Magyar

Jogszabályok útvesztőjében

Az emberi erőforrások minisztere 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelete egyes miniszteri rendeleteknek a gyermekek napközbeni ellátásával, valamint az örökbefogadásra való felkészítéssel kapcsolatos módosításáról 

A rendelet a bölcsődei ellátással kapcsolatban számos változást tartalmaz, pl.: a munkáltatói igazolások módját,  a bölcsődei dajka munkakörre vonatkozó pontosító rendelkezéseket, és a besorolással kapcsolatos további pontosításokat, stb. emellett érinti az örökbefogadás előtti tanácsadást, valamint az örökbefogadói tanfolyam elindítását.

Módosítással érintett jogszabályok:
1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet
2. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet
3. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
4. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet
5. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet
6. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet
7. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
8. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet
9. A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet
10. Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet


Továbbá a Magyar Közlöny 2017. évi 149. számában (2017. szeptember 18.) megjelent az emberi erőforrások minisztere 20/2017. (IX. 18.) EMMI rendelete a bölcsődei dajka, a  bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy  képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről

A rendelet hatálya kiterjed:
1. a bölcsődében, mini bölcsődében dajka munkakörben foglalkoztatottakra,
2.  a munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyekre (bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyekre),
3.  a napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyekre,
4. a családi bölcsőde hálózatban, a napközbeni gyermekfelügyelet hálózatban koordinátor munkakörben foglalkoztatottakra,
5.  a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos módszertani feladatok ellátására kijelölt szervezetekre
6. a képzésbe bevont tanfolyamszervezőkre.

A rendelet szabályozza a bölcsődei dajka tanfolyam, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek részére szervezett tanfolyamok, a napközbeni gyermekfelügyeletet biztosító személy részére szervezett tanfolyamokat.

A  fenti két rendelet a kihirdetését követő napon, azaz holnap lép hatályba.

​A közlöny letölthető a csatolmányból!

2017. szeptember 1-jétől hatályba lépett az Nkt. 65. § (1a) bekezdése, amely szerint a köznevelési intézmények, a bölcsődék és a gyermekvédelmi intézmények vezetői a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a besorolás szerinti illetménytől felfelé eltérhetnek azzal, hogy az Épr. 38.§ (3) bek. szerinti (2017. augusztus 31-ig érvényes) illetményalapnál alacsonyabb nem lehet a dolgozók fizetése.

Ez egyben azt is jelenti, hogy 2017. szeptember 1-jétől nincs garantált béremelés!
A béremelés, illetve annak mértéke a munkáltató mérlegelési körén alapul! 

Az illetmények 2017. szeptember 1-jétől a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap:
    a) középfokú végzettség esetén 
százhúsz százalékát,
    b) alapfokozat esetén száznyolcvan százalékát,
    c) mesterfokozat esetén kétszáz százalékát érhetik el.

Az Nkt. 65.§ (2) bekezdése értelmében az intézményvezetőn múlik, hogy ezt az összeget mindenkinek 100 %-ban, vagy teljesítményalapon differenciáltan juttatja, de alapszabály, hogy az illetmény nem lehet kevesebb, mint amennyi 2017. augusztus 31-én volt.

Az Nkt. 65.§ (2) bekezdés szerinti százalékos érték magasabb, mint az Nktv. 65.§ (1a) bekezdésben rögzített, ez megteremti tehát a lehetőségét annak, hogy az intézményvezető differenciálhasson.
A 2017. szeptemberi illetményemelések lehetséges mértékét egy korábbi bejegyzésünkben bértáblában is modelleztük, amely elérhető itt. A béremelés fedezete a 2017. évi központi költségvetési törvénybe betervezett, azaz lehívható.

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az intézményvezető a béremelést differenciáltan, azaz teljesítmény alapon juttatja, az Nkt. 65.§ (1a) bek. alapján a differenciáláshoz intézményi szintű kompetencia és telesítményalapú értékelési rendszert kell kidolgoznia! Az Nkt. 65.§ indokolásában az olvasható (ld. alább), hogy „a rendszer részletszabályait végrehajtási rendelet fogja meghatározni."

