Magyar

Mint ahogyan a 2016. július 6. napján készített bejegyzésünkben már közreadtuk, a jogalkotó 2016. december 1-jétől összevonja a szociális ágazati és a kiegészítő pótlékot egy pótlékká, amelyet szociális ágazati összevont pótlékként kell majd a munkáltatóknak (összességében változatlan mértékben egyetlen hónapig ) továbbfolyósítani.

{2017. január 1-jétől a minimálbér és garantált bérminimum változása, illetve az összevont szociális pótlék 7,5 Mrd Ft-tal történő megemelése miatt új, magasabb illetményekkel kell majd számolni, az érintetteknek. Illetve az összevont szociális pótlékot kapók köréből kikerülnek a középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, akiknél a bölcsődei pótlékot kell majd alkalmazni a jövőben.}

Felhívjuk a figyelmet, hogy sajnos a pótlék mértéke a 2016. december 1-jétől esedékesé váló összevonással (a nyáron visszamenőlegesen is elvégzett néhány illetményfokozatot érintő korrekció kivételével) nem változtak, azok mindösszesen matematikailag kerültek összeadásra.

A részletes bejegyzésben (ld. a bejegyzés címére kattintás után),  - a korábbi időről ismert módon - közzétesszük az új segédtáblákat bruttó/nettó bontásban, illetve részletezzük az alkalmazandó jogszabályi környezetet is.

A mai napon a Sztrájkbizottság kezdeményezésére sztrájktárgyalás zajlott le a kormány képviselőivel az ágazatban kialakult helyzetről.

A Sztrájkbizottság rámutatott arra, hogy az ágazatban korábban nem tapasztalt mértékű válságjelenségek tapasztalhatóak, amelyek a krónikus alulfinanszírozottságban, szakmai munkaerőhiányban és a kritikus mértékű elvándorlásban mutatkoznak meg.

A Sztrájkbizottság rámutatott arra, hogy a közelmúltban bejelentett, a következő években megvalósuló minimálbér- és garantált bérminimum emelések az ágazatban kettős hatással járnak. Egyfelől a legalacsonyabb keresetek emelése régóta várt, szükséges lépés, amely azonban másfelől a képzettségen és a munkatapasztalaton alapuló bérrendszer kategóriáinak elfogadhatatlan összetorlódásával jár. Az így kialakult bérezés – a teljesítmény tagadásával – nem felel meg semmilyen igazságossági és méltányossági követelménynek. Különösen aggasztó a diplomával rendelkezők munkájának relatív leértékelődése.

A Sztrájkbizottság tájékoztatást kért a kormánytól azokról a tervezett lépésekről, amelyek a kialakult problémák azonnali kezelésére szolgálhatnak.

A felek egyetértettek abban, hogy a tárcának a jövő évi költségvetésben szereplő, mintegy 7,5 milliárd forintnyi, bérintézkedésre szánt forrásának prioritásait meg kell változtatni, azt a bérminimumok emelkedésének hatásaiból kimaradó, magasabb iskolai végzettségű munkatársak bérrendezésére kell fordítani. A Sztrájkbizottság jelezte, ennek végrehajtására a lehető legkorábbi időponttól, 2017. január 1-jétől tart igényt, azzal, hogy a bérrendezés mértéke igazodjon a már bejelentett emelésekhez. Továbbá, a nagyarányú béremelések teljes költségvetési fedezetét az intézmények rendelkezésére kell bocsátani, valamennyi fenntartóra kiterjedően.

A Sztrájkbizottság kifejtette, hogy a jelenlegi és a tervezett emelésekkel kialakuló bérrendszer – feloldhatatlan ellentmondásai miatt – nem képezheti az alapját az ágazat kereseti viszonyainak, ezért a továbbiakban az életpálya bevezetését állítja törekvései középpontjába. Ennek érdekében a legszélesebb ágazati összefogás megteremtését tűzi ki célul, és az ebben való együttműködésre hív minden szociális területen dolgozó kollégát és szervezetet.

Budapest, 2016. november 28.

Szociális Ágazati Sztrájkbizottság

Frissítve: 2016.12.30.!

