• kép: esprosdelapetiteenfance.fr

100 %-os táppénz - Tájékoztató a koronavírus okozta fertőzés miatt járó egészségbiztosítási ellátásokról a bölcsődei/gyermekvédelmi területen foglalkoztatottak számára

100 %-os táppénz - Tájékoztató a koronavírus okozta fertőzés miatt járó egészségbiztosítási ellátásokról a bölcsődei/gyermekvédelmi területen foglalkoztatottak számára

2020.11.25. sze - 12:26
Posted in:

Tájékoztató  a koronavírus okozta fertőzés miatt járó egészségbiztosítási ellátásokról a bölcsődei/gyermekvédelmi területen foglalkoztatottak számára

1. Keresőképtelenség és táppénz

Amennyiben valaki a COVID-19 vírusfertőzés miatt otthonában vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba kerül. Keresőképtelen az, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, vagy akit hatóságilag elkülönítenek, valamint aki járványügyi zárlat (területi karantén) miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.[1]

A keresőképesség elbírálása orvosszakmai kérdés. A közegészségügyi okból foglalkoztatási eltiltás, illetve hatósági elkülönítés esetén tehát a keresőképtelenséget az orvos 7-es kóddal igazolja. Ebben az esetben a keresőképtelenség első napjától jár a táppénz az általános szabályok szerint (tehát nincs előtte betegszabadság). A keresőképtelenség 7-es kóddal történő igazolására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.[2]

2. Foglalkozási megbetegedés

Az egészségügyi és szociális területen dolgozók koronavírus fertőzése foglalkozási megbetegedés is lehet, ha a dolgozó a megbetegedést megelőző időszakban munkát végzett, azaz aktívan részt vett az ellátásban.

Ezzel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) még áprilisban tett közzé egy állásfoglalást[3]. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapján azt írja, hogy „életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók - orvosok, ápolók, mentősök, stb. - esetében képzelhető el”, amely azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy más dolgozók is ehhez a körhöz tartozzanak.

2.1. Mit is jelent a foglalkozási megbetegedés?

A foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza[4].

A koronavírus tehát biológiai eredetű megbetegedés okozója lehet, feltéve, ha igazolható, hogy a dolgozó munkavégzés közben fertőződött meg.

A foglalkozási megbetegedés szakhatósági nyilvántartásba vételének azért van jelentősége, mert ebben az esetben a dolgozó jogosult lesz a 100%-os baleseti táppénzre, ingyenes gyógyszerre, sőt egy esetlegesen fellépő szövődmények esetén is pedig további ellátásra.

A foglalkozási megbetegedésről a NNK Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya dönt. A foglalkoztatási megbetegedés elismertetése azonban nem egyszerű eljárás, számolni kell az ügyintézés lassúságával. Amennyiben a foglalkozási megbetegedést nyilvántartásba veszik, az egészségbiztosítási szerv döntést hoz a foglalkoztatási megbetegedés üzemi balesetként való elismeréséről. Ettől az időponttól a megbetegedésre az üzemi balesetre vonatkozó egészségbiztosítási szabályokat kell alkalmazni, keresőképtelenséget az orvos 2-es kóddal igazolja, és a táppénz korrekcióját visszamenőleg a keresőképtelenség első napjától kifizetik.

2.2. Hogyan történik megbetegedés foglalkozási jellegének megállapítása?

  • A foglalkozási megbetegedés gyanúját főszabályként az észlelő orvosnak kell egy nyomtatványon bejelentenie a munkavédelmi hatóságnak. Ez az orvos lehet a beteg háziorvosa, szakorvosa, vagy a foglalkoztatás-egészségügyi orvos is. A bejelentést a diagnózis felállítását követő 24 órán belül kell teljesíteni, de a késedelmes teljesítésnek nincs szankciója. A késedelem csak a betegséggel érintett személynek okozhat gondot, mivel a megbetegedés minősítésére és ennek alapján az emelt összegű táppénz folyósítására később kerülhet csak sor.
  • Amennyiben nincs olyan orvos, aki a bejelentést megtenné, akkor a Bejelentés foglalkozási megbetegedés gyanújárólelnevezésű nyomtatványt[5] a dolgozó maga is kitöltheti és elküldheti közvetlenül a NNK illetékes főosztályára[6]. Ebben az esetben a bejelentést a NNK fogja teljesíteni az illetékes munkavédelmi hatóság felé.
  • A bejelentést a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság vizsgálja ki. A munkáltatónak és foglalkozásegészségügyi orvosnak - a hatóság felhívására - nyilatkozatot kell kitöltenie és beküldenie a fertőzött dolgozó pozitív tesztjét mellékelve.
  • A munkavédelmi hatóság a keletkezett iratokat az NNK Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztályához továbbítja. A betegség foglalkozással való összefüggésének megállapítása esetén nyilvántartásba vételi határozat születik és ezt a határozatot megküldik a Magyar Államkincstárnak.
  • A MÁK az emelt összegű táppénzre való jogosultság megállapítása alapján számfejti és folyósítja - visszamenőleg is - a „baleseti” táppénzt.

A fenti eljárást, annak hosszát a dolgozó sajnos nem tudja befolyásolni, ez tőle függetlenül folyik. Az eljárás összetett voltát azért írtuk le, hogy bemutassuk, miért húzódnak el az ilyen típusú ügyek, komoly hátrányt okozva ezzel az érintettnek az emelt összegű táppénz késedelmes kifizetésével. Addig azonban, amíg a jogszabály így rendelkezik, az ügyintézésben érdemi javulás nem várható.

3. Holt található még további hasznos információ ?

A COVID-19 vírusfertőzéssel kapcsolatos táppénz tájékoztató a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán olvasható: https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/553-tappenz-informacios-osszefoglalo-a-covid-19-virus-fertozessel-kapcsolatban

A vírushelyzettel összefüggésben a munkáltatók számára kiemelt teendőkről a munkavédelmi hatóság honlapján is számos tájékoztató anyag elérhető: http://ommf.gov.hu/index.php. A honlapon megjelent források a dolgozók és munkavédelmi képviselők számára is fontos információkat tartalmaznak.

ommf.gov.hu

 

Budapest, 2020. november 25.

Az összeállítást készítette:

Szűcs Viktória, BDDSZ elnök

Jóváhagyta: Dr. Dudás Katalin munkajogász

----------------------------------

[1] lásd a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44.§ (g) pontját

[2] lásd bővebben: https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/553-tappenz-informacios-osszefoglalo-a-covid-19-virus-fertozessel-kapcsolatban

[3] https://mok.hu/koronavirus/allasfoglalasok/egeszsegugyi-es-szocialis-szakteruleten-dolgozok-koronavirus-fertozese

[4] a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996 (VIII.28.) NM rendelet 2.§

[5] http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=573

[6] https://www.nnk.gov.hu/index.php/munkahigienes-es-foglalkozas-egeszsegugy-foosztaly/mfi-foosztaly-kezdolapja).