Indokolás az Nkt. 65.§ (1a) bekezdéséhez: "Több fórumon - Köznevelési Kerekasztal, szakszervezeti tárgyalások stb. - több ízben felmerült a minőségi munkavégzés anyagi elismerése lehetőségének megteremtése a pedagógusok esetében. A pedagógus előmeneteli rendszer ugyanis - bár kétségkívül növeli a pedagógusok megbecsülését, társadalmi presztízsét - nem ad lehetőséget érdemben az illetmények, munkabérek differenciált meghatározására. Bár jelenleg is szerepel a törvényben a kereset-kiegészítésben és a jutalomban részesítés lehetősége, ám ezek biztosítása a fenntartó anyagi lehetőségeinek függvénye. Annak érdekében, hogy a központi költségvetés adta keretlehetőségek figyelembevétel a lehető legnagyobb arányú generális, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei pedagógus illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítmény alapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja a pedagógusoknak. Az illetmények, munkabérek eltérő mértékben történő megállapítása nem történhet kizárólag az intézményvezető diszkrecionális jogkörében, ezért - kizárandó a túlzott szubjektivitást - garanciális szabályként egy kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írja elő a törvény. A rendszer részletszabályait végrehajtási rendelet fogja meghatározni."

Utána jártunk, és azt tapasztaltuk, hogy a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet 2017. szeptember 1. napjáig nem készült el. Tekintettel a végrehajtási rendelet hiányára, illetve arra, hogy az indokolás nem jogi norma - így kötő ereje sincs -, álláspontunk szerint nincs jelenleg olyan jogszabály, ami alapján az intézményvezetők a helyi kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszert el tudnák készíteni, ami egyben azt is lehetővé teszi, hogy különbségtétel nélkül rendelkezzenek az intézményvezetők a szeptemberi béremelésről.

Tekintettel arra, hogy a béremelés fedezete a 2017 évi költségvetési törvényben rendelkezésre áll, nincsen akadálya annak, hogy a béremelésről az intézményvezetők 2017. szeptember 1-jétől, de legkésőbb még ebben a költségvetési évben rendelkezzenek. A 2017-es költségvetési év zárásával a fedezet maradványának jelen cél szerinti felhasználására garancia nincsen.


A fent közölt álláspontunkat, mely szerint a „béremelés differenciálás nélkül kifizethető” a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megkeresésünkre írt 2017. januári válaszlevele is megerősíti, amely A pedagógus életpálya garantált illetmény számítása 2017. szeptember 1-től tárgyú megkeresésünkre érkezett:

Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
Tisztelt Szűcs Viktória!

A pedagógus életpálya garantált illetmény számítása 2017. szeptember 1-től tárgyú megkeresésére az alábbi választ adom:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 65.§-a (1a) bekezdésében leírtak szerint történik jelenleg (2016. szeptember 1- 2017. augusztus 31. közötti időszakban) az illetmény differenciált megállapítása a köznevelési intézményekben. Az itt feltüntetett illetményalappal számolt illetményt mindenki megkapja.

A 2017. szeptember 1-jei béremelés szabályozása változatlan marad a törvényben, de 2017. szeptember 1-jén hatályba lép az Nkt. 65.§ (2) bekezdése, amely értelmében az intézményvezetőn múlik, hogy ezt az összeget mindenkinek 100 %-ban vagy teljesítményalapon differenciáltan juttatja a pedagógusoknak, de az illetmény nem lehet kevesebb, mint a 2016. szeptember 1-jei., vagyis a jelenlegi.

Nkt. 65.§ (2) bekezdés szerinti százalékos érték magasabb, mint az (1a) bekezdésben rögzített, megteremti tehát a lehetőségét annak, hogy az intézményvezető differenciálhasson. A fedezetet a 2017. évi központi költségvetésbe betervezett.

Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.

Budapest, 2017. január 20.


Hajnal Gabriella Szakmai Elnökhelyettes Asszony megbízásából,

Üdvözlettel:
Várszegi-Subosits Dóra
közigazgatási főtanácsadó, főosztályvezető
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Köznevelési Főosztály


Rövidítések
Nkt.:   2011. évi CXC. törvény  a nemzeti köznevelésről
Épr. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet  a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

A Magyar Közlöny 2017. június 27-én megjelent 100. számában kihirdetésre került a 2017. évi XCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról (a továbbiakban: Módtv.).

A Módtv. módosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális alap- és szakvizsgára vonatkozó szabályait.

2018. január 1-jei hatálybalépéssel a szociális alap- és szakvizsga rendszer megszüntetésre kerül, és ezzel párhuzamosan kialakításra kerül egy új vezetőképzési rendszer.

Módtv. vonatkozó szakaszai:

„7. § (1) Az Szt. 92/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző, vezetői megbízással rendelkező személyek jogszabályban meghatározottak szerint vezetőképzésen vesznek részt.”

(2) Az Szt. 92/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vezetőképzést végző szervezetet a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter jelöli ki.”

