Magyar

A Magyar Közlöny 2017. június 27-én megjelent 100. számában kihirdetésre került a 2017. évi XCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról (a továbbiakban: Módtv.).

A Módtv. módosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális alap- és szakvizsgára vonatkozó szabályait.

2018. január 1-jei hatálybalépéssel a szociális alap- és szakvizsga rendszer megszüntetésre kerül, és ezzel párhuzamosan kialakításra kerül egy új vezetőképzési rendszer.

Módtv. vonatkozó szakaszai:

„7. § (1) Az Szt. 92/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző, vezetői megbízással rendelkező személyek jogszabályban meghatározottak szerint vezetőképzésen vesznek részt.”

(2) Az Szt. 92/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vezetőképzést végző szervezetet a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter jelöli ki.”

„12. §

(3) Hatályát veszti az Szt.

b) 92/E. § (2) bekezdésében a „szakvizsgáztatásának,” szövegrész,

c) 92/I. §-a.”

„30. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) A 6. §, a 11. § (2) bekezdése és a 12. § (2) bekezdése 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1-3. §, a 4. § (2) bekezdése, a 7. §, a 11. § (3) bekezdése, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, a 15-18. §, a 20-21. §, a 22. § (3) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 25. §, a 26. és a 28. § 2018. január 1-jén lép hatályba.”

 

Azon személyes gondoskodást végző személyek, akik a 2018. évi szociális alap-és szakvizsgára jelentkezést nyújtottak be, valamint akik pótvizsgára, halasztott vizsgára jogosultak értesítését a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megkezdte.
forrás: www.szgyf.gov.hu

A 2016. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról szóló kormányhatározat rendelkezése szerint az Emberi Erőforrások Miniszterének 90 millió Ft közpénzt kell a versenysport támogatására átcsoportosítani a szociális humánszolgáltatók részére biztosított, 2016-ban fel nem használt szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatásból, amely ellen a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság határozottan tiltakozik Közleményében. 

 

A témával kapcsolatban Szűcs Viktóriát, BDDSZ elnököt kérdezte a Klubrádió.

Hallgassa meg a teljes interjút itt: http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20170708-152850.mp3 (8.38 perctől 17.38-ig)

 

 ORSZÁGOS SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság (melynek tagjai: a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Munkások Szakszervezete és az Autonóm Területi Szakszervezet) határozottan tiltakozik a Magyar Közlöny 107. számában megjelent 1440/2017. (VII. 4.) Korm. határozatban foglaltak ellen!

A 2016. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról szóló kormányhatározat rendelkezése szerint az Emberi Erőforrások Miniszterének 90 millió Ft közpénzt kell a versenysport támogatására átcsoportosítani a szociális humánszolgáltatók részére biztosított, 2016-ban fel nem használt szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatásból.

Sztrájkbizottságunk évek óta küzd a szociális ágazatban dolgozók anyagi megbecsüléséért, amiért több akciót is szervezett: petíciónkhoz több mint 40 000 támogató aláírást gyűjtöttünk össze és adtunk át a miniszternek, számos alkalommal szerveztünk utcai demonstrációt, 2016. április 20. napján egynapos sztrájk megtartására is sor került.

Az önálló bértábla vagy a kiegészítő pótlékrendszer bevezetése közti választás kizárólag a kormány döntésén múlt, kárvallottjai azonban a dolgozók, akik hónapról hónapra jelentős összegtől esnek el azáltal, hogy az ágazati pótlék több rendszeres vagy alanyi jogon járó juttatásuknak nem képezi alapját.

Mindemellett sok helyen nem a jogszabálynak megfelelően határozták meg az egyes dolgozók ágazati pótlékának összegét. A területen nagy a fluktuáció és az elvándorlás, illetve jelentős az üres állások száma is. Feltételezzük, hogy a fenti okok vezettek ahhoz, hogy pénzmaradvány keletkezett. Álláspontunk szerint ez a 90 millió forint valójában azokat a szociális ágazatban dolgozókat illeti meg, akik a mindennapokban ott állnak az idős ellátottak, a fogyatékos embertársaink és a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek mellett.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az amúgy is súlyosan forráshiányos szociális és gyermekvédelmi ágazatban keletkező maradványokat ne ágazati célokra használják fel!

Sztrájkbizottságunk már januárban kezdeményezte, hogy a szociális ágazati összevont pótlék és a bölcsődei pótlék összege beszámítódjék az illetménynövekedés, a jubileumi jutalom, valamint egyes bérpótlékok számítási alapjába. Erre a mai napig nem kaptunk hivatalos választ, pedig úgy tűnik, hogy a fedezet egy része vagy akár egésze rendelkezésre állt!

