2020. április 5-én jelent meg a Magyar Közlöny 2020. évi 65. számában, és a mai napon hatályba lépett a Kormány 88/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendjéről.

Az alábbiakban a kormányrendelet bölcsődékben foglalkoztatottakra vonatkozó, szociális területen történő munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezéseit emeljük ki.
 

Munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás

A Korm.r. 18. §-a alapján a  gyermekek napközbeni ellátását nyújtó szolgáltatók (pl. Családi Bölcsődék, Munkahelyi Bölcsődék), intézmények fenntartói (Bölcsődék, Mini Bölcsődék), a  közgyűjtemények fenntartói, a közművelődési intézmények fenntartói, valamint a helyi önkormányzatok a rendelet hatálybalépésétől számított 5 munkanapon belül – az  SZGYF honlapján közzétett módon – adatot szolgáltatnak az  SZGYF-nek azokról a  60. életévüket be nem töltött és nem krónikus beteg foglalkoztatottjaikról, akik a  veszélyhelyzettel összefüggésben – különösen az  elrendelt rendkívüli szünet, járványügyi zárlat vagy más intézkedés idejére – mentesültek a munkavégzési kötelezettség alól.

A fenti adatszolgáltatás tartalmazza
a) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait,
b) a foglalkoztatott végzettségét,
c) a foglalkoztatott lakcímét,
d) a foglalkoztatott egyéb elérhetőségeit és
e) azon személyek számát és életkorát, akikről a foglalkoztatott gondoskodik.

Az adatszolgáltatásra kötelezettek a munkavégzés alól mentesülő személyek körében, valamint az adatokban bekövetkező változást a következő munkanapon bejelentik az SZGYF-nek.

A  veszélyhelyzet időtartama alatt a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben élők folyamatos ellátásának biztosítása, illetve az  otthonukban élő, elsősorban idős rászorulók szociális alapszolgáltatásának biztosítása érdekében e foglalkoztatottak az  SZGYF döntése alapján a  munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás útján, az SZGYF, vagy harmadik személy által fenntartott (pl. más önkormányzati, vagy egyházi fenntartású) szociális szolgáltatónál, szociális intézménynél, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó intézménynél, vagy gyermekvédelmi intézménynél is foglalkoztathatók.

A  fenntartó az  SZGYF-től kérheti a nála történő foglalkoztatást, ha az  általa fenntartott szociális szolgáltatónál, szociális intézménynél, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó intézménynél, illetve gyermekvédelmi intézménynél jelentkező munkaerőhiány az ellátás biztonságát veszélyezteti.

A  foglalkoztatottat a Korm.r. 18. §  (2)  bekezdés e)  pontja szerinti körülményekre (pl.: kiskorú gyermekek, idős, gondozásra szoruló felnőttek), a  várható napi utazási időre és a végzettségére figyelemmel lehet foglalkoztatni.
60 éven felüli személy és krónikus beteg* e formában nem foglalkoztatható.

A  foglalkoztatott az  általa ellátott munkakörre előírt, de legalább a  szerződése, kinevezése szerinti alapbérre, illetményre jogosult. A  munkabért, illetményt továbbra is a foglalkoztatott szerződése, kinevezése szerinti munkáltató fizeti meg. Ha az ellátott munkakörre előírt munkabér, illetmény magasabb, mint a  szerződés, kinevezés alapján járó alapbér, illetmény, az  a  munkáltató, amelynél a foglalkoztatás történik, a különbözetet megtéríti a szerződés, kinevezés szerinti munkáltatónak. /Korm.r. 18.§ (7.) bek./

A munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás időtartama alatt a  munkáltatói jogokat – a  jogviszony megszüntetése kivételével – az a munkáltató gyakorolja, amelynél a foglalkoztatás történik.

A munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás az  SZGYF által meghatározott időpontban, de legkésőbb a  veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában megszűnik.

A fenti rendelkezés alapján tehát az SZGYF dönt arról, hogy az ideiglenesen munka nélkül maradt bölcsődei dolgozók mely szociális, gyermekvédelmi intézményben végezzenek munkát a veszélyhelyzet idején. 
Az ilyen foglalkoztatásra a munka törvénykönyvének a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyen jellegű munkavégzésre 60 évnél idősebbek és a krónikus betegek nem vehetők igénybe.

A munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás az  SZGYF által meghatározott időpontban, de legkésőbb a  veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában szűnik meg, így az Mt. 53. § (2) bek.-ében foglalt szabály, miszerint a foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg, valamint, hogy ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre, a munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás fenti esetére nem alkalmazható.

Álláspontunk szerint a fenteik mellett - ha a felek eltérő megállapodást nem kötöttek -  alkalmazni kell a Munka törvénykönyve egyéb garanciális szabályait:

Az Mt. 53.§  (3) bekezdése szerint a a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára:
a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

Az Mt. szerint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. 
Javasoljuk, hogy az érintett dolgozók minden esetben kérjék írásban a kirendelést/átirányítást, a későbbi esetleges vitás helyzeteket, illetve az illetménnyel kapcsolatos utólagos panaszokat is csak ez alapján lehet érdemben kivizsgálni.

A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG ADAFELTÖLTŐ PORTÁLJA ITT!

----------------------------

* Mit jelent a krónikus betegség?

A WHO definíciója értelmében a krónikus betegségek hosszan tartó, általában lassú progressziójú betegségek, amelyek világszerte fő  okai a felnőttek megbetegedéseinek és halálozásának. A krónikus megbetegedések alatt elsősorban a kardiovaszkuláris megbetegedéseket, a daganatos betegségeket, a krónikus légzőszervi megbetegedéseket, a diabéteszt, valamint a mentális betegségeket értik.

A magyar jogszabályokban nem találtunk tételes jogi szabályozást a krónikus betegségek felsorolásáról, illetve annak jogi fogalmáról.  Mindnek előtt hangsúlyozni szeretnénk, hogy a krónikus betegség megítélése nem munkajogi, és nem adójogi, hanem orvosszakmai kérdés.

Álláspontunk szerint a 88/2020. (IV.05.) Korm. rendelet 18.§ (1) bekezdésben foglalt munkáltatói adatszolgáltatás teljesítéséhez, egyfajta segítséget nyújthat a betegségek közötti eligazodásban az egyes betegségek megítéléséhez az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) korm. rendelet melléklete.

A rendelet, ugyan adókedvezmény szempontból sorolja fel az egyes fogyatékosságokat és betegségeket, mindemellett a felsorolásból a foglalkoztatottak és a munkáltatók is kaphatnak egyfajta áttekintést, illetve megerősítést az adatszolgáltatás végrehajtásához, tekintettel arra, hogy az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján - súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek kell tekinteni azt a személyt, aki - a 2. §-ban meghatározott feltételek alkalmazásával - a Mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved vagy a Mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapításra került. 
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0900335.KOR

Kiegészítésül álljon még itt a vitalitasportál felsorolása a gyakoribb krónikus betegségekről.

Források:
- 88/2020. (IV.05.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendjéről.
- 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről
- szmdsz.blog.hu