Ma tárgyalja az Alkotmánybíróság A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 12/A. §-a és más jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszt (érdekképviseleti tagdíj levonása).

Előzmények:

A BDDSZ 11 szakszervezettel közösen még 2024. április 10-én az Alkotmánybírósághoz fordult a szakszervezeti munkáltatói tagdíjlevonás tilalma miatt.

A szakszervezetek szabad működése az Alaptörvény által védett érdek és érték. A szabad működés elengedhetetlen feltétele a tagdíjfizetési lehetőség biztosítása, az önkéntesen kialakított szakszervezeti tagsághoz kapcsolódó juttatás. Felmerült természetesen, hogy a tagdíjhoz való hozzájutás mikéntje eléri-e az alkotmányossági szintet. 

Jelen:

Az Alkotmánybíróság a mai napon tárgyalja a szakszervezetek indítványát. 

Az indítványozók - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 12/A. §-a, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 197. § (6) bekezdése, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 170. § (15) bekezdése, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 15. § (12) bekezdése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 226. §-a valamint a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 144. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel bevezetett törvénymódosítások következtében 2024. január elsejétől a munkáltató a munkabérből, illetve az illetményből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhatja le és nem utalhatja tovább.

Az indítványozók megítélése szerint a támadott rendelkezések hatályba lépésére szolgáló két hónapos felkészülési idő nem volt elegendő az új tagdíjlevonásra vonatkozó munkavállalói nyilatkozatok megtételére és az érdekképviseleti szervezetek pénzügyi rendszereinek átalakítására, ezáltal sérült az Alaptörvény B) cikkében foglalt jogállamiság elve. Álláspontjuk szerint megvalósult az egyenlő bánásmód követelményének sérelme azzal, hogy csak bizonyos szakszervezetek vonatkozásában tiltja a tagdíj levonását és továbbutalását, más szakszervezetek esetén pedig nem. Ugyancsak diszkriminatív az indítványozókra vonatkozó szabályozás azzal, hogy a magánszférában tevékenykedő szakszervezetek vonatkozásában ilyen megoldás nem jelenik meg, azaz önkényesnek vélt különbségtétel a közszféra egyes szakszervezetei és a magánszféra szakszervezetei között is megjelenik..
 

Sokan várakozunk most az eredményre, melyről természetesen beszámolunk a későbbiekben.