• Dr. Koncz József

Megrendüléssel és mély fájdalommal búcsúzunk tiszteletbeli elnökünktől, Dr. Koncz Józseftől

Megrendüléssel és mély fájdalommal búcsúzunk tiszteletbeli elnökünktől, Dr. Koncz Józseftől

2020.03.25. sze - 20:40
Posted in:

Megrendüléssel és mély fájdalommal búcsúzunk tiszteletbeli elnökünktől 
Dr. Koncz Józseftől,
(1933. 06.16. - 2020. 03. 22)
aki egyszemélyben a Szolnoki Bölcsődei Igazgatóság nyugalmazott igazgató főorvosa és a Magyar Bölcsődék Egyesülete tiszteletbeli elnöke is volt.

Dr. Koncz József, 1933.06.16-án született Kállón. Vácott a Piarista gimnáziumban érettségizett, majd a 1958-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen orvosi diplomát szerezett. Az egyetem után az orr - fül - gége klinikán 1962-ben szakorvosi képesítést szerezett. 1962-1980 között Szolnok város főorvosaként dolgozott. Munkaköréhez a bölcsődék mellett, a gyógyító megelőző alapellátás is hozzátartozott, majd később osztályvezetőjeként kialakította munkatársaival az iparosodó város orvosi ellátásának rendszerét, beleértve a különböző szakrendeléseket és az iskolavédőnői szolgálatot is. Mindemellett ebben az időszakban felépítettek 10 bölcsődét 700 férőhellyel, ami után 15 bölcsödében 964 férőhely működött a korábbi 264 férőhelyhez képest. 1980-ban létrehozták Szolnokon a Bölcsődei Igazgatóságot, amely országos modellként szolgált. Az új intézmény 1980. január 1-jén kezdte meg működését, amikor felépült a módszertani bölcsőde épülete, amelyben helyet kaptak a bölcsőde mellett a központi igazgatáshoz és a képzéshez, továbbképzéshez szükséges helyiségek. A Szolnoki Bölcsődei Igazgatóságnak 26 évig (2006-ig) nyugdíjazásáig volt igazgatója.


44 ÉV A BÖLCSŐDÉK SZOLGÁLATÁBAN
 „EMLÉKEK SZILÁNKJAI”
   (1962- 2006)

Dr. Koncz József 1963-ban az Egészségügyi Minisztériumban találkozott először Akócsi Sándorné, Ágnessel - akihez a bölcsődék felügyelete tartozott - nagy hatással volt rá. Akócsi Ágnes révén ismerkedett meg azokkal a személyiségekkel, akik a „KIS BOMI-BAN” a bölcsődei kutatásokat végezték: Dr. Polónyi Erzsébettel, Keresztúri Máriával, Kabainé Huszka Antóniával és Forrai Katalinnal, velük később is szoros kapcsolatot tartott.

Az 1970-es évek elején munkatársa, Zámbó Lajosné módszertani ajánlásaival - megalapozva a megyei módszertani bölcsőde munkáját -, 1973-ban beindították a városi módszertani bölcsődét. Ehhez igénybe vették Akócsi Ágnes és kutató társai segítségét. A BOMI felépítése után az új munkatársakkal is folyamatos volt a kapcsolata.

1971. májusában közreműködésével került megrendezésre Szolnokon az I. ORSZÁGOS BÖLCSŐDEI ANKÉT, amit felkérésre az akkori egészségügyi miniszter nyitott meg.

Az ankét segített ráirányítani a figyelmet a bölcsődék munkájára és a fejlesztésükre. A kutatást végző szakemberek itt tárták a nyilvánosság elé az eddigi kutatások eredményeit. Az előadásokról utólag kiadvány készült (1986-ban), melyet ma is érdemes megismerni azoknak, akik eddig nem találkoztak vele. A II. ORSZÁGOS BÖLCSŐDEI ANKÉT 1978-ban, Akócsi Ágnes halálának ötödik évfordulója tiszteletére, emlékülés keretében zajlott szintén Szolnokon. Majd a további ORSZÁGOS BÖLCSŐDEI ANKÉTOK: a III. 1982-ben Szegeden, IV. 1985-ben Debrecenben, V. 1988-ban Székesfehérváron, VI. 1991-ben Szolnokon lett megrendezve.

A BOMI szervezésével kapcsolatokat ápolt az NDK-val, Vietnámmal és Japánnal. A rendszerváltás után Angliával. Az angolokkal közös kutatásokban is részt vett. A BOMI mellett fontosnak tartotta, hogy Akócsi Ágnes halála után is szoros kapcsolatot tartson a minisztériummal.