Mint azt korábban közreadtuk, 2016. október 25-én megjelent a Magyar Közlöny 2016. évi 164. számában a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők bérrendezésével összefüggő módosításáról szóló 318/2016. (X.25.) Kormányrendelet.

A rendelet szerint:
A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott középfokú végzettséggel rendelkező (C, D. E kategóriás) kisgyermeknevelőt 2017. január 1-jétől a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg, melynek mértékét a rendelet 6. számú melléklet tartalmazza.
 
2017. január 1-jétől nem  fog járni szociális ágazati összevont pótlék (amely a szociális ágazati és kiegészítő pótlék összegeiből tevődik össze 2016. december 1-jétől)
-  a bölcsődei pótlékra jogosult (azaz a középfokú végzettségű - "C", "D", "E" fizetési osztályokba sorolt - bölcsődei kisgyermeknevelő munkakörben)  közalkalmazottnak,
- illetve  a pedagógus munkakörben  (azaz a diplomával rendelkező kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, szaktanácsadó és pszichológus munkakörökben)  foglalkoztatottnak.
(Ez utóbbi esetben nincs változás! Itt is megerősítjük, hogy a  hatályos jogszabályok alapján a pedagógus munkakörben foglalkoztatottnak, a pedagógus életpályás bérezésen túl nem jár a szociális ágazati összevont pótlék és a bölcsődei pótlék sem!)

A  bölcsődei pótlék tekintetében - hasonlóan a kiegészítő pótlék szabályaihoz -  közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a  fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A  közalkalmazott a rendelet új 6. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik.
 
A  bölcsődei pótlékot - azonosan a két szociális ágazati pótlékhoz - nem kell figyelembe venni az  adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a  közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

A jogszabály normaszövegét külön is csatoljuk.
Továbbá csatoljuk a  2016. november 24-én aláírt VKF megállapodásban rögzített 2017. évi garantált bérminimum  + bölcsődei pótlék bevezetéséből adódó illetményemelkedés mértékének számítását tükröző összefoglaló táblázatunkat (bruttó nettó bontásban).
A nettó számítás nem tartalmazza a bérkompenzációt és a gyermekek után igénybe vehető adókedvezményt.
 
Segédtáblák elérhetőek a bejegyzés címére kattintás után a csatolmányban!

A bölcsődében és a mini bölcsődében foglalkoztatott, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők részére 2017. évben kifizetésre kerülő bölcsődei pótlékhoz nyújtott támogatásról szóló 462/2016. (XII.23.) Kormányrendelet megjelent: Magyar Közöny 2016. évi 216. számában 45. oldaltól

 

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának

MEGÁLLAPODÁSA

a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről

Az elmúlt években jelentősen megemelkedett a magyar munkaerőpiac aktivitása és a foglalkoztatottság mértéke. A további gazdasági növekedést ezért a foglalkoztatás megfelelő szintre való növelése után elsősorban a munkatermelékenység emelésével idézhetjük elő, amelyhez a technológiafejlesztés és a munkaszervezés javítása mellett elengedhetetlenül szükséges a magas színvonalú és jól motivált munkaerő. Mindezt annak érdekében kell végrehajtani, hogy a termelékenység növekedése úgy tegye lehetővé az utóbbi években elindult bérfelzárkózási folyamat továbbvitelét, hogy mindeközben a bérek emelkedése a vállalkozásokat is a termelékenységük javítására ösztönözze.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai megállapodnak egy több évre szóló programról, melyben szem előtt tartva a gazdaság szereplői számára kiszámítható üzleti feltételek megteremtését, elkötelezik magukat a gazdaság versenyképességének javításában, a bérek növelésében, valamint ezzel egyidejűleg a bérekre rakódó terhek mérséklésében. A megállapodás a következők pontok szerint történik.

1.      A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege

-          2017. január 1-jétől 15 százalékos emeléssel 127.500 forint,

-          2018. január 1-jétől 8 százalékos emeléssel 138.000 forint legyen.

2.      A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimumának havi összege

-          2017. január 1-jétől 25 százalékos emeléssel 161.000 forint,

-          2018. január 1-jétől 12 százalékos emeléssel 180.500 forint legyen.