„12. §

(3) Hatályát veszti az Szt.

b) 92/E. § (2) bekezdésében a „szakvizsgáztatásának,” szövegrész,

c) 92/I. §-a.”

„30. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) A 6. §, a 11. § (2) bekezdése és a 12. § (2) bekezdése 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1-3. §, a 4. § (2) bekezdése, a 7. §, a 11. § (3) bekezdése, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, a 15-18. §, a 20-21. §, a 22. § (3) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 25. §, a 26. és a 28. § 2018. január 1-jén lép hatályba.”

 

Azon személyes gondoskodást végző személyek, akik a 2018. évi szociális alap-és szakvizsgára jelentkezést nyújtottak be, valamint akik pótvizsgára, halasztott vizsgára jogosultak értesítését a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megkezdte.
forrás: www.szgyf.gov.hu

A Kúriáig vitte egy szociális ágazatban dolgozó a szociális ágazati pótlék versus munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés ügyét.
 
A Kúria megállapította, hogy a közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak. A garantált illetmény a Kjt. 66. § (1)-(5) bekezdésében, illetve 79/A. §-ában foglaltak alkalmazásával meghatározott besorolási illetmény. A Kjt. 66. §-a amellett, hogy a közalkalmazott fizetési osztályhoz és fokozathoz kapcsolódó, éves költségvetési törvényben meghatározott illetményösszegeket garantált minimumként határozza meg, a munkáltató számára lehetőséget biztosít, hogy a közalkalmazott illetményét az illetménytáblában szereplőnél magasabb összegben állapítsa meg, amennyiben ennek pénzügyi feltételei rendelkezésre állnak. A munkáltatói többlet is az illetmény része, a garantált illetménnyel összeszámít, s a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész együtt alkotja a közalkalmazott illetményét.
 
Minden közalkalmazott jogosulttá válik a fizetési osztályához és fokozatához kapcsolódó garantált illetményre – melynek el kell érnie a külön jogszabályban meghatározott mértékű minimálbért, illetve a garantált bérminimumot –, s ezen felül részesülhet a munkáltató döntése alapján további illetményrészben is. Amennyiben a munkáltató ezen illetményelem folyósításáról dönt, úgy a közalkalmazott illetménye két részből: a garantált illetményből és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből tevődik össze, s a továbbiakban illetményként ennek együttes összegét kell számára megfizetni.
 
A Kjt. 85/A. §-a szerint a közalkalmazott az illetményén felül a jogszabályi rendelkezése alapján egyéb juttatásokban is részesülhet. A garantált illetménye és az illetménypótlékai jogszabályon alapuló – kötelező mértékű – juttatások, amelyek a jogszabály változásakor akkor is változnak a szabályozásnak megfelelően (összegük növekedik), ha arról a munkáltató nem hoz semmilyen írásbeli intézkedést, illetve a változásról nem tájékoztatja a közalkalmazottat. Ezzel szemben a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész jellegét – mivel nem jár alanyi jogon a közalkalmazottnak – sem az illetmény, illetve az egyes illetménypótlékok jogszabályon alapuló emelkedésekor, sem a jogosultság megállapításakor nem veszíti el.
 
A közalkalmazott illetménye (garantált illetmény + munkáltatói döntésen alapuló illetményrész) és teljes illetménye (illetmény + illetménypótlékok) nem azonos fogalmak, ezért nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató egyoldalúan, a közalkalmazott hozzájárulása nélkül az illetmény összegének csökkentésével a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt felhasználva fizesse meg a közalkalmazottnak a jogszabály alapján őt megillető pótlékot. Arra van lehetősége a munkáltatónak, hogyha a közalkalmazott garantált illetményének összege emelkedik, s azt a többletet a korábban biztosított munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből fedezze, intézkedésének azonban ez esetben is korlátot szab az a követelmény, hogy mindez nem járhat a kinevezés szerinti illetmény összegének csökkentésével.
 
Az Mt. 69. §-a szerint törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék a jogszabályi feltételek fennállta esetén önálló jogcímen a kinevezés szerinti illetményen (garantált illetmény + munkáltatói döntésen alapuló illetményrész) felül alanyi jogon jár. Ennek az összegnek nem szolgálhat fedezetéül olyan illetményrész, amely a garantált illetménnyel összeszámít. Tehát a jogszabály alapján kötelezően fizetendő illetménypótlék nem a Kjt. szerinti illetmény, hanem a közalkalmazott teljes illetményének részét képezi, így az illetmény munkáltatói döntésen alapuló eleme nem használható fel az illetménypótlék megfizetésére.
 