Az 1980-es évek elején megjelent a fogyatékos gyermekek ellátásának igénye a bölcsődékben - a hatályban lévő rendelet mivel nem tette lehetővé - ezért minisztériumi kérésre vállalta Dr. Kardos Andorral (IV. kerület), hogy a bölcsődei integrált nevelés, gondozás kísérleti programját - anyagi támogatás nélkül – elindítják Szolnokon és Budapest IV. kerületében. Ebben a munkában segítője volt. dr. Korintus Mihályné, Reök György, Petrovics Józsefné. Később közösen új ellátási formák bevezetését javasolták a bölcsődékben, így: az időszakos gyermekfelügyeletet, a játszócsoportot, és a gyermekhotelt, stb.,

A kísérleti programot a BOMI tovább folytatta a minisztérium felkérésére. Szolnokon pedig a Városmajori úti bölcsődében - állami támogatás nélkül - 1986-tól biztosították a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását.

Tudományos előadásainak legtöbbjét fejlesztésekről, szervezeti változásokról írta, és adta elő önálló szerzőként, vagy társszerzővel tudományos üléseken – szervezési kongresszuson, közegészségügyi vándorgyűlésen, bölcsődei ankéton és kongresszuson, megyei módszertani értekezleteken. Több mint 30 előadást tartott, mely nem került hivatalos lapban kiadásra.
Nyomtatásban egy dolgozata jelent meg a Népegészségügy c. folyóirat 1983. év 64. számában, melynek címe: „A Bölcsődei Igazgatóság szervezésének és működésének tapasztalatai.”

Dr. Koncz József, a bölcsődei érdekképviseleti szervek alapítója

Az 1989-ben a szolnoki Bölcsődei Igazgatóság dolgozóinak közreműködésével előkészítette a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) csopaki alakuló kongresszusának összehívását, főtitkárnak Mester Jánosné, Juditot kérte fel. A szervezettség az alakuláskor 80%-os volt. A szakszervezetre akkor is szükség volt, hiszen az 1983-ban elkezdett - nem kellően átgondolt – bölcsőde bezárások a rendszerváltás után felgyorsultak, a bölcsődei dolgozók létbizonytalanságba kerültek. Bölcsődeellenes hangulat volt kialakulóban. Ideológiai megfontolásból is támadták a bölcsődéket.

Az érdekképviseleti munka során arra törekedett, hogy elfogadtassa a bölcsődék létének fontosságát, mint a családok gyermeknevelési támogatásának fontos eszközét.

A 90-es évek elején elindult bölcsőde bezárási hullámban Mester Judittal a szakszervezet égisze alatt és segítségével igyekeztek megnyerni, meggyőzni a képviselőket arról, hogy a költségvetésben nevesített bölcsődei normatívát kell biztosítani az önkormányzatok számára.

A bölcsődék szakmai önállóságának biztosítása érdekében a miniszter felkérésére megalapította a Bölcsődei Szakmai Kollégiumot (1990) - a minisztérium tanácsadó testületeként - , aminek elnökévé választották. A szakmai kollégium keretében, a bölcsődék meg tudták őrizni szakmai önállóságukat és egy ideig a BOMIT-is. Olyan fontos témákkal foglalkoztak, mint pl.: a fogyatékos gyermekek bölcsődei ellátása, a korai fejlesztés személyi és tárgyi feltétel rendszere.

A kollégium megalakulása után a BDDSZ-szel együtt fáradhatatlanul képviselte a bölcsődék ügyét, küzdött a bölcsődék bezárása ellen, illetve az intézményi finanszírozás megvalósulásáért. Sok küzdelem után sikerült elérniük, hogy 1997-ben a parlament megszavazta a bölcsődei normatívát az önkormányzatok számára.

A bölcsőde bezárások időszakában eredményes tárgyalásokat folytatott több önkormányzattal (pl.: Baja, Hódmezővásárhely, Jászladány), de legnagyobb sajnálatára Tiszaburán, és Salgótarjánban sem sikerült megakadályoznia a bezárást.

1996-ban - a szakmai kollégium minisztériumi megszüntetése után - megalapította a Magyar Bölcsődék Egyesületét, mint új szakmai érdekképviseleti szervet, amely szervezet elnökévé választották.
Szinte az első feladatának tartotta, hogy a bölcsődék nagy egyéniségének emlékére és tiszteletére díjat alapítson. Az Egyesület elfogadta előterjesztését és döntött az AKÓCSI DÍJ alapításról, melyet a kiemelkedő szakmai és szervezési munkát végzők részére lehet adni. Elnöksége alatt 47-en részesültek ebben a díjban, amelyet minden év január 26-án, Akócsi Ágnes születésnapján ünnepi választmányi ülés keretében adtak át. A gondozónők munkájának elismerésére DÍCSÉRŐ OKLEVELET alapított, melyet minden évben a szakmai kongresszus keretében adott át. Támogatta az első magyar Bölcsődei Múzeum alapítását, melynek átadása 2002. április 19-én történt a Józsefvárosi Nagytemplom utca 3. sz. alatti Bölcsődében.

