezhető.
(5) Munkahelyi gyermekfelügyelet olyan végzettséggel, szakképesítéssel végezhető, amely jogszabály alapján feljogosít a bölcsődei ellátás, napközbeni gyermekfelügyelet jogszabályban meghatározott munkaköreinek, vagy köznevelési intézmény pedagógus- vagy nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkaköreinek betöltésére. A munkahelyi gyermekfelügyeletet egyebekben a miniszter által kiadott, és az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett szakmai iránymutatásnak megfelelően kell biztosítani.
(6) A munkahelyi gyermekfelügyelet létrehozását legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző napon be kell jelenteni a polgármesternek és a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak. A polgármester a bejelentésről az 1. § (7) bekezdése szerinti módon tájékoztatja a minisztert.
(7) A munkahelyi gyermekfelügyelet nem minősül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti szolgáltató tevékenységnek.
4. § (1) A munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy 2020. április, május és június hónapra a járulékalapot képező jövedelme után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget fizeti meg. A járulékfizetés e bekezdés szerinti teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
(2) A munkahelyi gyermekfelügyelet végzésére foglalkoztatott személy számára 2020. április, május és június hónapra kifizetett jövedelem, juttatás után a kifizetőnek szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie.
3. Bölcsődei ellátás állami támogatása
5. § A veszélyhelyzet időtartamára az állami, egyházi és nem állami fenntartású, bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított állami támogatásra a veszélyhelyzet első napját megelőző napon beíratott gyermekek száma alapján jogosult.
4. Záró rendelkezések
6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. április 30-án lép hatályba.
(2) A 7. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
7. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Letöltési link: http://kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK20089.pdf