Magyar
A Kúriáig vitte egy szociális ágazatban dolgozó a szociális ágazati pótlék versus munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés ügyét.
 
A Kúria megállapította, hogy a közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak. A garantált illetmény a Kjt. 66. § (1)-(5) bekezdésében, illetve 79/A. §-ában foglaltak alkalmazásával meghatározott besorolási illetmény. A Kjt. 66. §-a amellett, hogy a közalkalmazott fizetési osztályhoz és fokozathoz kapcsolódó, éves költségvetési törvényben meghatározott illetményösszegeket garantált minimumként határozza meg, a munkáltató számára lehetőséget biztosít, hogy a közalkalmazott illetményét az illetménytáblában szereplőnél magasabb összegben állapítsa meg, amennyiben ennek pénzügyi feltételei rendelkezésre állnak. A munkáltatói többlet is az illetmény része, a garantált illetménnyel összeszámít, s a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész együtt alkotja a közalkalmazott illetményét.
 
Minden közalkalmazott jogosulttá válik a fizetési osztályához és fokozatához kapcsolódó garantált illetményre – melynek el kell érnie a külön jogszabályban meghatározott mértékű minimálbért, illetve a garantált bérminimumot –, s ezen felül részesülhet a munkáltató döntése alapján további illetményrészben is. Amennyiben a munkáltató ezen illetményelem folyósításáról dönt, úgy a közalkalmazott illetménye két részből: a garantált illetményből és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből tevődik össze, s a továbbiakban illetményként ennek együttes összegét kell számára megfizetni.
 
A Kjt. 85/A. §-a szerint a közalkalmazott az illetményén felül a jogszabályi rendelkezése alapján egyéb juttatásokban is részesülhet. A garantált illetménye és az illetménypótlékai jogszabályon alapuló – kötelező mértékű – juttatások, amelyek a jogszabály változásakor akkor is változnak a szabályozásnak megfelelően (összegük növekedik), ha arról a munkáltató nem hoz semmilyen írásbeli intézkedést, illetve a változásról nem tájékoztatja a közalkalmazottat. Ezzel szemben a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész jellegét – mivel nem jár alanyi jogon a közalkalmazottnak – sem az illetmény, illetve az egyes illetménypótlékok jogszabályon alapuló emelkedésekor, sem a jogosultság megállapításakor nem veszíti el.
 
A közalkalmazott illetménye (garantált illetmény + munkáltatói döntésen alapuló illetményrész) és teljes illetménye (illetmény + illetménypótlékok) nem azonos fogalmak, ezért nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató egyoldalúan, a közalkalmazott hozzájárulása nélkül az illetmény összegének csökkentésével a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt felhasználva fizesse meg a közalkalmazottnak a jogszabály alapján őt megillető pótlékot. Arra van lehetősége a munkáltatónak, hogyha a közalkalmazott garantált illetményének összege emelkedik, s azt a többletet a korábban biztosított munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből fedezze, intézkedésének azonban ez esetben is korlátot szab az a követelmény, hogy mindez nem járhat a kinevezés szerinti illetmény összegének csökkentésével.
 
Az Mt. 69. §-a szerint törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék a jogszabályi feltételek fennállta esetén önálló jogcímen a kinevezés szerinti illetményen (garantált illetmény + munkáltatói döntésen alapuló illetményrész) felül alanyi jogon jár. Ennek az összegnek nem szolgálhat fedezetéül olyan illetményrész, amely a garantált illetménnyel összeszámít. Tehát a jogszabály alapján kötelezően fizetendő illetménypótlék nem a Kjt. szerinti illetmény, hanem a közalkalmazott teljes illetményének részét képezi, így az illetmény munkáltatói döntésen alapuló eleme nem használható fel az illetménypótlék megfizetésére.
 

Tájékoztatjuk Tagjainkat és Partnereinket, hogy a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) 2017. június 6-i ülésén a  "Konzultáció a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának 2017. évi megállapításáról" tárgyú napirendi pont keretében az oldalak egy olyan javaslatról állapodtak meg, hogy a reprezentativitás 2017. évi megállapítására ne kerüljön sor, és a 2014. évi megállapítás eredménye maradjon hatályban 2019. december 31-ig.  