Az Országgyűlés a 2017. március 7-i ülésnapján hozott döntése alapján 2017-től újabb munkaszüneti nap került meghatározásra. Ennek megfelelően az általános munkaszüneti napok az évben: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20.,október 23., november 1. és december 25–26.

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A Magyar Közlöny 2017. évi 37. számában (2017. március 16.) megjelent 2017. évi XIII. törvény egyes törvényeknek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról.

2017. február 15. napján a Magyar Közlöny 23. számában, megjelent a Kormány 33/2017. (II. 15.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról, benne a régóta ígért bérintézkedésekkel. (Link a közlönyhöz az aláhúzás alatt.)

Rövid összefoglaló a rendeletről:

Az intézkedés kizárólag a felsőfokú végzettségű (ún. nem ágazatspecifikus munkakörben foglalkoztatott) kollégáinkat érinti, „F”-„J” fizetési osztályban.
Pl.: élelmezésvezető, gazdasági vezető, egyéb diplomás, de nem szakmai munkakörök.

A rendeletben foglaltak alapján a szociális ágazati összevont pótlék összege emelkedik, visszamenőleg 2017. január 1-től.

A kifizetés első ízben márciusban történik, a januárra járó különbözetet is ekkor kell kifizetni.
Az emelés – időarányosan – azoknak is jár, akik jogviszonya 2017. február 17-e után létesül vagy február 17-e előtt megszűnik. A rendelet 2017. február 17-én lép hatályba.

A segédtáblák elérhetők a csatolmányban:

 

Jelen bejegyzésünkben  - immár hagyományosan - összefoglaljuk a 2017. január 1-jétől érvényes új, szakágazatunkat (bölcsőde) érintő fontosabb változásokat a bérezési szabályokról  és a normatív támogatásokról.

 

 

Témák

I.         A minimálbér és a garantált bérminimum 2017. évi összege
II.        Közalkalmazotti illetménytábla 2017.
II/A.   Szociális ágazati összevont pótlék
II/B.   Bölcsődei pótlék
III.        Pedagógus Életpálya
III/A.    Pedagógus Életpálya bértámogatás
IV.        Bérkompenzáció 2017
 V.        BÖLCSŐDEI DAJKA munkakör bevezetése
VI.        BÖLCSŐDEI NORMATÍVA - 2017. évi Költségvetési Törvény
VII.       A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkezetése
VII/A.   Térítési díj
VIII.      A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkezetésének kiegészítő támogatása (nem állami szociális fenntartók)

A részletekért kattintson a bejegyzés címére!

Mint ahogyan a 2016. július 6. napján készített bejegyzésünkben már közreadtuk, a jogalkotó 2016. december 1-jétől összevonja a szociális ágazati és a kiegészítő pótlékot egy pótlékká, amelyet szociális ágazati összevont pótlékként kell majd a munkáltatóknak (összességében változatlan mértékben egyetlen hónapig ) továbbfolyósítani.

{2017. január 1-jétől a minimálbér és garantált bérminimum változása, illetve az összevont szociális pótlék 7,5 Mrd Ft-tal történő megemelése miatt új, magasabb illetményekkel kell majd számolni, az érintetteknek. Illetve az összevont szociális pótlékot kapók köréből kikerülnek a középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, akiknél a bölcsődei pótlékot kell majd alkalmazni a jövőben.}

Felhívjuk a figyelmet, hogy sajnos a pótlék mértéke a 2016. december 1-jétől esedékesé váló összevonással (a nyáron visszamenőlegesen is elvégzett néhány illetményfokozatot érintő korrekció kivételével) nem változtak, azok mindösszesen matematikailag kerültek összeadásra.

A részletes bejegyzésben (ld. a bejegyzés címére kattintás után),  - a korábbi időről ismert módon - közzétesszük az új segédtáblákat bruttó/nettó bontásban, illetve részletezzük az alkalmazandó jogszabályi környezetet is.

Oldalak


Megosztás:


Üdvözöljük! (bővebb tartalomért regisztráció után lépjen be)


Amennyiben regisztrálni szeretne kattintson a linkre: Regisztráció


Köszöntjük Jusztina és Pál nevű olvasóinkat!

Szavazás (csak regisztrált felhasználók!)

Egyetért-e a szociális ágazatban dolgozók béremelésének elodázhatatlan szükségességével? (Csak regisztrált tagi felület!)
igen
98%
nem
2%
nem tudom
0%
Összes szavazat: 56

Találj meg minket a Facebook-on

Régi BDDSZ honlap

Hirdetés