Az Egyesület elnökeként elérte, hogy a bölcsődék magasabb vezetői pályázatának véleményezésében részt vegyen a szervezet. Kezdeményezője volt a kisgyermeknevelői szakirányú főiskolai képzés beindításának. Kezdeményezte, hogy a közoktatási és köznevelési törvény hatálya alá kerüljenek a bölcsődék, bár ezen elképzelését a szakma nem osztotta egységesen. Továbbá először Ő volt, aki kezdeményezte, hogy április 21-e a Bölcsődék Napja legyen rendeletben megfogalmazva.

Nyugdíjazását követően is aktív maradt. Rendszeresen eljárt a BDDSZ üléseire, és kongresszusaira, amelyeken szakmai javaslataival segítette az érdekképviseleti munkát. Jubileumi rendezvényeken tartott visszaemlékezéseit a hallgatóság nagy örömmel és kiemelt figyelemmel és mély tisztelettel hallgatta.

2012-ben megalapította „A Szolnoki Bölcsődékért” emlékérmet - Pogány Gábor Benő készítette - amelyet központi ünnepségen ad át a város polgármestere.

2019-ben került kiadásra a 45 év Szolnok város szolgálatában című könyve, Szolnok Megyei Jogú Város támogatásával, amelynek könyvbemutatója 2019. május 22-én volt Szolnokon.

Hittel és szeretettel végzett munkájáról írt Önvallomását, Szent Pál apostol Timoteushoz írt második levelének egy mondatával fejezte be:
„A jó harcot megharcoltam, a pályát végig futottam, a hitet megtartottam.” Kérem, hogy kövessenek!

 

KITÜNTETÉSEI

  • 1971 – Munka Érdemrend ezüst fokozata
            – Hetényi Géza Emlékérem
  • 1972 – Kiváló Pénzügyi Dolgozó
  • 1975 – Az Egészségügy Kiváló Dolgozója
  • 1976 – A Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés „Arany” fokozata
  • 1983 – Szolnok Megye Egészségügyéért „Durszt János Díj”
  • 1988 – A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés, „Arany” fokozata
  • 1993 – Szolnok Város Ezüst Pelikán Díja (Pro urbe)
  • 2002 – Pro Caritate díj
  • 2003 – A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
  • 2005 – Akócsi Ágnes Díj
           
     - Forrai Katalin emlékérem
  • 2009 – A BDDSZ Díszoklevele
  • 2010 – Szolnokért Emlékérem „Arany” fokozata


A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) Tiszteletbeli Elnökének  - A BDDSZ 1997. november 11-12-én tartott III. kongresszusán, Balatonfüreden lett megválasztva.

A Magyar Bölcsődék Egyesülete 2007-ben, az V. Országos Bölcsődei Kongresszuson Örökös Tiszteletbeli Elnöki címet adományozott számára.

 

Dr. Koncz József

Fotó: vmfk.hu

ÜZENETE A JELEN ÉS A JÖVŐ NEMZEDÉKE SZÁMÁRA!

Remélem az a múlt, amelyet én is képviselek méltó a megbecsülésre. Ezért talán, megszívlelendők azok az üzenetek, amelyeket ajánlok a jelen és a jövő nemzedéke számára:

  • Szeressék azt a munkát, amelyet vállaltak és érezzék hivatásuknak.
  • Higgyenek abban, hogy munkájukkal jó ügyet szolgálnak.
  • Egy vezetőnek pedig meg kell tudni győzni erről, mind a munkatársait, mind a döntéshozókat.
  • A kitűzött célokat csak társakkal lehet elérni. Ehhez mozgósító erő és meggyőzőképesség kell.
  • Tisztelni kell azokat, akiket magam mellé tudtam állítani, és bízni kell bennük.
  • Hitelesnek kell lenni, mert csak akkor követnek őszintén.

 

Betegsége rövid idő alatt legyőzte, 2020. március 22-én, 87 éves korában elhunyt Szegeden.
Búcsúztatása - tekintettel a járványügyi helyzetre - később történik.

A bölcsődei szakma kiemelkedő és ismert egyénisége, elévülhetetlen érdemeket szerzett a bölcsődei hálózat fejlesztésében, a módszertani intézmények kialakításában, a gondozónők elméleti és gyakorlati képzésében. Főorvos úr embersége és szigora ma már felejthetetlen legenda sokak számára. Sokat követelt, de nem csak a szakembert, hanem az embert is látta munkatársaiban. Saját problémáinkkal is bizalommal fordulhattunk Hozzá, mindig számíthattunk jó tanácsára, segítségére.

A bölcsődék ügyéért végzett kiemelkedő munkásságát, tanácsait és emlékét megőrizzük, tiszteletére, ősszel emlékkonferenciát szervezünk.

 

Szűcs Viktória
Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

A nekrológ elérhető a csatolmányból is.

(Ezúton fejezem ki köszönetemet a családnak, jelen írás megjelentetéséhez való hozzájárulásukért és Vokony Évának az életúthoz biztosított szakmai anyag rendelkezésemre bocsájtásáért.)