A megállapodás aláírt szövege itt olvasható!

A megállapodás felkéri a kormányt a szükséges jogszabálymódosítási intézkedések megtételére.

2014-ben a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete az alábbi ágazatban lett reprezentatív:
(TEÁOR 88) Szociális ellátás bentlakás nélkül ágazat
 (TEÁOR 889) Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül
 (TEÁOR 8891) Gyermekek napközbeni ellátása
 (TEÁOR 889110) Bölcsődei ellátás

A 2014. évi reprezentativitási vizsgálat országos részetes eredményei itt!

Júniusban ismét kedvezményes Praktiker napok,

csak BDDSZ tagoknak!

2017. június 08-09-10-11 (csütörtök - péntek - szombat - vasárnap)

 

A kedvezmény mértéke 10 %!

Ne hagyja ki, éljen a lehetőséggel!

 

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete tagjai  10%-os kedvezménnyel vásárolhatnak ezen a hétvégén az ország valamennyi Praktiker Áruházában a tagkártya felmutatása mellett!

 Manninger Márta Sopronban született, 1954. július 11-én. Általános iskolát Sopronban végezte. Tatabányán folytatta a középiskolai tanulmányait, ahol 1972-ben általános asszisztensi, csecsemő-és gyermekgondozónői végzettséget szerzett. 

Sopronba visszakanyarodva 1972-ben, mint gondozónő kezdte pályafutását a Deák téri bölcsődében, majd hamarosan a Király Jenő úti Bölcsődében folytatta. Gondos, szorgalmas, szakmailag kiemelkedő munkája elismeréseként 1979. október 1-től a IV. számú Kossuth Lajos utcai Bölcsőde vezetője lett.  1983-ban megszerezte a szakgondozónői végzettséget.

1984-től az akkori Egyesített Bölcsődék intézményvezetője, intézményvezető helyettesi teendőkkel bízta meg.

A módszertani bölcsőde vezetője 1994-ben lett. Nyugdíjba vonulásáig a Százszorszép Bölcsőde vezetője, mely együtt járt a módszertani feladatok segítésével.

Az évek során a vezetői teendők mellett szaktanácsadóként is segítette a város és környéke bölcsődéiben a szakmai munka koordinálását, a továbbképzések szervezését, felügyeletét, ellenőrzését.

Munkáját magas szinten nagy hozzáértéssel, emberséggel végezte. Kollégáival mindig megértő, és segítőkész volt. Ugyanakkor a rá bízott bölcsődében nagy gondot fordított a gyermekek szakszerű gondozására nevelésére, megkövetelte a magas színvonalú munkát. Valamennyi dolgozónak lehetőséget adott a szakmai fejlődésre.

Mindezek mellett évekig a BDDSZ Soproni Alapszervezetének titkáraként (1989-2007) képviselte a dolgozók érdekeit, a Magyar Bölcsődék Egyesületében választmányi tagként a szakmát és a szakdolgozók érdekeit képviselte. 

Az eredményes munkáját számos elismerés tükrözi, a múltban a BOMI, majd később a Nyugat-dunántúli Regionális Módszertani Bölcsőde által.  Nem csak a megyében, a régióban, hanem országosan is elismert szakember lett.

Szakmai munkájának legmagasabb elismerésként 2007-ben a szociális nap alkalmából kitüntetésben, 2010-ben a Magyar Bölcsődék Egyesülete által alapított Akócsi Ágnes Díjban részesült. Nyugdíjba vonulásáig, 2012-ig aktívan részt vett a 3 éven aluli kisgyermekek magas szintű ellátásban.

Mély fájdalommal tudatjuk a szakma valamennyi dolgozójával, hogy szeretett kolléganőnk, barátnőnk 2017. május 16.-án, 63 éves korában, türelemmel viselt betegség miatt örökre elaludt, egy nagy űrt hagyva maga után.

Drága Márti! Hálásak vagyunk a sorsnak, hogy ismerhettünk! Végtelenül szomorúak vagyunk, hogy mosolygós arcodat többé nem láthatjuk!
Nyugodjál békében!               
Emléked őrizzük!

„A mélybe csak tested merül el, csak ő tűnt el a föld alatt,  de lényed lényege ezerfelé szóródva is köztünk marad.” /Keszei István/

                           

 Utolsó munkanapján a gyermekekkel 2012.                                Szegeden 2010.

