A konferencia második része a délutáni kerekasztal beszélgetéssel indult. Felkérésünknek eleget téve elfogadta a meghívást Dr. Nagy Imre (Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály főosztályvezető), dr. Kudász Ferenc (Magyar Ergonómiai Társaság-főtitkár), Dr. Dudás Katalin (munkajogász) és Péntek Ágnes (Magyar Bölcsődék Egyesülete -alelnök). 

A meghívott vendégekkel arra kerestük a válaszokat, hogy milyen súlya van a munkaegészségügynek a munkavédelem területén és ezzel összefüggésben milyen szerepe van az egészségmegőrzésben a foglalkozás egészségügynek?

A jelen beszámoló az ott elhangzott kérdések és válaszok rövid összefoglalója.

Vendégeinek a kutatásunkról elismerően nyilatkoztak: „fontos lépés ez a tanulmány” és az egyik hozzászóló emlékeztett arra, hogy a „munkavédelem mozgatója régen a szakszervezet volt”. Olyan támogató vélemények is elhangzottak, hogy

• a „BDDSZ egy újszerű szakszervezet, hiszen sikerült kilépnie a szokásos témákból, melyekkel a szakszervezetek általában foglalkoznak, s ez egy minőségi lépés. A látott anyagok szakmaiak, szakszervezeti módon lelkes és zászlót lobogtató.”
• „Ez a mostani egy kép, de sok feladat van hátra.”
• „Legyen ez egy példamutató kezdet arra, hogy egy érdekképviselet hogyan viszonyul a saját tagjaihoz és azok egészségének, testi épségének a védelméhez.”

A vendégek egyetértettek abban is, hogy „mozgásba kell lendülni”, az „egyénnek is felelősséget kell vállalni önmagáért”, ami mindenképp „szemléletváltást” igényel. „Paradigmaváltásra van szükség, mert ma már a valóság az, hogy a jó munkavégzési feltételek közel azonos súllyal bírnak a munkavállaló megítélésében, mint a bérezés.” Azonban „a realitás az, hogy nem lehet segítséget várni, cselekedni kell! Elő kell venni önző génjeinket!” (utalás Richard Dawkins: Az önző gén c. könyvére - kieg. a szerk.)

1. A BDDSZ fókuszában az egészséges munkahelyek biztosítása, az egészségmegőrzés áll. Kutatásaink során különösen nagy hangsúlyt fektettünk a munkavédelmi kérdések és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás feltérképezésére. A beszélgetés során hallottak megerősítették bennünk azt, hogy égetően fontos a multidiszciplináris egyeztetések megkezdése.

A munkavédelem fókuszában az áll, hogy meg kell találni azokat az egészségkárosító, veszélyeztető kockázatokat, amik adott munkavégzés során a munkavállalókat érinti. Ha ezekről nincs tudomás, akkor nem lehet hatékonyan és kielégítően alkalmassági vizsgálatot végezni. Inadekvát a vizsgálat, ha az azt végző személynek nincs tudomása arról, hogy mit kell ellátnia a vizsgált személynek, milyen hatások érik a napi munkavégzés során. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás tartalma szabályozott, a valóság azonban mást mutat a gyakorlatban, de meg kell találni a megoldásokat. Az egyéneknek meg kell tudni követelni ezeket a szolgáltatásokat, melyeket a munkáltatónak kötelezően biztosítani kell, mert az egészségről, a testi épségről van szó. És ha a munkavállaló nem kapja meg kielégítően ezeket a szolgáltatásokat, az olyan többlet kockázatokat okoz, aminek az a következménye, amiről ez a felmérés tanúskodott.”

A szakmai álláspont egyértelmű: a foglalkozás egészségügyi ellátás nem egyenlő az alkalmassági vizsgálatokkal. A foglalkozás egészségügyi szolgáltató köteles részt venni a kockázat azonosításában, tanácsadói kötelezettsége van a munkahely kialakításával kapcsolatban, el kell végezni a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat. Nem elegendő azonban csak az egészségügyi kockázatokkal foglalkozni, mert a balesetvédelmi kockázatok is ugyanolyan fontosak. Ha van választott munkavédelmi képviselő, akkor neki is részt kell venni a kockázat értékelésben.

2. A kerekasztal foglalkozott „az ágazatot nem jellemző” foglalkozási megbetegedésekkel. A foglakozási megbetegedés alapos gyanúját bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos jogosult bejelenti, de a munkavállaló közvetlenül is fordulhat a munkavédelmi hatósághoz. Ebben az esetben az NKK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) kollégái vizsgálják meg és keresik az ok-okozati kapcsolatot, és indokolt esetben ők fogják a bejelentést is megtenni. A hatóság minden bejelentést köteles kivizsgálni. A vázizomrendszeri megbetegedések lehetnek saját sorsú megbetegedések, és lehetnek foglalkozási eredetűek is. 

A foglalkozási megbetegedés akkor vizsgálható, ha a vizsgálatot végző szakorvos ismeri a munkavégzés körülményeit, feltételeit. Valójában egy ok-okozati kapcsolat keresése zajlik, vagyis, hogy ezek a munkafeltételek ezt a megbetegedést előidézhették-e.

3. A kerekasztal kitért az ergonómiai kérdésekre is. Szó eset arról is, hogy az ergonómia sokkal szélesebb területet ölel fel, mint gondolnánk. Létezik a fizikai ergonómia, amit a legtöbben ismernek, de fontos része az ergonómiának az a területe, mely azzal foglalkozik, hogy a munkavállaló által használt szoftver mennyire felhasználóbarát (kognitív ergonómia). Nagyon fontos a szervezeti ergonómia is, ami azt vizsgálja, hogy az adott szervezeten belül az információk megfelelően áramlanak-e. Általános vélekedés, hogy a hazai társadalom ergonómiailag, mozgásrendszer szempontjából nagyon rossz állapotban van, a gyógytornászokra nagyon nagy szükség lenne. A hasonló ágazatokban vannak fellelhető nemzetközi kutatások, hazánkban azonban nincsenek munkavédelmi és ergonómiai kutatások.

