Összefoglaló a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum 2025. október 27-i üléséről.

Az első napirend – a munkavállalói oldal Konzultáció a 2026. évi „áttörő erejű szociális ágazati béremelés” részteleiről és annak finanszírozásáról napirendjavaslata helyett - a szociális ágazat bérhelyzete volt, a kormányzat előterjesztésében

(A kormányzati oldal írásbeli előterjesztést nem küldött.) Az ágazat irányításáért felelős helyettes államtitkár előterjesztésében ugyanazokat az információkat ismételte meg, amit a sajtóból és a parlamentből is ismertek voltak már számunkra, visszautalva az elmúlt 10 év bérintézkedéseire. Majd jelezte, hogy 2026-ban 10-20% körüli béremelés várható. Hozzátette a KSH által mért átlaghoz képest a szociális ágazat az 523 000 Ft-os átlagkereseti szintjével 75,5%-on áll.

A munkavállalói oldal szóvivője Szűcs Viktória BDDSZ elnök hozzászólásában rendkívüli csalódottságát fejezte ki a kormányzati semmitmondó előterjesztése kapcsán, méltánytalannak nevezve azt a helyzetet, hogy a kormányzat immáron sokadik alkalommal semmi konkrét előterjesztést nem tesz le a SZÁÉF elé. Illetve azt, hogy a 10-20%-os ígéret kapcsán sem nyújtott semmilyen érdemi tájékoztatást arról, hogy az minimálbér/garantált bérminimum emelést, vagy a szociális ágazati pótlék emelést, vagy milyen technikával biztosított bérintézkedést jelent. Kérte, a kormányzati oldalt adjon tájékoztatást, hogy konkrétan mikortól, milyen módon (technikával) kívánja a kormány végrehajtani a bérintézkedést.

Hozzátette, a munkavállalói oldal konkrét bérintézkedési javaslatot nyújtott be, amire még választ sem kaptak. Emlékeztetett, hogy 2025. január 21-én az OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács), majd március 6-án a SZÁÉF keretében is kérte, hogy számítsa ki a kormány, hogy milyen költségvetési kihatással járna, ha a szociális ágazati összevont pótlék és a bölcsődei pótlék számítási alapot képezne a mozgóbérek (délutáni pótlék, éjszakai pótlék, előbbi kapcsán a jubileumi jutalom, stb.) számításánál. Ez a számítás, illetve az arról szóló tájékoztatás közel egy év alatt sem készült el!!! Miért?

A fenntartói oldal (civil és önkormányzati fenntartók) is csatlakoztak a munkavállalói oldal elégedetlenségéhez, több fenntartó is kifejezte, hogy a 24 órában, illetve esetenként azon túl van az ágazat, mert a jó szakemberek elhagyják a területet és azok hiányában nem tudják a szakmai munkát ellátni a területen, számon kérve a kormányt, hogy az általuk készített bérjavaslatra még választ sem kaptak.

Az SZGYF képviselője is kérte a kormányt, hogy ahogyan a béremelésről szóló döntés meglesz, legyen egyeztetés a 2026. évi bérintézkedésről egy következő ülésen.

A munkavállalói oldal több hozzászólója is erősítette az egyeztetés szükségességét, még a béremelésről szóló jogszabály kihirdetése előtt, különös tekintettel arra, hogy a 2026. évi költségvetési törvényből nem lehet kiolvasni, 2026. évi béremelésre vonatkozó számokat.

Mivel a két oldal nyomására sem lehetett a kormányzati képviselőtől részleteket megtudni – még a már elfogadott 17 milliárdos keretről sem -, így végül a napirend tárgyalása kifulladt abban, hogy a kormányzati oldal csak azt tudta megígérni, hogy ha meglesz a forrásokról a kormánydöntés, akkor újra összehívja a SZÁÉF ülést.

A második napirendi pont a szociális ágazati képzések / továbbképzések rendszerének áttekintése volt. 
A kormányzat az előzetesen megküldött írásos előterjesztését - ami inkább egy összefoglaló tájékoztatás, a jelenlegi képzésekről/továbbképzésekről - nem egészítette ki semmivel sem.

A munkavállalói oldal szóvivője Szűcs Viktória BDDSZ elnök megjegyezte, hogy az összefoglalóban szereplő információk nem tartalmaznak semmilyen nóvumot. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy az intézmények forráshiánya miatt sokszor kihívást jelent minden dolgozó esetében 4 év alatt teljesíteni a továbbképzési kötelezettséget. A szoc. tv. 92/D.§ pont (4) bek. alapján azon személyek esetében, akik nem teljesítették a kötelezettségüket a jogviszony megszüntethető.