 

 

Munkatársai

 
magyar
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete 2017. május 18-19-én megtartotta XII. Kongresszusát. 
 
Bálint Klára, levezető elnök rövid köszöntője után, Fűrész Tünde miniszteri biztos (EMMI) nyitotta meg a kongresszust és köszöntötte a küldötteket. Fűrész Tünde megnyitójában beszélt a bölcsődei rendszer átalakításáról, a 2018-tól induló új bölcsődei feladat-finanszírozásról, az újonnan bevezetett bölcsődei dajka munkakörről, a bérezésről (pedagógus életpálya, bölcsődei pótlék) és a megváltozott módszertani feladatokról.  Fürész Tünde megnyitóbeszéde vágatlan videófelvételen itt.
 
Richard Pond az EPSU képviseletében üdvözölte a Kongresszusi küldötteket és a BDDSZ tagságát, majd rövid tájékoztatást adott az EPSU-ról és különböző kampányairól, amelyben a BDDSZ is részt vett (pl.: a kanadai kereskedelmi egyezmény elleni CETA Kampány;  az igazságos (progresszív) adózásért folytatott kampány; adócsalás elleni kampány; az egészségügyi privatizáció elleni "Health not for sale" kampány; a béremelés melletti "PayRise" Kampány, az állami befektetések növelése a szociális szektorban kampány, stb.). Úgy véli, hogy nagyon helyes, hogy a gyermekgondozásról, mint befektetésről beszél az Európai Unió, de az EPSU véleménye az, hogy nem elég a gyermekgondozásról, mint befektetésről beszélni, hanem a minőségi gyermekgondozásról kell beszélni! Külön köszönetét fejezte ki, hogy a BDDSZ egész Európában elsőként csatlakozott tevőlegesen az ETUC béremelés kampányához (bővebben itt: PayRise).  Reményét fejezte ki, hogy a BDDSZ csatlakozik az Európai  Közszolgálatok Napjához (június 23.) kötődő béremelési akciónaphoz. Richard Pond köszöntője (tolmácsol Molnár Szilvia) vágatlanul itt.
 
Földiák András SZEF elnök megnyitó beszédében gratulált a BDDSZ-nek, mint a legszervezettebb közszférás szakszervezetnek, majd említette, hogy vélhetően ez az egyetlen terület, amelyet nem fenyeget a digitalizáció veszélye, hiszen remélhetőleg 10 év múlva a kisgyermekeket nem robotok fogják ellátni. Ezt követően beszélt a közszolgálati béremelési anomáliákról, életpályáktról, pótlékokról, a 2017 és 2018-ra vonatkozó minimálbér megállapodásról, illetve arról, hogy a kormány a szakszervezetek béremelési javaslatát fogadta el, még is úgy kommunikálja, mintha az a sajátja lett volna. Földiák András köszöntője vágatlanul itt.
 
A megnyitó blokk zárásaként Acsainé Végvári Katalin (MBE elnök)  köszöntötte a kongresszusi küldötteket, beszélt a pozitív bölcsődei változásokról, a struktúravátlásról, a kedvező finanszírozásról, a módszertani feladatellátás egyesületükre váró feladatairól. Véleménye szerint széles-látókörű, magabiztos kisgyermeknevelőkre van szükség és az egészségügyi szemlélet kigyomlálására; majd beszéde zárásaként jó munkát kívánt a kongresszushoz. Acsainé Végvári katalin köszöntője vágatlanul itt.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az első tanácskozási napon az Ügyrend elfogadása után, Szűcs Viktória BDDSZ elnök számolt be az elmúlt öt év munkájáról, amely beszámolót a Kongresszus egyhangúan elfogadott. Az elmúlt 5 év néhány emlékezetes pillanatából készült videó megtekinthető ide kattintva. Elfogadásra került a 2016 évi Mérlegbeszámoló (és kiegészítő melléklete), a Gazdasági Ellenőrző Bizottság ötéves munkájának beszámolója, amelyet Dr. Borosné Csonka Valéria, GEB elnök terjesztett elő és a 2017 évi költségvetés.