3.      A társasági adókulcs mértéke 2017. január 1-jétől egységesen 9 százalék legyen.

4.      A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke

-          2017. január 1-jétől 5 százalékpontos csökkentéssel 22 százalék,

-          2018. január 1-jétől 2 százalékpontos csökkentéssel 20 százalék legyen.

5.      A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó a 4. pontban foglaltakon túlmenően 2018. január 1-jétől 0,5 százalékpontos további csökkentéssel akkor legyen 19,5 százalék, ha a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint a versenyszférában a bruttó átlagkereset növekedése 2017. I-III. negyedévben 2016. I-III. negyedévhez képest eléri a 11 százalékot.

6.      2019-től kezdődően összesen négy alkalommal fog csökkenni a szociális hozzájárulási adó mértéke. A csökkentés a következő módszertan alapján valósul meg: minden egyes alkalommal 2 százalékponttal azon naptári negyedévet követő második negyedév első napjától csökkenjen tovább, amely negyedévben a versenyszférában a bruttó átlagkereset és a fogyasztói árindex szezonálisan kiigazított, adott naptári negyedévre átlagolt értékeiből számolt reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal emelkedik a megelőző csökkentést megalapozó negyedévhez, első alkalommal 2018. első negyedévéhez képest.

7.      A minimálbér és a garantált bérminimum 2018. évet követő felülvizsgálatáról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma évenként folytat egyeztetést.

Budapest, 2016. november 24.

 

Magyarország Kormánya, képviseletében: Orbán Viktor miniszterelnök

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, képviseletében: Dr. Mészáros Melinda elnök

Magyar Szakszervezeti Szövetség, képviseletében: Kordás László elnök

Munkástanácsok Országos Szövetsége, képviseletében: Palkovics Imre elnök

Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) képviseletében: Dr. Zs. Szőke Zoltán elnök

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, képviseletében: Lakatos Péter alelnök

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, képviseletében: Dr. Dávid Ferenc főtitkár

 

A fenti megállapodás tartalmával egyetértenek:

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, képviseletében: Dr. Parragh László elnök

Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége, képviseletében: Pelcz Gábor elnök

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, képviseletében: Földiák András elnök

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, képviseletében: Dr. Kuti László elnök

Az aláírt megállapodás a csatolmányból elérhető.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság közleménye

 

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság (amelynek tagjai: Autonóm Területi Szakszervezet, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete, Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete) mai ülésén elemezte a szociális ágazatban végbemenő folyamatokat. Megállapította, hogy folyamatos jelzései ellenére a területen tapasztalható válság tovább mélyült: A dolgozók megélhetési viszonyai – néhány foglalkoztatási csoportot leszámítva – érdemben nem javultak, állandósult a krónikus munkaerőhiány, az intézmények a költségvetési megszorítások és a kiszámíthatatlan finanszírozás miatt a napi fennmaradásért küzdenek. Mindez az igénybevevő állampolgárok biztonságát veszélyezteti.

A már bejelentett minimálbér- és garantált bérminimum emelések fordulópontot jelenthetnek a hazai bérek felzárkózásában, számításaink szerint jelentős jövedelemnövekedést hoznak az ágazat munkavállalói túlnyomó részének is. Ugyanakkor élesen rávilágítanak a jelenlegi, közalkalmazotti bértáblán alapuló rendszer tarthatatlanságára: mind több fizetési kategória marad a garantált bérminimum alatt, így végletesen leértékelődik a tudás és az évek során megszerzett munkatapasztalat.                        

Értetlenül állunk az olyan kormányzati kijelentések előtt, miszerint az egyes szakszervezetek által képviselt törekvések okafogyottá váltak a megvalósuló 15-32%-os béremelkedések következtében. Számításaink szerint a bérnövekedés mértéke csak a bérminimumok emelésével hozzávetőleg 14–24 % között szóródik, az átlagok azonban kevéssé fejezik ki a valós helyzetet: lesznek teljes egészében kimaradó dolgozók, elsősorban a magasabb végzettségűek körében. A már sokszor emlegetett jövő évi bérintézkedések 7,5 milliárd forintos fedezete ennek korrekciójára nem elegendő.

A Sztrájkbizottság a kialakult helyzetben tájékoztatást kér a kormánytól a várható intézkedésekről. Céljait, akcióit a megváltozott körülményekhez igazítja.

