• SOWELL projekt

Koragyermekkori nevelés és gondozás, és az idősek tartós ápolása Magyarországon című országos workshop panelbeszélgetés

Koragyermekkori nevelés és gondozás, és az idősek tartós ápolása Magyarországon című országos workshop panelbeszélgetés

2022.12.06. k - 15:00
Posted in:

A Közép-európai Munkaügyi Kutatóintézet (CELSI - Central European Labour Studies Institute) 2022. november 29-én rendezte a Koragyermekkori nevelés és gondozás, és az idősek tartós ápolása Magyarországon című országos workshop panelbeszélgetését a Benczúr Hotelben. A találkozó célja a SOWELL (Szociális párbeszéd a jóléti szolgáltatások terén Foglalkoztatási kapcsolatok, munkaerőpiac és szociális szereplők a gondozási/ellátási szolgáltatásokban) projekthez kapcsolódóan a magyarországi viszonyok alaposabb feltárása volt a jóléti szolgáltatások terén, kitérve a foglalkoztatási kapcsolatokra és a munkaerőpiaci és szociális szereplőkre a gondozási/ellátási szolgáltatásokban.

A BDDSZ tisztségviselői közül részt vett a panelbeszélgetésben Scheer Ferencné ügyvivő, Gyuris Gabriella ügyvivő és Nagy Ferenc GEB-elnök. A rendezvény égetően fontos témákkal foglalkozott.

A program első részében Mészáros Andrea politikai elemző, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nevében, az Európai Gondozási Stratégiát mutatta be a résztvevőknek. Szó volt a stratégia indokoltságáról, célkitűzéseiről. A stratégia a gondozásban részesülő csoportok ellátásának javítására, valamint a gondozást végzők élet- és munkakörülményeinek fejlesztésére irányul.

A program folytatásában a CELSI munkatársai, Kahancová Marta ügyvezető és Pavol Bors kutató mutatta be a SOWELL projektet. A projekt hét európai országban vizsgálja a társadalmi és a munkaerőpiaci résztevevők szerepét, helyzetét, elsősorban a koragyermekkori gondozás és nevelés (ECEC), valamint az idősek tartós ápolásával foglalkozók (LTC) területén. Az Európai Unióban a munkavállalók kb. 20 %-a dolgozik ezen a területen. A társadalmi folyamatok, az elöregedés, a nők helyzete különösen fontossá teszik a 0-5 éves korú gyermekek szociális-oktatási ellátását, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat az idősek számára, s ezek az ágazatok a legdinamikusabban fejlődő területei a szociális ellátásoknak. A projekt célja ezen ágazatok munkaügyi kapcsolatainak feltérképezése, a szerepek tisztázása és a szociális párbeszéd erősítése.

Kahancová Marta a kutatásban résztvevő országokban, köztük a Magyarországon tapasztaltakat mutatta be. A hét ország egy-egy konkrét példáján keresztül szemléltették a különböző szinteken megvalósuló párbeszédeket, eredményeket. Érdekes volt hallani majdnem minden országból a különleges, egyéni megoldásokat, de azt is, hogy több helyen is hasonlókat tapasztaltak az ottani munkavállalók. A magyar helyzetet kiemelve néhány érdekesség: Míg 1990-ben a szakszervezeti tagság aránya a munkahelyeken kb. 90 %-os volt, addig ma 5 % alatti. A kollektív szerződések aránya a 2000. évben 38,4 % volt, 2019-re ez 17,8 % lett. El lehet gondolkodni az érdeképviseleti munkavállalói részvétel és a sikeres munkaügyi képviselet fordított arányán.

A panelbeszélgetés során az alábbi témák merültek fel, s ezek jól reprezentálják az ágazatot feszítő kérdéseket.

Az első vitatéma a bérezés átláthatatlan helyzete, megalázóan alacsony szintje volt. Itt a kormányzat bérpolitikáját elemezték a részt vevők azzal a megállapítással, hogy a bérpolitika csak arra alkalmas, hogy az ágazatot folyamatos fenyegetésben tartsa. Ki kellet hangsúlyozni a hasonló foglalkozásúak eltérő rendszerű bérezését, valamint a különböző fenntartók alatt működő szolgáltatók eltérő megoldásait, azzal, hogy az állam fenntartásában lévő intézményekben a legrosszabb a helyzet. Sajnos a korábban hangoztatott bérrendezések, életpálya modell mára már tárgyalási alapként sem jönnek szóba.

Témaként merült fel a részvétel, a dolgozói érdekképviselet is. A legutolsó közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitási mérés alapján csak két szakszervezet, a BDDSZ (a 869 Egyéb humán-egészségügyi ellátás alágazatban – a 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás szakágazatban – a 8891 Gyermekek napközbeni ellátása szakágazatban) és a KKDSZ (a 91 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység ágazatban – a 910 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység alágazatban – a 9104 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése szakágazatban) érte el a küszöböt. Sajnos el kell mondani, hogy a munkavállalók körében egyre kisebb a hajlandóság a szervezett munkahelyi érdekképviseleti tagságban. Nem csak a munkavállaló és munkáltató közötti párbeszéd hiányzik, hanem a munkavállalók között sem alakul ki ez.

Az ágazat munkavállalói képviselői, a kormány ás a munkáltatók közötti párbeszéd szervezett színtere lenne a SZÁÉF (Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum). A fórum 2015 végén jött létre, s kezdte meg működését. A fórum összehívásának feladata a kormányé. Jól jellemzi a párbeszéd alakulását, hogy az első évben még hat ülése volt, munkacsoportok alakultak, majd az évek múltával egyre csak csökkent az ülések száma. 2020-ban még volt két találkozó, azóta azonban egy sem. A SZÁÉF működéséről el lehet mondani, hogy míg korábban a kormányzat részéről legalább azt a szándékot lehetett tapasztalni, hogy részt vesz ezeken, ma már erre a látszatra sem ad. A SZÁÉF ülésein részeredményeket értek el a munkavállalók képviselői, a fontosabb kérdésekben a kormányzati oldal csak tájékoztatta a jelenlevőket, de érdemi beleszólása nem lehetett senkinek. Azokban a kérdésekben, ahol konszenzus alakult ki a három oldal között, mint például a munkaruha ügyében, ott sem sikerült a közös SZÁÉF javaslatot érvényesíteni.

A panel részt vevői egyetértettek azzal, hogy a sikeres érdekegyeztetés alapfeltétele a munkavállalók szervezettsége, enélkül a szakszervezet minimális eséllyel szerepel a munkaerőpiaci küzdelemben. Különös „nemzeti sajátosság”, hogy a magyar tendencia az, hogy az állam hatalmi eszközökkel is igyekszik ellehetetleníteni a munkavállalói érdekképviseletet, itt elég csak a sztrájkkal kapcsolatos jogszabályokra, vagy a Munka Törvénykönyve módosításaira gondolnunk.

Az ágazat helyzetét nem könnyíti meg a szakmai jogszabályi környezet, a társadalmi-gazdasági helyzet egyértelműen negatív hatása sem. Mindezek azt eredményezik, hogy a munkavállalók egyre nehezebb helyzetben vannak.

Nagy Ferenc GEB-elnök