Ungi Ferencné az Alapítvány a Bölcsődei Dolgozókért kuratóriumának öt éves beszámolóját terjesztette elő, amelyet a Kongresszus egyhangúan elfogadott. Ezúton is köszönjük a kuratórium és  Ungi Ferencné munkáját, aki a beszámolója megtartása után 2017. július 1-jétől lemondott tisztségéről. Az új kuratóriumi elnök felkérése a jövőben fog megtörténni.

A Kongresszus egyhangú szavazattal döntött az Mt. 273.§ szerinti munkajogi védelmet élvező személyekről, Scheer Ferencné, ügyvivő előterjesztésében.
 
A BDDSZ XII. Kongresszusa egyhangú határozatával - dr. Koncz József tiszteletbeli elnöki pozíciójának változatlansága mellett - , Mester Jánosnét, a BDDSZ első elnökét, majd ügyvivőjét a BDDSZ tiszteletbeli elnökévé választotta. A tiszteletbeli elnökké választásról készült videó elérhető itt. Majd a Ptk. módosításának megfelelően az Alapszabály módosítására került sor, melyet követően Petus Márta, ügyvivő előterjesztésében a Kongresszus elfogadta a BDDSZ Középtávú Programját.
 
A második tanácskozási napon a Kongresszus egy perces néma felállással emlékezett  és búcsúzott Gergácz Gyuláné (Mártitól) a BDDSZ Soproni Alapszervezete volt titkárárától, majd folytatva a kongresszus hivatalos részét,  elvégezte a tisztújítást.
A BDDSZ XII. Kongresszusán újonnan választott vezető testületek tagjai:
 
Elnök: Szűcs Viktória
 
Ügyvivő Testület:

- Bálint Klára (Budapest)
- Gyuris Gabriella (Budapest)
- Nagy Éva (Debrecen)
- Nagyné Szilágyi Zsuzsanna (Szeged)
- Petus Márta (Budapest)
- Scheer Ferencné (Budapest)
 
Gazdasági Ellenőrző Bizottság:
- Nagy Ferenc (elnök) (Budapest)
- Dr. Perényiné Fördős Ágnes (tag) (Budapest)
- Mile-Király Beatrix (tag) (Budapest)
 
 
A tisztújítás után a Kongresszus az Alapszabályi kötelezettségéből adódóan döntött az elnök díjazásának elveiről, majd elfogadta Petus Márta, ügyvivő előterjesztésében a Kongresszus Zárónyilatkozatát.
Zárásként, a kimagasló érdekérvényesítő tevékenység elismeréseként átadásra kerültek a szakszervezet által alapított Díszoklevél kitüntetések.
 
Díszoklevél kitüntetésben részesült:
  • Cseke Sándorné (Budapest XVIII. kerület)
  • Guba Balázsné (Tatabánya)
  • Nagy Éva (Debrecen)
  • Scheer Ferencné (Budapest)
  • Tóthné Hetesi Ildikó (Pécs)
A díjak átvétele után, a leköszönt tisztségviselőktől is elbúcsúzott a Kongresszus, megköszönve munkájukat:
  • Guba Balázsné, ügyvivő
  • Mester Jánosné, ügyvivő
  • Radóczyné Tóth Ágnes, ügyvivő
  • Aszódi-Sikter Éva, XIX. kerületi titkár
  • Vincze Lászlóné, békéscsabai mb. titkár
  • Vincze Sándorné, szegedi titkár
  • Dr. Borosné Csonka Valéria, GEB elnök
  • Balázs Istvánné, GEB tag
Az elnöki zárszó után, Bálint Klára, levezető elnök zárta a BDDSZ XII. Kongresszusát és elkészítettük az ETUC béremelés kampányához az alábbi közös fotót:
 
magyar

Oldalak

Üdvözöljük! (bővebb tartalomért regisztráció után lépjen be)


Amennyiben regisztrálni szeretne kattintson a linkre: Regisztráció


Köszöntjük Liliána és Olga nevű olvasóinkat!

Szavazás (csak regisztrált felhasználók!)

Egyetért-e a szociális ágazatban dolgozók béremelésének elodázhatatlan szükségességével? (Csak regisztrált tagi felület!)
igen
98%
nem
2%
nem tudom
0%
Összes szavazat: 53

Találj meg minket a Facebook-on

Régi BDDSZ honlap

Hirdetés