A Szociális Munka Napjának küszöbönálló munkaszüneti nappá nyilvánítását üdvözöljük. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy az ágazat munkavállalóinak szimbolikus megbecsülését a méltányos, kiszámítható, teljesítményarányos bérek, a tisztes megélhetési viszonyok, a kor színvonalának megfelelő, biztonságos és egészséges munkafeltételek, a szakmai továbbképzések lehetősége és támogatása, a rekreáció biztosítása mellett, és nem azok helyett igényeljük. A Köztisztviselők Napjának változatlan feltételek mellett történő megőrzéséért kiállunk.

A Sztrájkbizottság szolidáris az ágazatban tevékenykedő szakszervezetek érdekvédelmi törekvéseivel. A december 5-i sztrájkfelhívás céljaival is egyetért, azonban leszögezi, hogy a sztrájknak a törvényes feltételeknek megfelelő meghirdetése és lebonyolítása a sztrájkot szervezők kötelessége és felelőssége. A jelenlegi helyzet szerint a meghirdetett sztrájk törvényessége nem biztosított, ami az abban résztvevők számára munkajogi, polgári jogi, egyes esetekben büntetőjogi felelősséget alapoz meg. A Sztrájkbizottság ezért tagságát és az ágazat dolgozóit a most meghirdetett sztrájkra nem mozgósítja. Ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy minden törvényes eszközzel folytassa küzdelmét az ágazat érdekében.

 

Budapest, 2016. november 18.

Szociális Ágazati Sztrájkbizottság

A BDDSZ 2016. november 17. napján tartotta XI. Kongresszusát, ahol Dr. Koncz József tiszteletbeli elnök írásos köszöntőjének felolvasása után, Jan Willem Guardiaan (EPSU főtitkár) videóüzenetben köszöntötte a küldötteket és tisztségviselőket. A küldöttek az ügyrend és a napirend elfogadása után elvégezték az alapszabály kisebb módosítását. Majd Szikra Dorottya PhD (MTA TK szociálpolitikus: a BDDSZ szerepe a családpolitika alakulásában, visegrádi országok viszonylatában c. előadásában) - a legfrissebb nemzetközi kutatásukból hozott a kongresszus küdötteinek néhány, a szervezet múltjához, bölcsődemegtartó harcához kapcsolódó gondolatot. Hangsúlyozta, hogy a BOMI-nak (Bölcsődék Országos Módszertani Intézete) és a BDDSZ-nek óriási szerepe volt, hogy a bölcsődék megmaradtak a 90-es években. Majd Akócsi Ágnes gondolatát idézte:
 
“A gyermekek fejlődésének akadályát nem a bölcsőde intézményében kell keresnünk, sokkal inkább az ellátás színvonalában.” (1968)
 
A BDDSZ 2016 évi tevékenységét egy képekből összállított videóban élhették újra a szakszervezet küldöttjei, tisztségviselői, majd Szűcs Viktória (BDDSZ elnök) beszámolt a BDDSZ elmúlt évi tevékenységéről (bérhelyzetről, akciókról, tárgyalásokról, feladatokról) és a 2017-től életbelépő változásokról. Ezt követően Nagy Viktória (SZEFIT elnök) ismertette a kongresszusi küldöttekkel a konföderációs ifjúsági tagozati munkát. A kongresszus utolsó napirendjeként egy zárónyilatkozat elfogadására került sor. A nap zárópontjaként a szervezet elbúcsúzott leköszönő tisztségviselőitől és levetítésre került a BDDSZ bemutatkozó filmje, amely ide kattintva megtekinthető. 
 
Az előadások és a zárónyilatkozat letölthető a csatolmányból.
 

Oldalak

Üdvözöljük! (bővebb tartalomért regisztráció után lépjen be)


Amennyiben regisztrálni szeretne kattintson a linkre: Regisztráció


Köszöntjük Jusztina és Pál nevű olvasóinkat!

Szavazás (csak regisztrált felhasználók!)

Egyetért-e a szociális ágazatban dolgozók béremelésének elodázhatatlan szükségességével? (Csak regisztrált tagi felület!)
igen
98%
nem
2%
nem tudom
0%
Összes szavazat: 56

Találj meg minket a Facebook-on

Régi BDDSZ honlap

Hirdetés