A munkavégzéssel összefüggő baleset és megbetegedés megelőzésében érdekelt fenntartóknak is fontos lehet a bölcsőde, mint munkavégzési hely megfelelő kialakítása. Azok az intézményvezetők, akik bölcsődei gyakorlattal bírnak (maguk is dolgoztak gyermekcsoportban), szakmai érvekkel alátámasztva tudják képviselni munkatársaik érdekeit. A kezdő, kevesebb tapasztalattal, gyakorlattal vezetői munkakört betöltőknél kevésbé fókuszált ez a terület, és szintén nehezen értik meg vagy fogadják el a tárgyi és személyi feltételek szükségességét. Ezért szükséges a szemléletformálás ezen a téren. A fenntartók -főként ahol korábban nem volt bölcsőde-, nem rendelkeznek kellő ismerettel a szakmai munka tárgyi feltételrendszeréről.

4. A munkavédelmi hatóság hatáskörével és intézkedési lehetőségére kitérve rögzítésre került, hogy a munkavédelmi hatóság nem szakhatóság, a munkahelyek kialakításánál nincs jogköre és beleszólási joga. Munkavédelmi eljárás a munkavállaló vagy a szakszervezet bejelentése alapján is indítható, de az elmúlt években ilyen bejelentések az ágazatból nem történtek. Bölcsődei szinten lehet, hogy van érzékenység ebben a témában, de ennek szintje nem éri el azt, hogy a hatóságtól történjen segítség kérés. A közérdekű bejelentések számának növekedése pozitív változást csak akkor eredményezhetne, ha az adott munkáltatónál van szakértelem és pénzügyi forrás arra, hogy a hatóság által feltárt mulasztásokat ténylegesen kiküszöböljék. A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselettől (a megválasztott munkavédelmi képviselőtől) sem várható megoldás, mivel a munkavédelem egy szaktevékenység, ezért a munkáltatónak alkalmaznia kell hivatásos munkavédelmi szakembert és foglalkozás egészségügyi orvost.

A jelenlévő szakemberek a munkahelyekre és munkakörökre vonatkozó kockázatértékelés fontosságára kiemelten felhívták a résztvevők figyelmét, mivel csak így lehet a megfelelő intézkedéseket megtenni.

Újra megerősítésre került, hogy helyben a munkavállalónak, a fenntartónak, a foglalkozás egészségügyi szolgálat orvosának, a munkavédelmi képviselővel együtt van esélye jól kidolgozni a problémákra a válaszokat. Nagy előny, hogy a tanulmányból az derült ki, hogy a munkavállalóknak vannak értékes ötleteik arra, hogy hogyan lehet könnyíteni a terheiken. 

A konferencia „Mit tehetünk a szakmáért” című záró előadásában Szűcs Viktória (BDDSZ elnök) ismertette a BDDSZ terveit. Elmondta, hogy az elsődleges hangsúly a prevención kell, hogy legyen, melyhez elengedhetetlen a szemléletváltás az alábbi területeken:

• Szigorúbb, felelősebb magatartás, ami nem teszi lehetővé a szabálytalan bölcsőde létesítést, felújítást
• Hiányosságokat korrigáló tevékeny munkáltatói és fenntartói magatartás.
• A dolgozó érték! (Csak azok képesek másokról jó minőségben gondoskodni, akik érzik, hogy róluk is gondoskodnak!)

A BDDSZ fontosnak tartja a fenntartók/munkáltatók figyelmének felhívását, hogy tegyenek meg mindent ők is a dolgozók vázizomrendszeri egészségének megtartásáért. Ebben nagy szerepe van a munka és balesetvédelmi szabályok betartásának, a munkavédelmi oktatásnak (új belépő, ismétlő), a munkavédelmi képviselők megválasztásának és képzésének, a foglalkozás-egészségügyi orvosok prevencióba való bevonásának és a béren kívüli juttatásoknak (pl.: SZÉP kártya – szabadidő, masszázs, torna, fürdőkezelés)

Emlékeztetett a BDDSZ korábbi kiadványaira, melyek segítséget nyújthatnak minden fél számára.

• Munkavédelmi kisokos (testtérképezés) https://bddsz.hu/Munkavedelmi-kisokos-2021
• Munkaruha, védőruha SZÁÉF tájékoztató - https://bddsz.hu/vedoruha_munkaruha

A Szakszervezet kiemelten fontosnak tartja a munkafolyamatok közbeni helyes mozgás és testtartás oktatását a kötelező szakképzésben és saját akkreditált képzésének elindítását is.

A vázizomrendszer védelme minden bölcsődei dolgozó esetén prioritást kell, hogy élvezzen, vagyis megfelelő méretű felnőtt bútorok és eszközök előírására és megvásárlására van szükség minden intézményben (pl.: hosszított nyelű seprű és lapát), és különös gonddal kell odafigyelni a kiszolgálóhelyiségek (konyha, mosoda) kialakítására is.

Előzmények:
Összefoglaló az Egyenes derékkal jöttem - Vágy és valóság című konferenciáról (1. rész) (2022. október 18.)
Bölcsődei dolgozók vázizomrendszeri terhelése c. webinár összefoglalója és előadásai itt  (2022. február 16.)