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság az akciókkal elért forrásokért kiáll, és határozottan elutasítja, hogy a dolgozóknak járó közpénzből a versenysportot támogassák! Ezért felszólítjuk a kormányt, hogy vonja vissza a kormányhatározatot, és azonnali egyeztetést folytasson Sztrájkbizottságunkkal a 90 millió Ft ágazaton belüli felhasználásáról.


Budapest, 2017. július 6.


                                                                                  Szociális Ágazati Sztrájkbizottság

A magyar közszféra dolgozói fizetésemelést várnak a 9 éves bértábla befagyasztása után!

A magyar közszférában dolgozók 2008 óta nem részesültek általános, mindenkire kiterjedő béremelésben. Mivel közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta be van fagyasztva, sok közalkalmazotti illetménytétel a minimálbér alatt van.

A magyar kormány "oszd meg és uralkodj" taktikát alkalmaz: befagyasztotta az illetménytáblát, amíg egyes ágazatok egyes munkaköreinél béremelést adott. Ennek eredményeként a hivatalos átlagbéradatok azt mutatják, hogy az utóbbi években közszféra fizetése nőtt. A különféle szakszervezeti fellépések eredményeként néhány ágazat szakdolgozóinál történt eltérő mértékű fizetésemelés 2013-tól. De sok munkavállalói csoport - köztük a műszaki személyzet, az élelmezési terület dolgozói, a takarítók és az adminisztrátorok - nem részesültek fizetésemelésben.

A rossz fizetési feltételek okozta problémára jellemző válasz az elvándorlás, sok közalkalmazott dönt úgy, akár szellemi, akár a fizikai dolgozó, hogy lemond szakmájáról és munkát talál a közszférán kívül, gyakran Magyarországon kívül. A szolgáltatás minősége egyszerűen nem tartható fenn szakképzetlen munkaerővel és bizonytalan munkakörülményekkel. A magyar szakszervezetek számos javaslatot terjesztettek a fizetések emelésére, de a kormány nem volt hajlandó elfogadni egy olyan megoldást, amely magában foglalja az összes közszférában dolgozó egy időben történő béremelését.

Június 23. az Európai Közszolgáltatások Napja és az EPSU a közszolgálati munkavállalók fizetésemelésére szólítja fel a kormányokat egész Európában és határozottan támogatja magyarországi tagszervezeteit a bérnövekedésért folytatott harcukban.

A közszolgálati dolgozók által végzett fontos munkát gyakran érte fizetéscsökkenés, illetve bérbefagyasztás a 2008-as gazdasági válság óta és ebben Magyarország nem kivétel.

Az EPSU főtitkára, Jan Willem Goudriaan szerint "teljesen elfogadhatatlan, hogy a magyar közszféra dolgozóitól megkövetelik a szolgáltatások mennyiségének és minőségének fenntartását, miközben figyelmen kívül hagyja a dolgozók igényeit a foglalkoztatójuk, a kormány ".

A közszolgáltatásoknak jól képzett, kompetens személyzetre van szükségük, de az ilyen munkavállalókat nem fog vonzani a közszféra jó fizetési és foglalkoztatási feltételek nélkül"- folytatta Goudriaan.

Az EPSU úgy véli, hogy a magyar kormánynak el kell ismernie ezt a valóságot, és el kell kezdenie a megfelelő és érdemi tárgyalásokat a közszolgálati szakszervezetekkel.

2017. június 23.

 

Ezt a nyilatkozatot támogatja a BDDSZ, a HVDSZ2000, a KKDSZ, a VKDSZ.

Az EVDSZ szolidaritását fejezte ki.

A közlemény eredeti angol szövege elérhető itt, magyarul itt.

 

Oldalak

Üdvözöljük! (bővebb tartalomért regisztráció után lépjen be)


Amennyiben regisztrálni szeretne kattintson a linkre: Regisztráció


Köszöntjük Liliána és Olga nevű olvasóinkat!

Szavazás (csak regisztrált felhasználók!)

Egyetért-e a szociális ágazatban dolgozók béremelésének elodázhatatlan szükségességével? (Csak regisztrált tagi felület!)
igen
98%
nem
2%
nem tudom
0%
Összes szavazat: 53

Találj meg minket a Facebook-on

Régi BDDSZ honlap

Hirdetés