Kérte a kormányt a helyzet feloldására: amit a továbbképzési időszak 5, vagy 6 évre való meghosszabbításával, és/vagy az intézmények finanszírozásának javításával lehetne eszközölni.

Hozzátette, több munkáltató – jogellenesen ugyan, de – a munkavállalókkal fizetteti ki a továbbképzés díját, illetve az útiköltséget, sőt még szabadságot is kiír a továbbképzés idejére, annak érdekében, hogy teljesítse a kötelezettséget. Kérte a kormányt, hogy a 9/2000. SZCSM rendelet 15.§-ból kerüljön törlésre az a kritérium, hogy csak azon személyek esetében legyen köteles a munkáltató kifizetni a továbbképzés díját és az útiköltséget, akik szerepelnek a továbbképzési tervben. A javasolta, hogy minden dolgozó továbbképzési kötelezettségének teljesítésekor a munkáltatót terhelje a költségek finanszírozása.

Majd felvetette, hogy aránytalanul szűk a munkakörhöz kötött és a kötelező továbbképzést szervező szervezetek köre. Jelezte azt az igényt, amelyet már 2024. decemberében is felvetett, hogy pl. a BDDSZ-nek is van egy preventív, a dolgozók vázizomrendszeri egészségének megőrzését célzó továbbképzése, amit csak a szabadon választható körbe akkreditáltatott, a jogszabályi kötöttség okán. A továbbképzésben résztvevők mindegyike hiánypótlóként jellemzi a tartalmat, s javasolták, hogy mindenki számára ezt a továbbképzést kötelezővé kellene tenni. Indítványozta, hogy a jelenlegi körön túl, más civil szervezetek is akkreditáltathassanak a munkakörhöz kötött, vagy a kötelező továbbképzést.

Majd végül kérte a kormányzatot, hogy adjon tájékoztatást a 60 órás családasszisztensi képzésről, amiről jelenleg nem tudni semmit sem.

A munkavállalói oldal felvetéseire, a fenntartói oldal jelezte, hogy az egyházi fenntartók külön figyelmet fordítanak arra, hogy a továbbképzési kötelezettséget finanszírozzák, mert különben veszélybe kerül a költségvetési támogatásuk. Az SZGYF is jelezte, hogy meg kell vizsgálni, hogy hol fordulhat ilyen sajnálatos eset elő, mert az SZGYF-is kiemelt figyelmet fordít a továbbképzési kötelezettség teljesítésére és a költségek finanszírozására.

A kormányzati oldal végül kérte a munkavállalói oldalt, hogy írásban is küldje meg javaslatait, a családasszisztens képzés kapcsán utólagos tájékoztatást igért és ezzel a napirend lezárult.

A harmadik napirend: Kormányzat tájékoztatása az ápolási ágyak átvételének folyamatáról.
Az előzetesen megküldött írásbeli összefoglalón túl a kormányzat szóbeli előterjesztést nem tett.

A fenntartói oldal részéről az egyházi képviselők jelezték, hogy jogszabálymódosításra lenne szükség, hogy az egyházi intézmények is be tudjanak kapcsolódni az átvételi folyamatba.

A munkavállalói oldal szóvivője Szűcs Viktória BDDSZ elnök hozzászólásában elmondta, hogy a most kapott előterjesztés teljességgel megegyezik a tavaly decemberi anyaggal. Nincs mit egyeztetni, jogszabályban már kihirdetésre kerültek az átadásban érintett intézmények és férőhelyek.

Az utolsó napirend a Kormányzati Oldal tájékoztatása szociális, benne a gyermekvédelmi intézmények egyházi fenntartásba adásának folyamatáról, annak esetleges felgyorsulásáról volt, amit a munkavállalói oldal kérte napirendre tűzni.
A munkavállalói oldal szóvivője a témában Meleg Sándor (MKKSZ szakértő) volt, akinek kérdésére a kormányzat tagadta, hogy további szociális/gyermekvédelmi intézményeket kívánnának egyházi fenntartásba adni.

Az ülés végén a munkavállalói oldal ügyvivője javasolta – figyelemmel a 2025. évi munkatervben szereplő eddig nem tárgyalt öt nagy témára -, hogy állapodjanak meg a felek a következő ülés időpontjáról, de a kormányzati oldal ez alól is kifarolt azzal, hogy majd november 30-ig lesz még ülés.

Az összefoglalót készítette:

Szűcs Viktória
SZÁÉF MVO ügyvivő