Ráckevén rendezte meg XIV. kongresszusát a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ), amely újra megerősítette elnöki tisztségében Szűcs Viktóriát.

Mester Jánosné köszöntőjével kezdődött meg a BDDSZ kétnapos tisztújító kongresszusa Ráckevén. A szakszervezet tiszteletbeli elnöke mérföldkőnek nevezte a kongresszust, majd felidézte a szakszervezet megalakulásának időszakát.

Az önálló szakmaspecifikus szakszervezet alakuló kongresszusát 1989. november 4-én tartották, Mester Jánosné a szakszervezet nagykorúságáig kísérte a BDDSZ-t, és emlékeztetett: csak 1992-ben került önálló törvénybe, hogy a gondozói munkakör érettségihez kötött és csak 1997-ben került rögzítve a bölcsődei ellátás a központi költségvetési normatívája.  

A szakmáról szólva azt mondta: a bölcsődei ellátás az évek során az egészségügytől a szociális ágazaton át eljutott egy, a kezdetekkor bölcsődeellenes kiindulópontból a napközbeni ellátási intézményig.  

Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának, konföderációnk elnöke azt hangsúlyozta: az ernyőszervezet akkor lehet sikeres, ha a tagszervezetei működtetik és részt vesznek a munkában. Felidézte: a szocializmust követően sok szakszervezet emelte be nevébe a demokratikus szó, mivel korábban nem volt ilyen.

Arról is szólt, hogy amikor az állam részéről partnerség volt tapasztalható, a konföderáció azt hihette, hogy mindössze annyi a feladata, hogy a minisztériumi tárgyalásokon részt vegyen. Ha már azonban tudható, hogy ez nem így van és mivel Magyarországon bajban van a demokrácia, a konföderációnak azt is meg képesnek kell lennie megjeleníteni, hogy sokan vagyunk és egymás mellé oda tudunk állni.

Az elmúlt időszak komoly eredményei közé sorolta a bölcsődei területen bekövetkezett bérreformot, amihez a pedagógusok a pedagógusok bérharca fogható, akiket politikai ellenségnek kiálltott ki a hatalom, de a bölcsődei dolgozókat ezzel nem sújtották.

Csóti Csaba azt is hangsúlyozta: a kormányzat számára csak a közszférás szakszervezetek tudnak veszélyesek lenni, ezért is fontos az összetartozás, mert ez jelenti az erőt. Hangsúlyozta: önmagunkért kiállni kevés lesz, egymásért kell kiállni.

A jövőről szólva azt vetítette előre, hogy a szakszervezeti életben most a belső megerősödés, a szervezeti építkezés időszaka következik.

Jan Willem Goudriaan, European Public Services Union, (EPSU) a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetségének főtitkára videóüzenetben köszöntötte a kongresszus résztvevőit, melyben az egészséges munkafeltételekre, a tisztes megélhetést biztosító bérre, valamint a közös fellépésre helyezte a hangsúlyt.

A kongresszust levélben köszöntötte a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára. Beneda Attila írásában a bölcsődei humánerőforrás fejlesztésére hívta fel a figyelmet, a bérfejlesztésre, a bölcsődei pótlék emelésére valamint a gyógypedagógiai pótlékra való jogosultság egyértelműsítésére, a szakmai képzések bővítésére, új épületek építésére illetve meglévők korszerűsítésére. Megerősítette, hogy a napokban fog hatályba lépni az a törvénymódosítás, amely a bölcsődei intézményekben középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szaktanácsadók, továbbá a bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatottak számára is megteremti a pedagógusigazolványra való jogosultságot.

Szűcs Viktória,a BDDSZ elnöke egyesével reagált a felszólalásokra, felhívva a figyelmet arra, hogy a BDDSZ létrejötte óta sok eredményt ért el a szakszervezet, amely ma már természetesek a dolgozóknak, de ha a BDDSZ ezeket nem harcolta volna ki, akkor a mostani állapot nem létezne.

A kétnapos, június 10-11. közt megrendezett kongresszus első napján a küldöttek elfogadták a szakszervezet elmúlt négy éves tevékenységéről szóló beszámolót, a gazdasági ellenőrző bizottság elmúlt ciklusbeli beszámolóját, valamint az Alapítvány a Bölcsődei Dolgozókért kuratóriumi beszámolóját.

A kongresszus az alapszabály módosításáról is döntött, amely 20 stratégiai pontban változtatja meg a dokumentumot: a szakszervezet céljait kiegészítettük az oktatási tevékenység nyújtásával, elősegítve a társadalmi közfelelősség-vállalást. A módosított alapszabály lehetőséget teremt a területen nappali tagozaton tanulók szakszervezeti taggá válásához is. A szeptembertől hatályba lépő szabályozás rugalmasabb munkavégzését segíti a szakszervezetnek, lehetővé teszi a hibrid ülésen történő döntéshozatalt és létrehozza az alelnöki intézményt az elnök helyettesítésére. A tagdíj meghatározása a kongresszustól az ügyvivő testület hatáskörébe kerül át.

Szűcs Viktória köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt négy évben részt vettek a BDDSZ munkájában. Külön megemlítette Scheer Ferencné és Nagy Éva munkáját, akik tisztviselőként a kezdetek óta, 36 éve segítik a szakszervezetet, de az ügyvivő testületben a következő ciklusban már nem vállalnak feladatot.

A kongresszus második napján a küldöttek elfogadták a BDDSZ négyéves programját, valamint megtartották a tisztújítást.     

A választás eredményeként Szűcs Viktóriát újraválasztották a szakszervezet elnökének. Az ügyvivő testület tagjaként ismét megválasztották Bálint Klárát, Kamlah Szilviát és Petus Mártát, új tagnak pedig Arany Ildikót, Égerházi Juditot és Tóth Miklósné Anikót.

A gazdasági ellenőrző bizottság elnökévé újraválasztották Nagy Ferencet, bizottsági tag maradt Vincze Lászlóné és új tagként került be Elek Éva.

A tisztújítást követően Díszoklevelek átadása következett, a szakszervezetért tett kitartó munkája eredményeként Bálint Klára, Kis Herczeg Ildikó, Megyaszai Antalné, Tóth Miklósné Anikó, valamint Veressné Molnár Katalin részesült az elismerésben.

A csatolmányban tesszük közzé a BDDSZ négyéves programját, valamint a kongresszus zárónyilatkozatát.